Közvélemény-kutatók szerint stabil, erős többséget szerezhet a Fidesz-KDNP az április 8-ai választáson. Az összesített adatok szerint a Fidesz-KDNP országos pártlistájára a választópolgárok 51 százalék szavazna, a Jobbikéra 17, az MSZP-Párbeszédére 14, a DK-éra 8, az LMP-ére pedig 7 százalék, ha most vasárnap lenne az országgyűlési választás.
A Nézőpont Intézet Választás előtt: mit mérnek a közvélemény-kutatók? címmel rendezett konferenciát kedden, Budapesten azzal a céllal, hogy az országgyűlési választást megelőzően átfogó képet adjanak a közvélemény-kutatások által várt eredményekről. A rendezvényen a Nézőpont Intézet, a Publicus Intézet, a Republikon Intézet, az Iránytű Intézet, a ZRI-Závecz Research, a Tárki, a Századvég és az IDEA adatait ismertették szűk két héttel a voksolás előtt. Az adatok ezen cégek kutatásainak átlagát mutatják. A legfrissebb adatokat a kozvelemenykutatok.hu oldalon is közzétették.
A kutatók egyetértettek abban, hogy a baloldali tábor összességében nagyobb, mint a Jobbik-tábor. Közölték azt is, várakozásuk szerint a részvétel a négy évvel ezelőttinél valamennyivel magasabb lehet.
A cégek szakemberei kerekasztal-beszélgetésen – hangsúlyozva ugyan, hogy sok még a nyitott kérdés – próbálták megbecsülni az egyes pártok majdani parlamenti mandátumainak számát és a kisebb pártok bejutási esélyeit.
Virág Andrea, a Republikon Intézet kutatója egy februári felmérésükre hivatkozva azt mondta, a Fidesz-KDNP-nek 125-130 mandátumot, az MSZP-Párbeszédnek 25-30-at, a Jobbiknak 20-25-öt, a DK-nak és az LMP-nek 7-8 mandátumot vár.
Závecz Tibor, a ZRI-Závecz Research ügyvezetője szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy a Fidesznek újra kétharmada lesz. Azt valószínűsítette, hogy a listás szavazatok alapján a második legerősebb párt a Jobbik lesz, az MSZP-Párbeszéd listája 10 százalék felett bejut a parlamentbe, továbbá a DK és az LMP is parlamenti párt lesz. Hozzátette: más, bejutásra esélyes pártot nem lát, bár a Momentumnak legutóbb már 3 százalékot mértek.
Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója is azt mondta, hogy mind a DK-t, mind az LMP-t a bejutási küszöb felett mérték. A Fidesz-KDNP-nek „120, plusz-mínusz 5 mandátumot” becsült. A visszalépésekre utalva úgy vélte, a bejutási küszöb elérése kulcsfontosságú kérdés az MSZP-Párbeszéd, valamint a DK és az LMP számára.
Úgy látja, a Momentum bejutása talán egy nagyon jó hajrával sikerülhet, és azt is mondta, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is okozhat Budapesten meglepetéseket.
Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője szerint sem lesz kétharmada a Fidesz-KDNP-nek, de egy patthelyzet sem tűnik valószínűnek. A kormánypártoknál ő is 120, plusz, mínusz 5 mandátumra számít.
Szerinte is bejuthat a DK és az LMP is, bár előbbinél azért inkább rezeg a léc, míg utóbbi párt okozhat meglepetést is a pozitív imázsa miatt. Úgy látja, a Jobbik lesz az erősebb listást eredményt elérő párt, de az egyéni mandátumoknál ez már valószínűleg nem lesz igaz.
Ember Zoltán, az Iránytű Intézet kutatásvezetője arra számít, hogy a budapesti választókerületek többségét elviszi majd a baloldal, továbbá Csongrád megye 1-es választókerületét, míg a Jobbik Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelentős részét, és Heves megye akár mindhárom választókerületét.
Többen arról beszéltek, hogy a magas részvétel 65 százalékig jó a Fidesznek, de afölött már nem, míg 72-73 százalék környékén már a kisebb pártok aggódhatnak a bejutás miatt.
Pulai András szerint kulcskérdés, mely pártoknak sikerül a bizonytalanokat mobilizálniuk. Szerinte 200-300 ezer lehet az elégedetlen fideszes szavazó, és a párt számára valós veszély, hogy ők nem mennek el szavazni.
Ismertetése szerint az aktív bizonytalanok kétharmada kormányváltást szeretne, de nagy kérdés, hogy ha mobilizálódnak is, akkor egy irányba, vagy szétszavaznak. Elképzelhetőnek mondta, hogy végül otthon maradnak, mondván, „ha ti nem tudtok dönteni, én sem fogok dönteni”.
Ember Zoltán mérései szerint az ellenzéki szavazók aktivitása nő, míg a Fideszé stagnál, vagy csökken, de ez még csak azt jelenti, hogy az ellenzék aktivitásban nagyjából felzárkózott.
Závecz Tibor szerint az „aktív kormányváltó bizonytalanok” 400 ezren vannak, ők azok, akik elmennének, de még nincs pártjuk. Jelezte ugyanakkor, egyes pártoknál olyan alacsony a tábor felfűtöttsége, hogy lehet, könnyebb lenne a belső tartalékot elvinni.
Egyetértés volt abban is, hogy a Fideszt mindig felülmérik, azaz többen mondják azt, hogy a kormánypártra szavaznak, mint azt a választás napján valójában teszik. Ennek okai között említették, hogy a versenyben mindig Orbán Viktor pártelnök a vonatkoztatási pont, és hogy 1997 óta a Fidesz a legoffenzívabb párt.
Többen arról is beszéltek, hogy a baloldalt inkább alulmérik. Ennek okai között említették, hogy „a kommunikációs térben karanténban van”, másrészt, hogy még a saját elitje, és a hozzájuk kötődő újságírók is kritikusabbak velük.
A kutatók tavaly áprilisban is tartottak egy hasonló konferenciát. Akkor azt közölték: a Fidesz-KDNP nyerheti a választást 2018-ban, de van esély arra, hogy valamelyik ellenzéki tábor megerősödésével fordulat történjen.
Az akkori, a listás eredményekre vonatkozó összegzésük szerint a Fidesz-KDNP a voksok 49 százalékát kapná az egy évvel később, azaz a jövő vasárnapi választáson, a baloldali összefogás pártjai együtt 25 százalékot, a Jobbik 17 százalékot, az LMP-t pedig többen is a parlamenti bejutási küszöb alatt mérték.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
