Közép-Európa vagy „Köztes” Európa? Közép-Európa nemzeteinek gazdasági és politikai együttműködése, Európa jövője, Nyugat-Európa betegsége, Európa Parlamenti választások tétje, Közép-Európa nemzeteinek egymásról alkotott véleménye, identitásnélküliség veszélyei, minőségi demográfia fejlődés.
Ezeket a kérdéseket járta körül a Nézőpont Intézet május 16-án rendezett nemzetközi konferenciája, bemutatva egy, a felsorolt témákkal kapcsolatos kutatási prezentációt is. A fő téma a közép-európai nemzetek együttműködése volt a lengyel-magyar tengely mentén a Visegrádi Négyek országaira valamint a Három Tenger Kezdeményezésre kiszélesedve (ez utóbbi együttműködésbe 12 ország – Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szlovénia, Bulgária, Szerbia, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Litvánia, Románia, Észtország – kapcsolódott be).
Magyar-lengyel szempontból a konferencia aktualitását az is erősítette, hogy az előző napon találkozott a két ország miniszterelnöke, és Orbán Viktor kijelentése, miszerint nem csak a múlt, hanem a jövő is összeköti a két nemzetet, a rendezvény mottójául is szolgálhatott volna.
A konferencia nyitóelőadásában Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a regionális együttműködések akkor sikeresek, ha van valamilyen összekötő kapocs. A nemzeti identitás iránti igény Közép-Európa országait erősen összeköti. Nyugat- és Kelet-Európa számára egyaránt fontos biztonságossá tenni a demokráciákat, a törésvonalat a két térség között az képezi, hogy a jogállamiság és jólét mellett Nyugat-Európa saját jövőjét identitás nélkül képzeli el, Közép-Európa országai pedig erős nemzeti identitással.
Ezt az európai identitás nem válthatja fel, csak erősíthet. Nyugaton úgy vélik, hogy a technológiai fejlődésnél nincs fontosabb, és ennek akadályai a hagyományos értékek, mint a család, nemzet és vallás. Kövér szerint az Európa Parlamenti választásokon ezt a nézetet el kell utasítani, a természetes identitást pedig meg kell erősíteni. Térségünkben a nemzeti ellenségeskedés már a múlté, a nemzeti alapon való szolidaritás és együttműködés pedig a jövő.
A V4-eknek és a Három Tenger együttműködésnek esélye van arra, hogy biztonságban legyünk, gazdasági versenyképességünk erősödjön.
Üres bölcsők kontinense Európa
Közép-Európának a földrész jövőjének alakításában komoly feladata és küldetése van, ezért szükség van a demográfiai fejlődésre is, amiről bővebben Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár beszélt. A térség potenciáljának kihasználásában döntő, hogy sikerül-e kitörniük az itt élő nemzeteknek a demográfiai válságból, és ez nem mennyiségi, hanem minőségi kérdést jelent.
Európa zsugorodik, ez alól nem kivétel térségünk sem. Magyarországon is, a határon túli magyarság körében is 1981-től nyomon követhető ez a kedvezőtlen folyamat. A gyermekvállalás értékvállalást jelent, ha nem az, akkor értékcsökkenésről beszélhetünk. A válság oka az egyéni érdekek előtérbe kerülése, a stabilitás- és biztonságérzet hiánya (erkölcsi és anyagi egyaránt), a korban kitolódott gyerekvállalás, ami aztán termékenységi gondokkal jár valamint a szemléletmód.
Megoldást jelenthet a felelősségteljes gyermekvállalás támogatása, a munka – család egyensúly megteremtése, hogy a munkavégzésnek ne legyen akadálya a gyerekvállalás, a szolgáltatások bővítése és a családbarát nevelés. Magyarországon megfigyelhető az elmozdulás felfelé, amíg 2010-ben 1,25 gyerek jutott egy családra, 2017-ben már 1,5, de még messze van az ideális kettőtől, ami már fejlődést is jelentene. A V4-ek országaiban egyébként is fontos helyet kap a családközpontú gondolkodás.
Jó példával járnak elő államfőink: a lengyel és cseh miniszterelnöknek 4-4 gyermeke van, ugyanúgy, mint a szlovák köztársasági elnöknek, Orbánnak pedig öt. Velük ellenében Merkelnek egy sincs, Macronnak sincs, és az angol, luxemburgi, olasz és skót miniszterelnökök is gyermektelenek. A gyermekáldás, mint érték számukra nem meghatározó. Rossz válasz a demográfiai válság kezelését migránsokkal megoldani, mint ahogy Nyugat-Európában sokan gondolják!
Rossz válasz ez Brüsszeltől egy eddig még fel sem tett kérdésre, ahelyett, hogy a probléma okait vizsgálnák, orvosolná! Az őshonosok gyermekvállalási kedvének csökkenését migránsokkal pótolni álmegoldás egy létező problémára. Csupán mennyiségi megoldást jelent egy identitásban erős minőségi helyett.
A rossz beidegződésnek vége: Közép-Európa országainak pozitív az összképe egymásról
2018.április 11 és május 11. között a térség 11 országában végeztek közvélemény-kutatást a V4-ek és a Három tenger együttműködésének fontosságáról, hogy miképpen vélekednek egymásról, hogyan lehetne tovább erősíteni az együttműködést, hogyan viszonyulnak az EU-hoz, az identitáshoz és a hagyományos értékekhez. A felmérés legfontosabb üzenete, hogy a régió egységesen gondolkodik minden lényeges kérdésben:
Bővebben itt.
Közép-Európa gazdasági fejlődése kedvez Brüsszelnek is?
A konferencia elhangzott, hogy a jövőben Közép-Európa a gazdasági fejlődés motorja lehet, és Európa a térség országai nélkül nem lehet sikeres. Kettős cél fogalmazódott meg: egyrészt a felzárkózás fontossága, másrészt, hogy ne váljunk külső hatalmi érdekek kiszolgálóivá. Ehhez szükséges a versenyképesség és az energiaellátásban a több lábon való állás.
Kérdés, hogy a fejlettebb nyugat-európai államoknak érdekük-e a régió felzárkózása? Az egységes adópolitika bevezetése és a kétsebességes Európa nem ezt szolgálná. Brüsszel attól is fél, hogy a régió országainak gazdasági együttműködése az egységes politizálásukra is hatást gyakorolhat, ezért nem riad vissza a politikai jellegű zsarolástól sem: például az uniós támogatások csökkentésének meglebegtetéséről! Amíg ez a fajta brüsszeli megközelítés nem változik, nehéz elvárni a térségben a nemzeti identitásérzet gyengülését (nem is szabad) és az európai identitás felvállalását mindenek felettinek!
Közép-Európa maradjon csak nyugodtan „Köztes” Európa kultúrájával, hagyományos értékeivel!
Száraz Dénes tudósítása
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
