Megválasztotta Baka Andrást köztársasági elnöknek tegnap az Országgyűlés. A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét – akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt államfőnek – titkos szavazáson, 140 igen és 6 nem vokssal választották meg a képviselők. A Parlamentben mondott beszédében Baka András a magyar társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek legsúlyosabb következményének. Jelezte azt is: Magyarország köztársasági elnökeként felelősséget érez a határon túli magyarokért, kulturális, nyelvi és közösségi jogaiknak védelme a magyar állam tartós érdeke.
Baka András kiemelte: az előző időszakban szembeállították egymással a különböző társadalmi csoportokat, „és azt akarták elhitetni velünk, hogy aki mást gondol, az nem egyszerűen téved, hanem ellenség”. Az ország azonban nem tud úgy közös jövőt építeni, hogy közben polgárai egymásban ellenséget látnak. Hangsúlyozta, egyszerre feladat az igazságtétel és az önmérséklet. A jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzek felhasználását ellenőrizni kell, ugyanakkor „nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra”. Azt is mondta: az elmúlt időszak okot ad az önvizsgálatra, de okot ad a bizakodásra is, mert valami rendkívüli történt Magyarországon. A mostani változás megmutatta, hogy egy társadalom képes visszaszerezni önrendelkezését – jelentette ki.
„Azért vállaltam a felkérést, mert úgy gondolom, Magyarország történetének olyan időszakához érkezett, amikor az állam működéséről, az alkotmányosságról és az ország közösségéről való komoly gondolkodásra van szükség” – mondta beszéde elején. Baka András azt mondta: a társadalom többsége felszabadulást és reményt érez, mások azonban csalódottságot és bizonytalanságot, ezek az érzések együtt vannak jelen a mai Magyarországon. „Egy új korszak kezdetén nem kerülhetjük el a szembenézést” – fogalmazott. „Tudnunk, értenünk kell, hogy miként jutottunk idáig” – hangsúlyozta. Azt mondta: egy generációnyi időt vesztegetett el a nemzet, miközben a rendszerváltozás éltanulójából a sereghajtó országok közé süllyedt. Az elmúlt mintegy két évtizedben Magyarország olyan súlyos válságba került, amely a jogállam, a társadalom, a gazdaság, az államháztartás, az energiaellátás, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a közlekedés területét egyaránt érinti – sorolta. Hozzátette: régóta ismert tragikus helyzetben van az egészségügy, az oktatás és a gyermekvédelem is.
Baka András szerint „szinte minden olyan terület válságban van, amely közvetlenül meghatározza mindennapi életünket”. „Az elmúlt időszakban közös javaink jelentős része magánérdekek szolgálatába került, a közbeszerzések rendszere, az állami vagyon átrendeződése, a földtulajdon koncentrációja és a közpénzek felhasználásának átláthatatlansága olyan kérdéseket vet fel, amelyekre egy demokratikus államnak határozott választ kell adnia” – jelezte. Megjegyezte: egy demokrácia nemcsak attól működik, hogy vannak szabályai, hanem attól, hogy az emberek elhiszik: a szabályok kivétel nélkül mindenkire vonatkoznak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ország jelen állapotáért más felelőssége van annak, aki a hatalmat gyakorolta, annak, aki kiszolgálta, és annak, aki hallgatott. Mindebből azonban nemcsak azoknak kell tanulniuk, akik a hatalmat gyakorolták, a tanulságok levonásából senki sem maradhat ki. „Könnyű azt mondani, hogy mindezt mások tették velünk, de egy demokrácia nemcsak akkor sérül, amikor valaki túllépi a hatalmát, hanem akkor is, amikor egy társadalom hozzászokik ahhoz, hogy ez megtörténhet” – értékelt.
Szerinte súlyos tévedés volna azt gondolni, hogy egy választási eredmény önmagában helyreállítja a jogállamot. Természetesen szükség van megfelelő alkotmányra, szabad választásokra, független bíróságokra, hatékony alkotmánybíráskodásra, szabad nyilvánosságra és ellenőrizhető kormányzásra, de mindezek mellett szükség van demokratikus és működő alkotmányos kultúrára is. Olyan kultúrára, amelyben a hatalom korlátozása nem akadály, a politikai ellenfél nem ellenség, a kritika nem árulás, a kompromisszum pedig nem gyengeség – sorolta. Egy modern, demokratikus társadalom szükségképpen sokszínű, különböző világnézetek, politikai meggyőződések, életformák és érdekek léteznek egymás mellett. Ezek között lehetnek mély, időnként feloldhatatlan ellentétek is.
A köztársasági elnöknek egy ilyen ellentétektől feszített, sokszínű közösség képviseletében mindig el kell ismernie a különböző nézetek legitimitását, a többségi és kisebbségi álláspontok megjelenítésének jogát. Az államfő feladata nem az, hogy mesterséges egyetértést teremtsen ott, ahol az valójában nincs, inkább annak a képviselete, hogy az eltérő nézeteket valló polgárok ugyanannak a nemzetnek egyenjogú tagjai – jelentette ki. „Számomra tehát a nemzet egysége nem azt jelenti, hogy mindannyian ugyanazt gondoljuk, azt jelenti, hogy politikai és világnézeti különbségeinktől függetlenül mindannyian egyenlő méltósággal és jogokkal tartozunk ugyanahhoz a nemzethez” – fogalmazott Baka András.
Meghatározónak nevezte, hogy „a köztársaság elnöke” az alkotmányos rend, az Európai Unió és a magyar nemzet történetének kialakult alapértékeit kövesse és erősítse. A megválasztott köztársasági elnök értékelése szerint 2026 előtt az állam nem felelt meg a demokratikus jogállamiság egyik legalapvetőbb követelményének, a hatalmi ágak tényleges elkülönülésének, a fékek és ellensúlyok működő rendszerének. Baka András azt mondta: Magyarországon egy olyan rendszer épült ki, amelyben egy párt foglyul ejtette az államot és intézményeit, a korszak végére pedig eljutott az éveken át tartó, a parlamentet nagyrészt megkerülő rendeleti kormányzásig. „Mindannyiunk felelőssége, hogy még egyszer ne jöhessen létre ilyen rendszer Magyarországon” – jelentette ki.
Megjegyezte: a köztársasági elnök ehhez saját alkotmányos hatásköreinek következetes, átlátható és független gyakorlásával járulhat hozzá. Nem írhat alá törvényeket puszta formalitásként, nem tekintheti magát a mindenkori parlamenti többség vagy a kormány meghosszabbított kezének, és nem hallgathat akkor, amikor az alkotmányos működés alapvető kérdései forognak kockán – hangoztatta.
Baka András szerint a valódi biztosítékot egy olyan alkotmányos rend jelentheti, amely világosan meghatározza a közhatalom gyakorlásának határait: biztosítja az alapvető jogokat, és olyan intézményi egyensúlyt teremt, amelyet egyetlen politikai többség sem tud saját érdekei szerint átalakítani. Figyelmeztetett arra, hogy ha az alkotmányt ismét kizárólag a pillanatnyi többség alkotmányaként hozzák létre, akkor ugyanazt a hibát követik el, amelynek következményeit most megpróbálják felszámolni. Beszélt arról is: Magyarország külföldi képviselete ugyanezt a független államfői szerepet kívánja meg.
Az elmúlt években Magyarország számos szövetségesével megromlott a viszony, a szerepvállalás ennek helyreállításában nemzeti érdek. Jelezte azt is: Magyarország köztársasági elnökeként felelősséget érez a határon túli magyarokért, kulturális, nyelvi és közösségi jogaiknak védelme a magyar állam tartós érdeke.
Beszéde végén kiemelte: Magyarországnak a történelme során sokszor kellett újrakezdenie. „A magyar történelem nem csupán a veszteségek és kudarcok története, fennmaradásunk legalább annyira annak története is, hogy súlyos történelmi törések és vereségek után mindig akadtak nemzedékek, amelyek újra képesek voltak intézményeket, közösségeket és országot építeni. Most ismét ilyen feladat előtt áll az ország” – mondta, hangsúlyozva: „arra kaptunk lehetőséget, hogy tanuljunk abból, amit jól csináltunk, és abból is, amit elrontottunk, abból, amit mások tettek velünk, és abból is, amit mi engedtünk megtörténni”. „A kérdés, hogy képesek vagyunk-e olyan országgá válni, ahol egy gyermek jövőjét nem a születési helye dönti el, ahol egy tanár vagy egy ápoló munkája megbecsülést jelent, ahol a vállalkozó nem kapcsolatot, hanem lehetőséget keres, ahol egy fiatalnak nem azért kell külföldre mennie, mert itthon nem lát jövőt, és ahol egy idős nem érzi magát feleslegesnek. Mert az állam nem önmagáért van, az állam az emberért van” – zárta beszédét Baka András.
A köztársasági elnök tegnapi megválasztása a rendszerváltás utáni magyar demokrácia mélypontja – közölte a Fidesz-frakció, jelezve: a Fidesz és a KDNP képviselői a választáson és beiktatáson nem vesznek részt. Azt írták: Sulyok Tamás megbízatását a Tisza „önkényesen és illegitim módon szüntette meg”, ezért az új államfő megválasztása szintén illegitim. Baka András személyében is alkalmatlan arra, hogy a nemzet egységét megtestesítse, megválasztása nemcsak illegitim, hanem 1956 örökségének és a 2006-os rendőri brutalitás áldozatainak súlyos megcsúfolása – értékeltek a közleményben.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
