„Közösséget építünk, amely képes eltartani magát” – interjú Gajdoš Vilmossal, az SZMKSZ elnökével Koleszár Linda2025. 10. 03., p – 10:10
Gajdoš Vilmos, a Szlovákiai Magyar Középiskolások Szövetségének frissen megválasztott elnöke arról mesél, hogyan került a Diákönkormányzatból az SZMKSZ vezetésébe, miért fontos a közösségépítés, és milyen véleménnyel van a szervezet az online érettségiről, a kötelező matematikaérettségiről és az iskolák összevonásáról.
Mi az SZMKSZ? Hogyan alakult, és hogyan működtök?
A Szlovákiai Magyar Középiskolások Szövetsége 2023-ban alakult. Az ötlet onnan jött, hogy hiányzott egy szervezet, amely kifejezetten a magyar középiskolásokat fogja össze. Volt ugyan a DH (Diákhálózat) és az MCC (Mathias Corvinus Collegium) is Dunaszerdahelyen, de egyik sem kizárólag a középiskolásokra összpontosított. Ezt a hiányt igyekezett pótolni az SZMKSZ. Én pár hónappal a megalakulás után csatlakoztam.
Mesélj egy kicsit magadról! Hol tanulsz? Hogyan lettél SZMKSZ-tag, majd -elnök?
Gajdoš Vilmos vagyok, 18 éves, a kassai Márai Sándor Gimnázium tanulója, ide jártam alapiskolába is. Már gyerekként szerettem aktívan részt venni különféle programokban. A gimnáziumban lehetőségem nyílt a DÖK-ben (Diákönkormányzat) dolgozni: egy évig elnökként, egy évig tagként. Ez jó alapot adott, így amikor megalakult az SZMKSZ, külügyi alelnökként kapcsolódtam be. Egy elnökségi ciklust kihagytam, majd amikor az akkori elnök lemondott, felkértek, hogy folytassam a munkát. Tapasztalataimra támaszkodva elvállaltam, és a legutóbbi diákparlament hivatalosan is megválasztott elnöknek.
Mik a fő céljaitok?
Mindig ugyanazt szoktam mondani, amikor erről kérdeznek: célunk, hogy egy olyan generációt és közösséget tudjunk nevelni és létrehozni, amely képes eltartani magát. Szerintem ez a gondolat az, amely a leginkább magába foglalja azt, ahogyan próbálunk előre haladni. Kulcsfontosságú számunkra a közösségépítés, amit előadásokkal, beszélgetésekkel, programokkal valósítunk meg. Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok egymástól is tanulhassanak, hiszen sokszor inkább a kortársak véleményére hallgatnak.
Mi az általatok szervezett diákparlament?
A diákparlament az SZMKSZ egyik legfontosabb fóruma, ahol a középiskolák képviselői vesznek részt. Itt választjuk meg az elnökséget, illetve jóváhagyjuk a terveket a következő tanévre. A rendezvény során keveredik a közösségépítési és az oktatási jelleg, ugyanis a diákparlamentek keretén belül előadásaink is vannak – idén konkrétan három volt. Ezek mellett különféle csapatépítő játékokat, nonformális workshopokat szervezünk. Évente kétszer van diákparlament: ősszel mindig választások vannak, tavasszal inkább a tervek kerülnek előtérbe.
Hogyan lehet SZMKSZ-tag valaki?
A folyamat nagyon egyszerű. Van egy Google Forms-kérdőívünk, amelyet a weboldalunkon lehet megtalálni, ezt kell kitölteni. Nyitottak vagyunk minden szlovákiai magyar középiskolás felé, nincsenek szigorú kritériumok. Figyeljük ugyan, mely régiókban lenne szükség erősítésre, de mindenkit szeretettel várunk.
Mi a véleményetek az online érettségi lehetőségéről?
Elsősorban óriási pozitívumnak tartjuk, hogy történt bármiféle előrelépés, modernizáció az érettségi kapcsán. Örülünk a lehetőségnek, és támogatjuk az ilyen jellegű reformokat. Látjuk viszont a negatívumokat is, konkrétan a technikai részre gondolok. Minden középiskola számára szükséges lenne a megfelelő technikai eszközök bebiztosítása. Azt, hogy ezt mennyire sikerül megoldani, valószínűleg az első két érettségiző évfolyam után fogjuk meglátni.
Összességében tehát támogatjuk az online érettségit, de figyeljük, hogyan valósítják meg a gyakorlatban.
Hogyan viszonyul a szervezet az oktatási minisztérium által benyújtott törvénymódosításhoz? A javaslat részletei közül leginkább a kötelező matematikaérettségi érintené a középiskolásokat. Erről mi a véleményetek?
A kötelező matematikaérettségiről középiskolásként annyit biztosan elmondhatok, hogy nehéz lenne, de racionálisan nézve hasznos, főleg a továbbtanulás miatt. Sokan Magyarországra készülnek egyetemre, ott pedig kötelező a matematikaérettségi.
Ami viszont fontos kérdés számunkra a kötelező matekérettségi kapcsán, hogy lesznek-e különböző szintek, mint például a nyelvvizsgáknál. Ezt támogatnánk.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament második olvasatba juttatta Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter iskolareformmal kapcsolatos javaslatait. A törvénymódosítás értelmében egy új típusú középiskola jöhet létre, továbbá bevezetnék a kötelező matematikaérettségit, illetve az óvodalátogatást hároméves kortól. Mindezek mellett második olvasatba jutott a felsőoktatási törvény új változata is.
Kötelező óvoda hároméves kortól
A közoktatási törvénymódosítási csomag részét képezi, hogy a négyéves gyermekek számára 2027 szeptemberétől kötelező lenne az óvodai nevelés. Egy évvel később pedig már a hároméves gyermekeknek is muszáj lenne óvodába járniuk.
A szülőknek lehetőségük lenne házi nevelés formájában „oktatni” a gyermeküket, ehhez azonban rendelkezniük kell majd a szükséges végzettséggel. Amennyiben a szülők a házi nevelés mellett döntenének, nem lenne kötelező gyermeküket beíratni az óvodába, csupán be kellene jelenteniük a házi nevelést az illetékes önkormányzatnál.
A módosítás alapján miután a gyermek betöltötte a negyedik életévét, értékelnék az elért nevelési szintet. Az értékelést az önkormányzat által kijelölt óvoda végezne.
Amennyiben az értékelés során bebizonyosodna, hogy a gyermek nem részesült megfelelő nevelésben és nem rendelkezik a minisztérium által kiadott és nyilvánosságra hozott oktatási tartalomnak megfelelő ismeretekkel, készségekkel, a szülő 15 napon belül köteles lesz benyújtani a gyermek óvodai nevelésre való jelentkezését az értékelés napjától számítva.
A javaslat kitér arra is, hogy a gyermekeknek mennyi időt kellene kötelezően az óvodai intézményben tartózkodniuk: a hároméves gyermekeknek legalább napi három órát tenne ki az óvodai nevelésük, míg a fogyatékkal élő gyermekek esetében ennél kevesebbet.
Az oktatási minisztérium a fokozatos bevezetést tanácsolja a javaslat kapcsán: 2027. szeptember 1-jétől a négyéves, 2028. szeptember 1-jétől a hároméves gyermekek számára válna kötelezővé az óvoda. A változás minden olyan gyermekre vonatkozik, aki Szlovákia területén állandó lakóhellyel rendelkezik.
Kapcsolódó cikkünk
Rábólintott végül a kormány az oktatási reformokra, amelyek értelmében többek között hároméves kortól kötelező lesz az óvodalátogatás, egyes magán- és egyházi iskolák pedig kevesebb pénzt kaphatnak, ha nem teljesítik az új feltételeket.
Szerdán már tárgyalóasztalhoz ült a kormány, és terítéken volt a most elfogadott reform, de akkor még nem sikerült dűlőre jutniuk mindennel. Így tehát ma három törvényjavaslat hevert a miniszterek előtt.
A vita főtárgya az volt, hogy a minisztérium hároméves kortól kötelezővé tenné az óvodalátogatást, valamint változtatna a magán- és egyházi iskolák finanszírozásán.
Jelentős, hosszú ideje tartó civódást főleg utóbbi váltott ki. Többen foglaltak már állást az érintettek közül, és nem mondhatjuk, hogy egységes lenne a szakma a kérdésben. Sőt, mint már szerdán is kiderült, a kormány is megosztott, legalábbis úgy tudni, emiatt kellett péntekre halasztani a programpontot.
Tomáš Drucker (Hlas), az oktatási tárca vezetője nem nevezte meg, ki volt az ellenlábasa a miniszterek közül, de azt elárulta, hogy Robert Fico (Smer) kormányfő támogatta elképzelését.
Érsek a kormányhivatalban
Az egyházi iskolák félelme a normatív támogatások megváltozásától pedig már abból is látható, hogy még Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek is megjelent a kormányhivatalban ma délelőtt – a Denník N munkatársának sikerült őt lencsvégre kapni.
Drucker továbbra is kitart amellett, hogy csak igazságosabbá akarják tenni a rendszert.
A javaslat bírálói viszont attól tartanak, hogy vagy jelentős anyagi forrásokat, vagy az identitásukat vesztik el. Ha ugyanis továbbra is szeretnék megkapni a teljes „fejpénzt”, akkor a magánintézményeknek is az állami intézményekhez hasonlatossá kell válni működési elveikben.
Tekintve viszont, hogy állami támogatásról beszélünk, joggal mondhatja a minisztérium: ha kell a pénzünk, akkor a mi szabályaink szerint játszunk. Úgy tűnik tehát, hogy ezt a többi tárca vezetője is logikusnak látta, és nem húzták tovább az időt.
A változtatás értelmében azok a magán- és egyházi iskolák, ahol tandíjat szednek, valamint amelyek nem csatlakoznak be egy adott iskolai körzetbe sem (vagyis nem kötelezik magukat arra, hogy az alapiskolai oktatást biztosítsák bárkinek, aki a közelben lakik), csak az állami támogatás 80 százalékát kapják meg.
Azok a nem állami intézmények viszont, amelyek vállalják, hogy nem válogatnak feltétlenül a diákok közül, és ingyenes tanítást garantálnak, megkapják a diáklétszám után járó forrásokat teljes egészében.
A kötelező óvodáztatás is zöld utat kapott
Sokakat érintő változást is leokéztak a miniszterek.
2027 szeptemberétől négyéves kortól kötelező lesz az óvodalátogatás. Egy évvel később pedig már hároméves kortól.
Ugyanakkor a szülőnek lehetősége lenne az otthoni nevelés formáját választani, amennyiben rendelkezik a szükséges végzettséggel.
Kapcsolódó cikkünk
2027 szeptemberétől minden 4 éves gyermek számára kötelező lesz az óvodai nevelés, 2028 szeptemberétől pedig már minden 3 éves gyermek számára is, jelentette be Tomáš Drucker oktatási miniszter. A változás hangoztatott célja, hogy minden szlovákiai gyermek számára egyenlő esélyeket biztosítson a minőségi oktatáshoz és a sikeres élethez.
Drucker az idei négy nagy prioritás közé sorolta januárban, hogy a gyermekek kötelező óvodai beíratását levigyék hároméves korra. Úgy tűnik viszont, hogy a tárcának be kellett látnia, nem ugorhatnak fejest az átalakításba:
két év múlva a négyévesek beíratása válik kötelezővé az óvodába, majd egy évvel később a hároméveseké.
Ahhoz, hogy tényleg megvalósítható legyen a terv, az oktatási intézmények kapacitásának bővítése elengedhetetlen. Mint azt a tárcavezető elmondta, a helyreállítási alapból finanszírozzák ezt.
A minisztérium közleménye szerint az óvodai beruházások értéke közel 180 millió eurót tesz ki. Eddig több mint 8100 új óvodai férőhely létrehozását támogatták.
Több pedagógus kell, de hogyan?
Adja magát a kérdés, hogy hogyan garantálják az általános létszám növeléssel járó nagyobb pedagógusigényt. Mert logikus, hogy több gyerekhez és több óvodához több óvodapedagógusra is szükség van.
Drucker állítása szerint nagyjából 1000 új pedagógus kell majd.
Ennek ellenére a tárcavezető nem aggódik. Három pontban foglalta össze, hogy szeretnék biztosítani az óvodapedagógusok számát:
BéremelésÖsztöndíjak a hiányszakmák képzéséreSzakközépiskolai oktatás
Ahogy arról korábban is beszámoltunk – az oktatási szakszervezet nyomásának köszönhetően is – 2025. szeptember 1-jétől a pedagógusok és szakmai alkalmazottak fizetése 7%-kal emelkedik, majd januárban további 7%-os emelés jön.
Kapcsolódó cikkünk
Az oktatási minisztérium és a szakszervezet hivatalosan is megállapodott a fizetésemelésről. Az iskolai alkalmazottak bérét szeptembertől megemelik, januártól pedig újabb emelés várható. Az írásos egyezség nem váratlan, szóban már korábban megegyeztek a felek, most viszont az oktatási szakszervezet elnöke a sztrájkkészültség végét is bejelentette.
A Pavel Ondek vezette oktatási szakszervezet és a Tomáš Drucker vezette oktatási tárca közös memorandumot írt alá szerdán, amelyben rögzítették:
2025. szeptember 1-jétől a pedagógusok és szakmai alkalmazottak fizetése 7%-kal emelkedik.2026. január 1-jétől további 7%-os emelés jön.2027 szeptemberétől a pedagógusok és szakmai alkalmazottak a teljesítményük alapján kaphatnak plusz juttatást.2028-tól léphet életbe a béremelést szabályozó automatikus rendszer, amelynek részletein még dolgoznak.
A memorandumban foglaltak értelmében a minisztérium előkészíti a szükséges jogszabályi reformokat, hogy a béremelés finanszírozásának rendszere fenntartható legyen. Az erre irányuló javaslatot 2026 végéig kell kidolgozniuk.
Valójában ez tenné lehetővé a bérnövekedést szabályozó mechanizmus bevezetését, amelyhez ragaszkodik a szakszervezet. Ondek hangsúlyozta: a cél, hogy átláthatóvá tegyék, mire számíthatnak a tanárok karrierjük során.
Bár a határidőt a rendszer kidolgozására rögzítették, a részletek még korántsem világosak. A szakszervezet saját javaslatot dolgozott ki, de a minisztérium még mérlegeli a lehetőségeket.
Azt azonban most már leszögezte Drucker, hogy van hajlandóság a tárca részéről is valamilyen automatikus béremelkedést lehetővé tevő mechanizmus elindítására a jövőben.
„A szakszervezetek tudomásul veszik, hogy a béremelés csak a költségvetési források hatékonyabb felhasználása mellett valósítható meg. Ezért a memorandum a finanszírozás racionalizálására és a bérezési struktúra átalakítására vonatkozó kötelezettségvállalásokra is támaszkodik” – írta sajtóközleményében a minisztérium. Ezzel összefügg, hogy a felek a regionális oktatás kiadásainak felülvizsgálatáról is megállapodtak.
A 7 ugyan nem 10, de sztrájk nem lesz
Az oktatási szakszervezet korábban 10 százalékos béremelést követelt. Ezt ugyan nem sikerült elérni, de már a szóbeli megállapodáskor sem volt elégedetlen Ondek.
Nem jó, de nem is tragikus
– nyilatkozta akkor lapunknak a szakszervezet elnöke, mikor a kompromisszum körvonalazódott. Akkor azonban a sztrájkkészültséget még fenntartották.
Most viszont komoly előrelépést értek el abban, hogy ne csak egyszeri emeléssel próbálják kezelni a tanári fizetések problémáját, így nem volt okuk panaszra az egyezség kapcsán. Ondek tehát azt is bejelentette:
A sztrájkkészültségnek ezzel vége.
Ha a minisztérium nem terjeszti be a törvényhozási eljárásba a megállapodásban foglaltakat április 30-ig, akkor a szakszervezet eláll a memorandumtól, és újra sztrájkkészültséget hirdethet. Ez azonban meglepő, sőt, még Ondek szerint is irreális forgatókönyv lenne.
A tárca tehát most abban bízik, hogy a béremelés kellő mértékben motiválja majd az embereket, és így többen pályáznak majd óvodai pozíciókra is. Hogy mindezt kontextusba helyezzük:
szeptembertől egy kezdő tanár fizetése nagyjából 80 euróval lesz több.
Ez ugyan nem túl nagy összeg, de érdemes figyelembe venni, hogy először két, majd három év múlva bővül nagymértékben az óvodások létszáma, addigra pedig további juttatásokat ígér a minisztérium. Elméletileg 2028-tól már életbe lép a béremelést szabályozó automatikus rendszer is.
Egyértelmű tehát, hogy az anyagiakat motivációs eszközként használják a kérdésben – ebbe a koncepcióba pedig az ösztöndíj-lehetőségek bővítése is beleillik.
A harmadik felvetés pedig azt jelenti, hogy a pedagógiai szakközépiskolák végzősei is bevethetőek lennének óvodapedagógusként.
Ez azonban magyar vonatkozásban nem sokat ígér, legalábbis a pedagógusok létszámát illetően.
Losoncon és Szencen működik egy-egy pedagógiai szakközép ugyan, de a végzőseik száma aránylag alacsony, vagyis nem feltétlenül fedi le a minisztérium tervének köszönhető szükségletet.
Hozzá kell tenni, egyetemi szinten Nyitrán és Komáromban lehetőség van magyar nyelven óvodapedagógusi végzettséget szerezni. Valójában tehát nem csupán az említett két középiskolának kell kinevelnie a szükséges munkaerőt.
De miért teszik kötelezővé az óvodalátogatást a kicsiknek?
A szociális és családi háttér jelentős mértékben befolyásolja, hogy a tanulók sikeresek lesznek-e az életben. A minisztérium éppen ezért arra a következtetésre jutott, hogy ha kötelezővé teszik a korai fejlesztést az óvodákban, akkor ez az aránytalanság könnyebben orvosolható.
„A minőségi oktatás korai életkortól a leghatékonyabb eszköz, amellyel biztosíthatjuk, hogy minden gyermek esélyt kapjon egy jó kezdésre. Ezért korábban kell közbelépnünk – még az alapiskola megkezdése előtt” – magyarázta az oktatási miniszter, hangsúlyozva azt is, hogy a háromévesekkel való szisztematikus munka fejleszti a nyelvi, a kognitív és emocionális készségeket.
Lényegében a legtöbb család számára ez nem jelent majd radikális változást, hiszen már most is a háromévesek több mint a háromnegyede jár óvodába. Éppen azoknak a gyerekeknek hiányzik gyakran a korai nevelés, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.
A munka-, szociális és családügyi minisztériummal együttműködésben készül az a változás is, hogy a bölcsődék az oktatási tárca hatáskörébe essenek, így egységes rendszer jöhessen létre a gyermekek ellátására és nevelésére már a legkisebb kortól kezdve. A hosszú távú cél, hogy 2033-ra kétéves korától minden gyerek óvodába járjon, akárcsak több uniós országban.
Az otthoni óvodai nevelés engedélyeztetéséhez a törvényes képviselőnek ugyanolyan iskolai végzettséggel kell rendelkeznie, mint az iskolások individuális képzése esetében. Emellett a negyedik életév betöltése után értékelik majd a gyermek tudásszintjét – ezt az adott település által kijelölt óvoda végezné. Ha nem teljesíti a korának megfelelő elvárásokat, akkor természetesen be kell íratni egy tanintézménybe.
Az iskola előtti utolsó évben pedig – ahogy eddig is – kötelezően óvodába kell járatni a gyereket.
Jöhet a szóbeli értékelés is
Több más módosítást is eszközölt az oktatási tárca, amelyeket most már a kormány is jóváhagyott. Az egyik ezek közül a szóbeli értékelés alkalmazása.
Ennek értelmében a tanároknak lehetőségük lenne szövegesen is értékelni a hatodik–kilencedik évfolyam tanulóit. Ezt a formát a magatartás értékelésénél is alkalmazhatnák. Bizonyos tantárgyakat, valamint a középiskolai tanulókat azonban továbbra is osztályzatokkal, illetve az osztályozás és a szöveges értékelés kombinációjával minősítenék.
Kapcsolódó cikkünk
Egyre több iskola vált szóbeli osztályzatokra, vagy választja a jegyek és a szöveges értékelés kombinációját. Az oktatási minisztérium szerint viszont sok intézmény és tanár még nincs felkészülve egy ilyen változásra, és ha egységesen bevezetnék, az nem kívánt következményekhez vezetne. A diákok „hagyományos” osztályozása már egy ideje vita tárgyát képezi, az elmúlt időszakban speciális pedagógusok szólaltak fel ellene.
A Szlovákiai Speciális és Inkluzív Pedagógusok Szövetsége (SÚŠIP) még a félévi bizonyítványosztás kapcsán szögezte le közleményben:
itt az ideje, hogy radikálisan megváltozzon az osztályozás.
Szakembereik ugyanis úgy vélik, hogy az osztályzatok vagy az értékelés, ahogyan azt a szlovákiai oktatási rendszerben ismerjük, nem mond semmit arról, hogy a tanuló mennyire igyekezett, milyen körülmények között végezte el feladatait, vagy milyen akadályokat kellett leküzdenie. Vagyis szerintük a jegyek nem tükrözik objektívan az adott diák teljesítményét és képességeit.
Mit javasoltak?
Bár gyökeresen változást sürgetett a szervezet, a modell, amivel előálltak, nem tér el lényegesen az alkalmazott módszertől:
Az 1-től 5-ig terjedő értékelési skála helyett három kategóriába sorolnák a diákok teljesítményétStandard, standard feletti vagy standardhoz közeli minősítéssel jelölnék a tanulók tudásátEz szóbeli értékeléssel egészülne ki
Kiemelték, mindez kellő információval látná el a tanárokat, hogy milyen tudásszinttel lép tovább a következő osztályba a diák.
A minisztérium szerint ez felesleges
Az oktatási tárca nem lát tényleges előrelépést a javaslatban. Hiszen ez továbbra is egy numerikus osztályozási skála:
több tanuló továbbra is megkapnák a „legrosszabb osztályzatot” – csak ez egy hármas lenne a jelenlegi ötös helyett.
Ráadásul mégcsak nem is tekinthető finomabbnak a javasolt fogalmazásmód, miközben egyértelműen ez az európai trend.
„Nem tartjuk helyénvalónak egy új osztályozási skála bevezetését egy olyan időszakban, amikor a tanárok figyelmét arra szeretnénk összpontosítani, hogy képesek legyenek kezelni a formatív értékelést, és képesek legyenek akár az összegző értékelést is kifejezni szóbeli visszajelzésben” – reagált a tárca.
Akkor minden maradjon a régiben?
A minisztérium szerint egyáltalán nem ez a cél, de a pedagógustársadalmon és a szülők hozzáállásán is sok múlik.
„A diákok értékelésének egyre inkább a visszacsatoláson alapuló értékelésen kell alapulnia, és időnként teljesen felválthatja a nem értékelő visszajelzés. Az oktatási minisztérium már 2021-ben lehetővé tette ezt a megközelítést” – közölte a tárca, hozzátéve, hogy ezzel nem állnak meg:
Az oktatási minisztérium hosszú távú stratégiája a változások fokozatos bevezetésén alapul.
Vagyis, ahogy azt már megszokhattuk a Tomáš Drucker vezette minisztériumtól:
A fontos paradigmaváltásokat először jogilag lehetővé teszi, de nem írja elő azok általános bevezetését rögtön, csak miután elterjedtek, és begyűjtötték a tapasztalatokat.
Megfogalmazásuk szerint „időt biztosítanak a tanároknak, iskolaigazgatóknak és szülőknek, hogy megértsék, elfogadják az új megközelítéseket, legyen bátorságuk azokat megvalósítani, és végül tökéletesítsék alkalmazásukat.”
Oké, de hogyan segítik a szóbeli értékelés alkalmazását?
Például úgy, hogy elindítottak egy módszertani portált „Tanítunk” (Učíme) névvel. Ennek elsődleges célja, hogy az oktatási programmal kapcsolatos fontos információkat egy helyen találják az illetékesek. Találunk itt szakirodalmat, metodikai útmutatókat, a gyakorlatban már működő koncepciókat és így tovább. Ami viszont ebben az esetben fontos, hogy az alapiskolások értékelésére vonatkozó irányelveket is közzétettek itt. A két elérhető dokumentum megadja az elméleti alapot, de gyakorlati példákat is felhoz arra, hogyan képzeli el a szaktárca az értékelés folyamatát.
A kiinduló pontja az egésznek, hogy az értékelés nemcsak a tanulmányi eredmények objektív mérése, hanem a tanulók fejlődésének támogatása is. Hangsúlyozza, hogy az értékelésnek:
motiválóreflexív és szociális funkciója is van.
Vagyis a célja a tanulási kedv növelése és a tanulók önértékelési képességeinek fejlesztése, valamint nem versenyhelyzetet kéne teremtenie, hanem az együttműködést erősítenie.
Négy típusú értékelést jelöl meg a segédanyag:
Osztályozás (klasszikus értékelés): Az 1-től 5-ig terjedő osztályozási skála alkalmazása.Szóbeli értékelés: A tanuló teljesítményének részletes, leíró jellegű értékelése.Kombinált értékelés: Az osztályozás és a szóbeli értékelés együttes alkalmazása.Nem értékelő megközelítés: Alternatív formák (egy példa a sok közül: portfólió készülhet a diák fejlődéséről).
A szóbeli értékelés különösen az alsó tagozatos oktatásban ajánlott, mivel pontosabb és személyre szabottabb visszacsatolást ad. Ilyenkor nemcsak a tanár fogalmaz meg értékelést, hanem az adott tanuló magáról, illetve kortársai is.
A szorgalmazott paradigmaváltás tehát abban áll, hogy az értékelés már nem csupán a diákok ismereteinek ellenőrzésére szolgál, hanem a tanulás támogatásának eszközeként jelenik meg. Az, hogy ez milyen konkrét formát ölt, egészen szabadon határozható meg, és jelenleg úgy tűnik másodlagos kérdés, hiszen valamilyen általános és egységes gyakorlat bevezetése még nincs a láthatáron. És ha sor is kerül erre, nem valószínű, hogy az aktuális tárca valami olyan direktívát adna miszerint: „csakis így lehet osztályozni”!
Alternatív módszerekre akad példa
A pozsonyi Duna utcai magyar tanítási nyelvű gimnáziumban pontosabb képet próbálnak festeni a diákok teljesítményéről, mint azt az alapvető modell lehetővé teszi. Ennek érdekében pontokban, vagy fogalmazhatnánk úgyis, hogy százalékban fejezik ki a tanév folyamán a tanulók tudásszintjét.
„Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy ha egy felmérőn 100 pont az elérhető maximum, az adott diák pedig ebből elér 90-et, mi ezt rögzítjük. Majd a tanév végén, valamint félévkor összegezzük az így lejegyzett adatokat, és akkor váltjuk csak át egy konkrét jegyre az ötből” – magyarázta lapunknak Kulcsár Mónika igazgatóhelyettes.
Az új iskolatípus
A törvénymódosító javaslat szerint létrejönne egy új típusú középiskola, amely a jelenlegi szakközépiskolákból alakulna ki, és önálló iskolatípusként működne.
A minisztérium szerint azért van szükség az új iskolára, mivel az a jövő szakmailag képzett munkaerejének képzésében kapna különleges szerepet, különösen a magasabb szintű képesítések és a mesterséges intelligenciához való igazodás terén, a gyártás és szolgáltatások digitalizációja és automatizálása miatt.
További változásként a posztgraduális és felsőfokú képzések is egy-egy évvel rövidülnének.
A változások 2026. január 1-jétől lépnének életbe.
Kötelező matematikaérettségi
Az új törvényjavaslat következtében kötelezővé válhat a matematikaérettségi a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyaránt. Ezt a döntést az oktatási minisztérium azzal indokolja, hogy növelni kell a végzős diákok matematikai műveltségét, ugyanis egyre inkább növekszik a munkaerő-piaci igény az olyan dolgozók iránt, akik erősebb logikai készségekkel rendelkeznek.
A kötelező matematikaérettségi alól kivételt kapnának a sportiskolák, konzervatóriumok, művészeti iskolák, illetve azon szakközépiskolai szakok, ahol a gyakorlat szakmai képzés formájában zajlik.
A felsőoktatást érintő változások
A felsőoktatási törvény új változatát is második olvasatba juttatták a parlamenti képviselők. A törvény célja, hogy lehetővé tegye a különböző képzési formák kombinálását és a kreditek elismerését más képzésekből is. A hallgatók számára lehetővé válna a választás, hogy zárógyakorlatot teljesítenek vagy záródolgozatot írnak. A záródolgozat formájáról az adott egyetem döntene, figyelembe véve a konkrét tanulmányi program sajátosságait.
A felsőoktatásban dolgozó tanárok számára továbbá bevezetnék az alkotói szabadságot is, amely tulajdonképpen azt jelentené, hogy hét évenként hat hónap alkotói szabadság mehetnek tudományos vagy művészeti munkára. A javaslat szerint az egyetemeknek lehetőségük lenne arra is, hogy kilenc évnyi munkaviszony után akár egészen 70 éves korig szerződést köthessenek az adott pozícióban.
Az új törvény bevezetné a rövid tanulmányi programokat és a kötelező gyakorlati képzést egyes szakokon. Az oktatásban nagyobb szerepet kapnának a szakemberek, valamint szabályoznák a mesterséges intelligencia felelős használatát is.
A hallgatók védelme érdekében szigorúbban szabályoznák a kizárás lehetőségét súlyos fegyelmi vétségek esetén. Támogatnák a hallgatói szerveződéseket, a közösségi aktivitást pedig figyelembe vennék például a kollégiumi férőhelyek vagy kreditek kiosztásánál. Az egyetemeknek kötelezően biztosítaniuk kellene tanácsadói szolgáltatásokat és mentorokat a diákjaik számára.
A javaslat további célja, hogy csökkenjen a bürokrácia a felsőoktatási intézményekben. Ennek érdekében bizonyos ügyintézési folyamatok elektronikusan zajlanának – pl. a jelentkezések vagy az igazolások benyújtása.
Kapcsolódó cikkünk
Az oktatási tárca bemutatta a készülő felsőoktatási törvényt. Tomáš Drucker (Hlas) miniszter szerint a javaslat korszerűsíti az egyetemi képzést, csökkenti a bürokráciát és vonzóbbá teszi a hazai oktatást. Mutatjuk, mi változik a tervek alapján.
A felsőoktatási törvényjavaslatot – amely több lényegi pontban változtatna az egyetemi képzésen – júniusban terjeszthetik tárcaközi egyeztetésre, tájékoztatott Róbert Zsembera, az oktatási minisztérium felsőoktatásáért felelős államtitkára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ősszel a parlament elé kerülhet, és még idén el is fogadhatja a törvényhozás.
Jelenleg a tárca nyilvános véleményezésre bocsátotta a törvénytervet, így bárki hozzászólhat április végéig. Nézzük viszont, mi változhat.
Egységes elektronikus jelentkezési rendszer
Már-már banális változtatásnak hangzik, de szükségszerű, hiszen az egyes egyetemek nem egységesek a felvételi eljárásokban. Magyarán: nehéz kiigazodniuk a jelentkezőknek, és ezen próbálna változtatni a minisztérium javaslata.
Papíralapú jelentkezési lap helyett tehát egy központi elektronikus rendszer kidolgozását tűzik ki célul.
Pár kattintás a bonyolult ügyintézés helyett.
Diplomamunka helyett szakmai gyakorlat?
Ez is egy lehetőség, amit a módosítás lehetővé tenne. Konkrétan:
Az adott tanulmányi program végén alternatíva lehet a záródolgozat helyett egy meghatározott szakmai gyakorlat.
Ez a gyakornokság ugyanannyi kreditet érne, mint a diplomamunka. A hallgató egy portfóliót állítana össze az elvégzett munkáról, és ezt „védené” meg a szakdolgozat helyett.
Ha viszont minden összejön, akkor általában véve is nagyobb flexibilitást biztosítana a törvény a diplomamunkákkal kapcsolatban. Vagyis szaktól függően egyéb alternatívák is bevezetésre kerülhetnek helyette, például egy modell létrehozása, egy konkrét jogi eset elemzése vagy egy beteg esettanulmánya.
A minisztérium indoklása szerint minderre azért van szükség, mert a hagyományos diplomamunka elkészítése egyes tanulók számára teljesen irreleváns, és a szakmai tapasztalat többet ér. Hozzáteszik:
A mesterséges intelligencia térnyerése, amely segíthet koherens szövegek megírásában, szintén ezt az állítást támasztja alá.
Kapcsolódó cikkünk
Már a közoktatás ajtaján kopogtat a mesterséges intelligencia, Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter pedig szívesen ajtót nyitna neki. Az egyetemek kapuit viszont páros lábbal rúgta be az AI, és gyorsan kéne kitalálni, mit lépjünk, mert a diákok kénytelenek megbarátkozni vele.
Állandó témává vált a mesterséges intelligencia beépítése a hazai oktatásba. Tomáš Drucker oktatási miniszter elég eltökéltnek látszik a kérdésben: meggyőződése, hogy egyrészt ez egy elkerülhetetlen lépés, másrészt, hogy nem érdemes húzni az időt.
Jól bizonyítja ezt, hogy legutóbb Drucker a finn Henna Virkkunennel, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnökével egyeztetett ez ügyben Brüsszelben.
A találkozó fontos témája volt Szlovákia azon szándéka, hogy a mesterséges intelligenciát (AI) szisztematikusan integrálja az oktatási rendszerbe
– olvasható a hivatalos közleményben is. A részletek még kidolgozás alatt állnak, de jelen állás szerint
idén ősszel a minisztérium már be is mutatná a konkrét tervet az AI bevezetésére az oktatási rendszerünkbe.
Ez magában foglalja majd az alap- és középiskolák tantervének kiterjesztését a mesterséges intelligencia oktatására – mind technikai szempontból, mind pedig az etikai és társadalmi összefüggésekre helyezve a hangsúlyt.
Úgy tűnik, mintha az oktatási tárca egy „piaci rést” látott volna meg az európai oktatási modellekben. Mert az AI térhódítása még jelenleg is zajlik, és nem igazán volt ideje reagálni a nyugati országoknak se, hogy megfelelő módon integrálják az iskolaügybe, így ha nem is elsőként, de az elsők között aknázhatjuk ki a lehetőséget.
Drucker ráakadt egy olyan területre, ahol nem a lemaradást kell kínkeservesen behozni, hanem amiben képesek lehetünk lépést tartani.
„Szlovákia nem csupán passzív felhasználója lesz a technológiának, hanem aktív alkotója annak, hogyan lehet az oktatás javára fordítani” – fogalmazott a miniszter. Ezt a szándékot bizonyítja, hogy november végén az OECD Globális Oktatási Fórumának – amelyet Pozsonyban tartanak – középpontjában a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepe áll majd.
Hogy állunk most az AI-jal?
Az alapiskolák és középiskolák rendszerszinten még váratnak ugyan magunkra, de a felsőoktatási intézményekben már mindennapi realitás a mesterséges intelligencia használata. De jelenleg az igény nagyobb, mint a tényleges kínálat.
A szlovákiai AI Társulás (ASAI) kutatása szerint az egyetemi diákok több mint fele hetente legalább egyszer használ valamilyen AI alapú eszközt (a ChatGPT a legnépszerűbb).
Ezzel szemben csak 37 százalékuknak szerepel a mesterséges intelligencia használata a tantervében.
A workshopok effektív megoldást jelentenek ugyan az alapok elsajátításában, de ilyenen a hallgatók több mint 70 százaléka még soha nem vett részt. Bár 91 százalékuk szívesen venné, ha olyan szakemberektől tanulhatna, akik a gyakorlatban használják rendszeresen a mesterséges intelligenciát.
Ha a mai fiatalok többsége a TikTok, a Google vagy a YouTube segítségével szerzi be a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteit, az nem a lustaság jele, hanem annak bizonyítéka, hogy az iskola mint elsődleges tudásforrás kudarcot vall. A diákok nem több elméletre vágynak, hanem konkrét válaszokra, eszközökre és mentorokra
– fogalmazott közleményében az ASAI, amely 19 egyetem közel 3000 diákjának válaszait dolgozta fel.
Hozzáteszik: az egyetemek talán nem rendelkeznek minden válasszal – de fel kell tenniük a megfelelő kérdéseket. Vagyis a társulás is abban lát gyors megoldási lehetőséget, hogy külsős szakértők bevonásával garantálják a felsőoktatásban a AI-képzést.
Ez nem tér el nagyban attól, amit az oktatási tárca is ígér nagy vonalakban, miszerint megerősítenék az iskolai digitális koordinátorok szerepét, hogy az intézmények szakmai támogatást kapjanak.
Az ASAI egyébként nyílt párbeszédre hív minden oktatási szereplőt, így tárgyalóasztalhoz ülne a minisztérium képviselőivel is.
Minek így diplomamunka?
A szakdolgozatokra, diplomamunkákra is mindenképpen hatással van az AI. Eleve felmerülhet az emberben a kérdés, hogy van-e értelme ezzel a módszerrel felmérni a diákok tudását. Másként fogalmazva: be tudja-e tölteni ugyanazt a funkciót egy szakdolgozat a szöveggenerátorok és AI szoftverek korszakában, mint korábban?
A kérdésnek Drucker és Róbert Zsembera az oktatási minisztérium felsőoktatásáért felelős államtitkára is helyt ad. Utóbbi szerint komolyan fontolgatják a záródolgozati rendszer módosítását, mivel az egyetemek más módon is tesztelhetik a hallgatókat.
Az nem tűnik reálisnak, hogy általánosan eltörölnék a diplomamunkák leadásának kötelezettségét, de kétségkívül vannak olyan szakok, ahol ez valós opció. Sőt, előrelépés is lehetne, amennyiben ez több gyakorlatot tenne lehetővé.
Csehországban már léptek ilyet, meglátjuk, ott hogy sül el. A Prágai Közgazdasági Egyetem (VŠE) diákjai, akik a vállalatgazdaságtani karon kezdik meg tanulmányaikat szeptembertől, már nem fognak szakdolgozat írni az alapképzésük végén.
A képzési idő formálisan változik, de a tandíj marad
Az állam jelenleg az ún. nevezett standard képzési idő alatt téríti meg a diákok tandíját. Ez azt jelenti, hogy ha egy osztott szak esetében az alapképzés három évben meghatározott, akkor három év alatt lehet teljesíteni „ingyen”. Amennyiben a diák ezt valamilyen oknál fogva túllépi, a következő évben már tandíjat köteles fizetni.
Most ez annyiban változhat, hogy akadémiai évek helyett a szerzett kreditek mennyisége határozná meg a standard képzési időt.
Ez azt jelenti, hogy az alapképzés államilag támogatott időszaka nem feltétlenül három év lenne, hanem pl. 180 kredit megszerzéséhez szükséges idő. A gond csak az, hogy ez nem lesz hatással a tandíjra:
A standard tanulmányi idő túllépéséért fizetendő tandíj meghatározásában ugyanis továbbra is az éveket veszik majd alapul, nem a krediteket.
Rövidített tanfolyamok
A szlovákiai felsőoktatás ma a hosszabb tanulmányi programokon alapul, ezen is megpróbálnak változtatni. Az egyik fontos lépés ennek érdekében az ún. short-cycles bevezetése.
Ezek rövid távú, 1-2 évig tartó, meghatározott kreditértékkel rendelkező tanulmányi programok lennének. Tehát gyors tempóban szerezhetne valaki egy új végzettséget, reagálva például a piaci változásokra.
Azt már most leszögezte Drucker, hogy ezek a tanulmányi programok jellemzően a gyakorlatra helyeznék a hangsúlyt. Ez lenne a cél a már létező, de a minisztérium szerint pontosítást igénylő szakmaorientált alapképzés (profesijne orientovaný bakalársky študijný program) esetében is.
A miniszter ugyanis azon a véleményen van, hogy az alapképzés után túl sokan folytatják mesterképzésen tanulmányaikat, míg ez más, pl. nyugati országokban nem feltétlenül jellemző. Az akadémiai, elméleti fejlesztés helyett több tanulmányi programnak kéne egy konkrét szakmára felkészíteni az adott diákot, amelyet tökéletesen el tud végezni egy alapdiplomával is.
Minimális kreditszám mindenkinek
Az új törvény meghatároz majd egy minimális kreditmennyiséget a diákoknak, amelyet kötelezően teljesíteniük kell az adott szemeszterben. Ez egységes lesz minden egyetem és tanulmányi program esetében, nem lesz különbség például az orvostanhallgatók vagy leendő mérnökök minimálisan megszerzendő értékében.
A minisztérium ezt azért látja szükségesnek, hogy ne lehessen visszaélni a hallgatói jogviszonnyal. Azaz, ha valaki nem teljesíti a minimumot sem, akkor hamarabb elveszti a diákstátuszát is.
Jegyek helyett szóbeli értékelés
Az új törvényjavaslat keretén belül a tanároknak lehetőségük lenne a 6–9. évfolyamok között szóbeli értékelésben is részesíteni a diákokat. Ezt az értékelési mód javarészt a magaviselet esetében volna alkalmazva, bizonyos tantárgyak esetében megmaradnának a jegyek, más tárgyaknál pedig a tanulók a jegyek és a szóbeli értékelések kombinációjából kapnák a végső minősítést.
Az iskolai körzetek meghatározásának módja is változik
A második olvasatba továbbított javaslat szerint megváltozik az iskolai körzetek meghatározási módja is. Létrejön egy új intézmény, amely a gyermekek felvételét koordinálná. Ez előnyben fogja részesíteni a gyermekek és tanulók felvételét a közoktatási körzethez tartozás szerint, és az oktatás biztosítását nem kötheti semmilyen ellenszolgáltatáshoz vagy anyagi díjazáshoz.
Az oktatási tárca szerint a közoktatási körzeteket a településeknek kellene meghatározniuk. Ki kellene jelölniük a körzethez tartozó területet az óvodák és alapiskolák számára úgy, hogy egy körzeten belül egy önkormányzat, megye vagy regionális hivatal által fenntartott óvoda vagy alapiskola kerüljön kijelölésre. A minisztérium hangsúlyozza továbbá, hogy a körzetek kijelölésénél figyelembe kell venni az iskolai épületek kapacitását, a gyermek állandó lakóhelyétől való távolságot, valamint a község közlekedési infrastruktúráját is.
A törvénymódosítási javaslat végleges verziójáról a parlament a következő, október 14-én kezdődő ülésén szavazhat.
Kapcsolódó cikkünk
Az oktatási minisztérium és a Tanárképzési és Oktatási Szövetség együttműködési memorandumot írt alá Besztercebányán, melynek fő célja a tanári hivatás vonzóbbá tétele. Bár a részletek még nem világosak, de több pedagógiai gyakorlatot vezethetnek be a tanárképző szakokon.
Tomáš Drucker oktatási miniszter az együttműködési nyilatkozat aláírását kulcsfontosságú lépésként értékelte, tekintettel arra, hogy a minőségi tanárok hiánya a szlovák oktatás egyik legnagyobb problémája.
Mint hangsúlyozta, ha magas színvonalú oktatást akarunk, azt csak kiváló tanárokkal lehet megvalósítani.
A velünk közölt információk alapján a memorandumban foglaltaknak kéne garantálni, hogy az egyetemekről kikerülő tanárok ne csak elméleti szinten legyenek felkészültek, hanem terepen bevethető képességekkel rendelkezzenek.
Ennek érdekében több szakmai gyakorlaton vehetnének részt majd a tanárszakos hallgatók, de ehhez az oktatási intézmények elköteleződésére is szükség van. Most úgy tűnik, hogy valóban van készség a változtatásra:
Örülök, hogy a tanárképző karok megállapodtak az együttműködésben, és mi, mint minisztérium, támogatni kívánjuk ezt. Fontos, hogy ne csak egymással, hanem az alap- és középiskolákkal is szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki, hogy a leendő tanárok több gyakorlati tapasztalatot szerezzenek
– mondta Drucker.
Az oktatási tárca leszögezte, hogy csökkenteni akarja a különbséget a tanárképzésben tanított elméleti ismeretek és a gyakorlati munka valós követelményei között. Ennek érdekében több szakmai gyakorlatot, mentorálást és az alap- és középiskolák közvetlen bevonását tervezik a tanárképzésbe. A cél az, hogy a leendő tanárok már az iskolába lépésük előtt minél több tapasztalatot szerezzenek a tanításban.
A minisztérium emellett azt is közölte, hogy tanárképző karokkal együttműködve rugalmas képzési programokat alakítanak ki, amelyek lehetővé teszik a gyorsabb képesítés megszerzését azon tantárgyak esetében, ahol a legnagyobb a pedagógushiány.
Jarmila Kmeťová, a tanárképzési szervezet vezetője és egyben a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem rektorhelyettese szerint
a memorandum aláírása a tanári szakma szimbolikus elismerése az akadémiai közösség és a tanárképzésben dolgozó szakemberek számára.
„Fontos számunkra, hogy kiváló tanárokat képezzünk, ezért dolgozunk aktívan olyan tanulmányi programok fejlesztésén, amelyek tükrözik az alapfokú oktatás jelenleg zajló tantervi reformját” – mondta Kmeťová, hozzátéve, hogy jelenleg 25 állami egyetemi kar és egy magánegyetem foglalkozik tanárképzéssel. Ezért fontosnak látja, hogy átfogó kapcsolattartóként lépjen fel az általa vezetett szövetség.
„Nemcsak a meglévő együttműködés erősítésére törekszünk, hanem közvetítő szerepet is vállalunk a minisztérium, a felsőoktatási intézmények és a közoktatás között” – fogalmazott.
Hogy a gyakorlatban hogyan fog kinézni a tanárképzés reformja, még nem egyértelmű. Drucker szerint azonban ez a memorandum az első lépés afelé, hogy a tanárképzés dinamikus folyamattá váljon, amely felkészíti a tanárokat az osztályteremben jelentkező valós kihívásokra.
Mit gondoltok arról, hogy jegyek helyett szóbeli értékelést is kaphatnának a diákok?
Amikor egymás között beszélgettünk erről, mindig arra jutottunk, hogy ez teljes mértékben abszurd és megfoghatatlan. A jegyek általi értékelésnél rendelkezünk egy objektív viszonyítási alappal, tudjuk körvonalazni, hogy mi a jó és a rossz. A szóbeli értékelés egyelőre nagyon elvontnak tűnik. Igaz ugyan, hogy ebben a kérdésben nem vettünk részt hivatalos egyeztetésen és beszélgetésen.
Az optimalizációról viszont többször is tárgyaltatok. Mit képvisel az SZMKSZ?
Ez rendkívül kényes téma, főleg a magyar iskolák miatt. Nem értünk egyet az összevonásokkal. Szerintünk minden magyar iskola számít. Ha egyet elveszítünk, félő, hogy idővel az összeset. A mi álláspontunk szerint nem az összevonáson kellene gondolkodni, hanem azon, hogy a magyar diákok ne menjenek szlovák iskolába vagy külföldre tanulni. A szülőket és a diákokat arra kell ösztönözni, hogy maradjanak itt, és töltsük meg a magyar iskolákat.
Ha a minisztériumi javaslatokat elfogadják, tudtok segíteni a középiskolásoknak?
Igen. Számos partnerünk dolgozik a NIVAM-nál és a minisztériumban, így közvetlen kapcsolataink vannak. Ha valaki bajba kerül az érettségi kapcsán, számíthat ránk.
Az optimalizáció ügyében pedig december óta havi szinten egyeztetünk a fenntartókkal és a minisztériummal, és ígérhetjük: nem adjuk fel.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovákiai Magyar Középiskolások Szövetsége (SZMKSZ) tanulságos felmérést készített. Kiderült, hogyan viszonyulnak a szlovákiai magyar középiskolások a szlovák nyelvhez és mennyiben befolyásolja ez akár a továbbtanulásukat is.
A kérdőívet 557-en töltötték ki, és minden megyéből érkeztek válaszok. Bár a kérdőívre nem tekinthetünk reprezentatívként, mindenképp fontos információkat tartalmaz, hiszen feltérképezi a szlovákiai középiskolás közeg számos dimenzióját.
„A kérdőív elsődleges célja az volt, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a jelenlegi problémákra, de még fontosabb az a cél, hogy változást érjünk el az adott problémák kapcsán”
– mondta az Új Szónak Brezo Ferenc, az SZMKSZ elnöke, és hozzáfűzte, szerinte a kérdőív eredményei által megvilágított problémák már évek óta a levegőben vannak, azonban reálisan máig nem foglalkoztak velük.
A tíz pont
Az SZMKSZ tagjai a kérdőív eredményei alapján 10 pontban fogalmazták meg elképzeléseiket arról, hogyan lehet kiküszöbölni az oktatási rendszernek a felmérés által feltárt hiányosságait. A szervezet elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, már a múlt héten felvették a kapcsolatot Tomáš Drucker (Hlas) oktatásügyi miniszter irodájával azzal kapcsolatban, mikor tudnának tárgyalásokba kezdeni, hogy közösen gondolják át a további lépéseket és lehetséges intézkedéseket.
„Úgy vélem, a tény, hogy a szlovákiai magyar középiskolások egyötöde kitöltötte kérdőívünket, egy erős mandátumot ad arra, hogy az eredményeinkről tárgyaljunk a miniszterrel”
– tette hozzá Brezo.
Drucker visszajelzése szerint már februárban találkozhatnak. Az SZMKSZ tagjai továbbá tárgyalásokat szeretnének kezdeményezni a kerületi oktatásügyi hivatalok vezetőivel is. A szervezet által megfogalmazott 10 pont első helyén a szlovák nyelv idegen nyelvként való oktatása szerepel, de a listára került a szlovák érettségi átalakítása és további nyelvi jogok kivívása is.
Idegen nyelvként
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az elmúlt években számos törekvés volt arra, hogy a szlovák nyelvet idegen nyelvként oktassák a magyar tannyelvű iskolákban. Gyimesi György korábbi parlamenti képviselő még 2021-ben egy törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, melynek megszavazása után formálisan is további lehetőség nyílt arra, hogy a szlovák nyelvet a magyar alapiskolákban idegen nyelvként tanítsák. Az exképviselő ezen törvényjavaslatát akkoriban többen is erősen bírálták. Prékop Mária, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi főosztályának egykori vezetője a törvényjavaslat elfogadásakor lapunknak azt nyilatkozta, egy ilyen kérdés törvénybe foglalása abszolút szakmaitalan és az oktató szuverenitását sérti, akinek Prékop szerint joga van megválasztani saját módszertanát. Az SZMKSZ tagjai kérdőívükben ezúttal ismét erre a problémára szerettek volna rámutatni. A szervezet elnöke, Brezo Ferenc szerint a cél, hogy a szlovák nyelvet az angol nyelvhez hasonlóan idegen nyelvként, az idegen nyelvek oktatásának megfelelő módszerekkel tanítsák az iskolákban, a kommunikációra és a szlovák kultúra megismerésére helyezve a hangsúlyt. A kérdőív kitöltőinek 54,6%-a szintén egyetért ezzel, további 18,9% pedig inkább egyetértett vele.
Tanulmányi versenyek
A kérdőívből az is kiderült, hogy a diákok 69,1%-át riasztotta el valamilyen programtól vagy tanulmányi versenytől a tény, hogy az szlovák nyelven valósult meg. Az Országos Oktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) tanulmányi versenyeit ugyanis csak szlovák nyelven hirdeti meg. A NIVAM az országos szintű olimpiák szervezéséért felelős, a járási szintű versenyek lebonyolítása a szervezőkön múlik. A járási fordulók versenyei során a feladatlapokat még általában lefordítják magyarra, azonban a kerületi fordulókon ez már nem jellemző. Az SZMKSZ mintegy példát mutatva a Szlovák Országos Vitaszövetséggel (Slovenská debatná asociácia) együttműködve létrehozta az első teljesen kétnyelvű versenyt Szlovákiában, ahol az iskolai fordulótól kezdve, a kerületi fordulón át egészen az országos fordulóig minden feladatsor elérhető lesz magyarul is. Az első évben megvalósuló Kritikus Gondolkodás Olimpia iskolai fordulói már sikeresen lezajlottak, az SZMKSZ pedig várja a további fordulók eredményeit.
Aggasztó számok
A szlovák nyelv ismeretére vonatkozó további érdekes adat, hogy a kitöltők szlováknyelv-tudásukat egy 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan csupán 5,3 pontra értékelték. A kitöltők további 47,6% véli úgy, hogy okozott már gondot számára a szlovák nyelv használata a mindennapi életben is, és 24,1% szintén inkább egyetért az állítással. Az, hogy a kérdőívet megválaszoló diákok 25,6%-a szlovák nyelv nem megfelelő ismerete miatt gondolkozik elsősorban külföldi továbbtanulásban, illetve további 18% szintén inkább egyetért azzal, hogy meghatározó tény az iskolaválasztás során a nyelvismeret, az általános szlováknyelv-oktatás színvonalának számlájára írható. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a válaszadók 27,1 százaléka egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy befolyásolná a nyelvtudásuk az iskolaválasztásukat. Fontos információ lehet azon eredmény is, amely rámutat, hogy a kitöltők több mint 60%-a teljesen egyetért vagy inkább egyetért azzal az állítással, hogy hátrányt jelent számukra az életben a szlovákiai magyar iskolák látogatása a szlováknyelv-oktatás minősége miatt.
Mi az az SZMKSZ?
A Szlovákiai Magyar Középiskolások Szövetsége egy 2023 tavaszán alakult szervezet, melynek elsődleges célja a szlovákiai magyar középiskolások érdekképviselete. A szervezet célja egy Pozsonytól Királyhelmecig terjedő összetartó közösség kialakítása, amely teret ad a tehetséges fiataloknak saját érdekeik képviselésére. Kantár Balázs, a NIVAM regionális ifjúsági koordinátora szerint a szervezetben „fiatal felnőttek és 18 év alattiak is önszántukból közügyekkel és komoly dolgokkal foglalkoznak, olyanokkal, amikkel nyilván foglalkoznak felelős felnőttek is, de a legtöbb fiatal nem”. A koordinátor szerint fontos lenne, hogy a felnőttek bekapcsolják ezeket a fiatalokat a szakterületi kérdésekbe. A szervezet jelenlegi elnöke, Brezo Ferenc 2023-ban Szlovákia ifjúsági küldöttje volt az Európai Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusában. Lapunk kérdésére, hogyan látja a szervezet jövőjét, Brezo azt felelte, bizakodó, hiszen a jelenlegi elnökséget is számos aktív tag alkotja, akik biztosíthatják a szervezet jövőjét hosszabb távon is.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
