Közösen lépnének fel a szélsőségesek ellen a minisztériumok Tokár Géza2025. 11. 20., cs – 13:59
Három minisztérium is egyeztetett arról, miként küzdhetnek meg a tárcák közösen az egyre erősödő radikalizmussal. Végül döntés született arról, hogy összehangolják a tevékenységüket.
Az egyeztetésen Tomáš Drucker (Hlas) képviselte az iskolaügyet, Boris Susko (Smer) az igazságügyi minisztériumot, Matúš Šutaj Eštok a Hlas pártelnöke pedig belügyminiszteri minőségében volt jelen.
Mindhárom résztvevő egyetértett abban, hogy problémát okozhat az ország számára a fiatalok „növekvő radikalizációja” – ezt a jelenséget pedig koordináltan, a tárcák tevékenységének összekötésével szeretnék kezelni. Nem csak a minisztériumokat érintené a munka, a civil szervezetek és a megelőzéssel foglalkozó szakmai intézmények is bevonódnak a kerekasztal munkájába.
Drucker szerint a fiatalok radikalizációja nem csak saját magukra, de a társadalom biztonságára is veszély jelent. Az iskolaügyi miniszter szerint az eddigi lépések, legyenek bármennyire is jók, már nem elegedőek a helyzet kezelésére – fokozni kell az erőfeszítéseket és főként a terepmunkán kell erősíteni.
Matúš Šutaj Eštok felhívta a figyelmet arra, hogy a szélsőséges eszmék megerősödése nem csak szlovákiai, de globális folyamat. A belügyminiszter szerint a legégetőbbnek Kelet-Szlovákiában bizonyul a probléma, ahol a tinédzserek mellett a fiatalabbak is érintettek. A Hlas vezetője jelezte, hogy a következő tanácskozást már a tárcája koordinálja.
Boris Susko igazságügyi miniszter szintén prioritásnak nevezte a szélsőségesek elleni fellépést és támogatta egy koordinációs testület kialakításának ötletét is. Jozef Mikloško gyermekügyi ombudsman a fiatalok radikalizációja és a kedvezőtlen élethelyzetük közti kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet, míg Juraj Vršanský ( Liga a Lelki Egészségért) a megelőzés jelentőségét hangsúlyozta a tanácskozást követően.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a szerdai ülésén jóváhagyta a Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter által beterjesztett javaslatot, mely megerősítené a szélsőségesség és a radikalizálódás elleni küzdelmet. A probléma gyökerét főként a közösségi médiában terjedő gyűlöletben látják, de a politikai kultúra megváltoztatásáról nem esik szó a dokumentumban.
A belügyi tárca szerint a radikalizáció az Európai Unióban a koronavírus elterjedésével nagyobb lendületet vett, majd az orosz–ukrán háború kirobbanása és az azzal kapcsolatos politikai, illetve társadalmi megosztottság még inkább tetézte az egyébként is kiélezett helyzetet.
A szélsőjobb térnyerése
A dokumentum tanulságai alapján Szlovákiában a radikális politikai ideológiák közül leginkább a szélsőjobb erősödött meg, melyek közé főként az ultranacionalizmust, a rasszizmust, az idegengyűlöletet (xenofóbia), illetve az egyéb olyan antidemokratikus elképzeléseket sorolják, amelyek egy „erős kezű államot” szorgalmaznak, a jogállamiságot pedig eltörölnék.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben a közéletben sok szó esik Robert Fico oroszpárti gesztusairól és az ellenzék kormányzási esélyeiről, a szlovákiai politikai élet egyik legaktívabb pártja továbbra is a parlamenten kívüli Republika. A szélsőjobboldal évekre része marad a hazai közéletnek.
Miközben Robert Ficónak és a Smernek, valamint két partnerének, a Hlasnak és az SNS-nek a hangvétele is radikalizálódik, a közvélemény-kutatások adatai szerint továbbra is egy olyan párt képes becsatornázni a választókat, amelyik nincs is a parlamentben: a közösségi médiában és a választói körében is kiemelten aktív Republika.
Öt százalékon felül
A közvélemény-kutatók egyetértenek abban, hogy a Marian Kotleba-féle ĽSNS romjain létrejött Republika egy idő előtti választáson bejutna a parlamentbe. A Focus áprilisi felmérése szerint a Milan Uhrík vezette párt népszerűsége 8,2 százalék körül mozog, az AKO hét százalékra méri a párt támogatottságát, az NMS 8,8 százalékot mutatott ki a pártnak. Szinte biztosnak tűnik, hogy a Republika benne van az ország legnépszerűbb öt pártja között.
A 2021 után, pártátnevezéssel létrejött, valójában azonban a Mi Szlovákiánk Néppárttól (ĽSNS) elüldözött képviselők résztvételével létrejött Republikának nagyon kevés hiányzott ahhoz, hogy már az előző, idő előtti választáson is a parlamentbe jussanak.
A párt a Smer és az SNS eredményes mobilizációjára fizetett rá: a bizonytalankodó választóinak egy része inkább a radikalizálódó Robert Ficót vagy Andrej Danko független személyiségekkel feltöltött SNS-listáját választotta, a Republika pedig 4,75 százalékos eredménnyel nem jutott be a parlamentbe.
A szélsőségesek később azonban javítottak, és nem kis mértékben ez is hozzájárult a láthatóságuk növekedéséhez. A Republika népszerűsége a 2024-es európai parlamenti választáson kilőtt, a párt 12,5 százalékot szerezve két brüsszeli mandátumot is szerzett magának, és azóta is kimondottan aktívnak számít az EP-ben. A Republika európai helyzete annyiban sajátságos, hogy „félig” a radikális pártokat tömörítő Szuverén Nemzetek Európája (ESN) platform tagja. Az ESN ugyanis befogadta Milan Uhrík pártelnököt, de a szélsőjobboldali nézeteiről elhíresült Milan Mazurek még ennek a pártcsaládnak is túlságosan radikálisnak bizonyult.
Uralják a Facebookot
A Republika az állami támogatásnak és az európai forrásoknak köszönhetően anyagilag is megáll a lábán, de a párt aktivitása a régiókban és a Facebookon mutatja, hogy alanyi jogon népszerűek. A Republika központi oldalán túl kifejezetten aktív és erős jelenléttel bír több képviselő is, Mazurek és Uhrík mellett például Miroslav Suját érdemes kiemelni.
Magyar szempontból érdekes fejlemény, hogy a Republika integrálta többek között az SNS exképviselőjét, Rafael Rafajt is, aki az elmúlt hónapokban a Szlovák Értelmiségi Szövetség munkájába besegítve több magyarellenes feljelentés háttéranyagainak összeállításában is szerepet játszott.
A párt vezető és visszatérő témái között szerepel az „oktatást eluraló liberális lobbiszervezetek” elleni küzdelem, az Európai Unió vezetésének kritikája és az európai parlamenti viszonyok bírálata, újabban a zöldpolitika kritizálása. A Republika EP-képviselői hangsúlyosan kiálltak Magyarország vétójogának megvonása ellen is, a nemzeti szuverenitás védelmében.
Néha egészen bizarr kombinációkat is eredményez a szélsőjobboldali hangvétel. Több képviselő például kimondottan pozitív hangnemben emlékezett meg a fasizmus elleni küzdelem emléknapjáról (a második világháború végéről) és koszorúztak is az ünnepségeken. A vonatkozó facebookos bejegyzések kimondottan népszerűek, organikus módon is – a politikusok híradásait jellemzően nem reklámozzák, ennek ellenére több százan kedvelik, a legeredményesebb bejegyzések a népszerűségükben pedig Robert Fico állásfoglalásaival versenyeznek. Milan Mazurek május 7-i uniókritikus beszédét például huszonnyolcezren kedvelték és hétezren osztották meg a Facebookon – nem is beszélve más, alternatív csatornákról, mint a Telegram vagy a párt Whatsapp-hálózata.
A Republika gyakorlati tömegmozgósító erejét mutatja, hogy a párt tevékeny szerepet vállalt a Szlovák Megújhodási Mozgalom (SHO) népszavazási kezdeményezésében. Az SHO többek között a párt aktivista hálózatának is köszönhetően 400 ezer aláírást gyűjtött össze és adott le május elején az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók eltörlése kapcsán – az elnöki irodának még májusban döntenie kell arról, mit tesz a javaslattal.
Nem barátai senkinek
Bár a Republika a legtöbb elemzésben a Smer és a jelenlegi kormánypártok lehetséges koalíciós partnereként szerepel, a két párt között egyáltalán nem felhőtlen a viszony. Még rosszabb a helyzet az esetleges harmadik partner, a Hlas kapcsán, amelynek képviselőit a szélsőségesek sok esetben egyenesen árulónak látják – Tomáš Drucker oktatási miniszteren például az esélyegyenlőségi aktivisták iskolai jelenlétét kérik számon.
A Republika az elmúlt hónapokban például hevesen bírálta a száj- és körömfájással kapcsolatos intézkedéseket, többek között az állatok tömeges leölését. Uhrík és Suja a járvány idején külön látogatást tett Dél-Szlovákiában: beszéltek többek között azzal a hölggyel is, akinek az állataival a tiltakozása ellenére végeztek a hatóságok – ezt a videót 1,2 millióan tekintették meg. A Republika emellett előszeretettel bírálja a tranzakciós adót és az ország gazdaságának állapotát is, vagy a környezetszennyezőnek vélt beruházásokat – például a Nagysurányba tervezett akkumulátorgyárat.
A politikai innováció több más téren is tetten érhető: a Csehországban előretörő Motoristáktól például a zöldpolitika bírálatát tanulták el, de a párt hivatalosan is motorostrikókat forgalmaz, ezzel jelezve, hogy nem kérnek a villanyautókból és a belső égésű motorok betiltásából.
A nézeteltérések miatt nem a legjobb a viszony a kormánypártokhoz kötődő influenszerek és a párt vezetői között sem. Daniel Bombic, a kormányközeli blogger és Suja például keveredett már ordítozásig fajuló konfliktusba, az előzetes letartóztatásban levő férfival kimondottan rossz a párt viszonya. A Republika úgy látja, hogy Bombic 2023 után Fico kedvéért elárulta korábbi szövetségeseit. Kérdés, hogy ezek a konfliktusok útjába állnának-e egy esetleges választási szövetségnek: a Republikától a többi hagyományos párt ugyanis még távolabb áll, mint a Smer.
A belügyi tárca szerint a szélsőjobboldali ideológiák erőteljesen összefonódtak a koronavírus-járvány idején megjelent összeesküvés-elméletekkel és álhírekkel, melyeknek elsősorban a közösségi média biztosított teret.
Nem véletlen, hogy a gyűlölködő ideológiák éppen a gyengén szabályozott közösségi hálókon terjednek – elsősorban a Telegramon, de a TikTokon is.
Ebből is adódik, hogy a radikalizálódásnak leginkább a fiatalok vannak kitéve.
A szélsőjobboldali csoportokra jellemző, hogy az erőszakos módszerektől sem riadnak vissza. A közösségi médiában gyakran terjesztenek különféle fegyverek elkészítéséről szóló útmutatókat, illetve olyan csoportok is előfordulnak, akik a szélsőséges terrorcselekmények elkövetőit dicsőítik – például a norvég tömeggyilkos Anders Breiviket, aki 77 emberrel végzett.
A szélsőségesség és az erőszak összefonódására Szlovákiában is akadt példa: a javaslatban a 2022-es Vár utcai terrortámadást említik, mely során két férfit gyilkolt meg egy magányos elkövető identitásuk és orientációjuk miatt.
A politikai felelősségről nem sok szó esik
A szélsőségesség erősödésével kapcsolatos második példa a Robert Fico (Smer) miniszterelnök ellen elkövetett merénylet: 2024. május 15-én Nyitrabányán egy magányos elkövető öt lövést adott le a kormányfőre.
Kapcsolódó cikkünk Nyitrabánya |
Közel két órás show keretében emlékezett a Smer az egy évvel ezelőtti, Robert Fico elleni merényletre. Az Elég volt a gyűlöletből című showműsor csillaga természetesen maga a kormányfő volt.
Kampánynyitónak vagy egy kampánynyitó főpróbájának is beillett a Smer nyitrabányai (Handlová) nagygyűlése, amellyel Fico szerint azt akarták megmutatni az ellenzéknek, hogyan kell egy békés megmozdulást lebonyolítani. A címe is ez volt: Elég volt a gyűlöletből.
A mintegy 700 fős sportcsarnokot az utolsó székig megtöltötték a Smer által rendelt buszokkal érkező résztvevők, akiknek túlnyomó része az idősebb korosztályhoz tartozott, a többség nyugdíjaskorú volt. A buszok rendszáma alapján tényleg az egész országból érkeztek a szimpatizánsok: Pozsonytól Nagymihályig, Érsekújvártól Poprádig az ország szinte minden járása képviseltette magát.
A parkolóban magyar szót is lehetett hallani, a Smer már régen nem csak a szlovákok pártja.
A szervezés és a műsor is profi volt, a beléptetés pedig nagyon szigorúan ellenőrzött. Már a parkolóba is csak az előzetesen regisztrált kocsikkal lehetett bejutni, a sportcsarnokba pedig csak fémdetektoros kapukon, a táskák átvizsgálása után engedték be az újságírókat is.
Kaliňák, a profi műsorvezető
A műsorvezetést Robert Kaliňák védelmi miniszter vállalta magára, és láthatóan élvezettel látta el ezt a funkcióját is. A program a merénylet szemtanúinak, vagy majdnem szemtanúinak videóra felvett beszámolójával indult. Az óriási, a színpad egész hátterét betöltő képernyőn elevenítették fel az egy évvel ezelőtti eseményt. Szóhoz jutott természetesen Nyitrabánya polgármesterasszonya is, az a fotós, aki a már sebesült kormányfőről készített fotókkal lett ismert, illetve egy olyan férfi is, aki állítása szerint a merénylő mellett állt a lövések pillanatában.
A „békés hangulat” elmélyítéséhez Kaliňák a Smer három tapasztalt politikusának, Tibor Gašparnak, Ľuboš Blahának és Richard Takáč mezőgazdasági miniszternek a segítségét vette igénybe.
Itt mutatkozott meg, hogy a Smer már a hétfői „hármas” – Gašpar-Lindtner-Kaliňák – sajtótájékoztatóval erre a nagygyűlésre alapozott.
Ľuboš Blahát szintén áldozatként állították be, mert őt a „Česť práci!” – „A munkának üdv!” szocialista köszöntése miatt vegzálja a rendőrség. Az az ellentmondás itt senkinek sem tűnt fel, hogy a rendőrséget már csaknem két éve a hlasos Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter és az általa kinevezett országos rendőrfőkapitányok irányítják.
Blaha: Ez a ti munkátok!
Blaha a megbékélés és a gyűlölet megállítása jegyében ugyanazt tette, amit a merénylet napján is: egyből az ellenzéket hibáztatta a történtekért. „Ez a ti munkátok” – mondta egy évvel ezelőtt a parlament plenáris ülésén az ellenzéknek, és ezt most megismételte a Smer színpadán is.
Tibor Gašpar volt a sajnálkozó, jóságos nagypapa, aki nem érti, hogy az a „rosszcsont” ellenzék miért nem képes megérteni, hogy ők csak jót akarnak. Újra bemutatta azokat a képeket, videókat, amelyen ellenzéki tüntetők kívánják Robert Fico bukását, egyesek ironikusan akár a halálát.
A negatív sztár az ukrán zászlós, fokosos tüntető volt, aki azt mondja „Le Ficóval!”.
Egyébként éppen a Smer nagygyűlésének napján érkezett a hír, hogy a rendőrség már kihallgatta és gyűlöletkeltéssel gyanúsította meg a tüntetőt, de a hírek szerint nem bűncselekményként, csak szabálysértésként kezeli az ügyet.
Kapcsolódó cikkünk Nyitrabánya |
A kormány a büntetőtörvénykönyv és szabálysértési törvény szigorításával akar küzdeni a gyűlöletkeltés ellen. Robert Fico Nyitrabányán (Handlová) is az ellenzéket és a sajtót hibáztatta a gyűlölet erősödése és a társadalom megosztottsága miatt.
Szívesen jött vissza Robert Fico Nyitrabányára, az ellene elkövetett merénylet egy éves évfordulóján.
Itt tisztességes emberek élnek, ez a város nem tehet arról, hogy mi történt itt egy évvel ezelőtt
– jelentette ki Fico a kormány ülését követő sajtótájékoztatón.
A kormányülés példátlan biztonsági intézkedések mellett zajlott Nyitrabányán, a kormány ülésének helyet adó kultúrház előtti térre csak fémdetektoros kapun át lehetett belépni. A kisváros utcáin megerősített rendőrjárőröket lehetett látni, a tetőkön mesterlövészek voltak. A téren csak egy kis, mintegy 20 fős csoport várta a minisztereket, Robert Fico kihasználta a lehetőséget, és a fémkordonnál beszélgetett a kis csoporttal.
Az SIS a sajtót figyeli
Fico szerint a kormányülés legfontosabb pontja az volt, hogy megvitatták a biztonsági tanács délelőtti ülésének eredményeit. A kormányfő újra az ellenzéket és a médiát vádolta gyűlöletkeltéssel, és ismét kijelentette, hogy nagyon nagy a veszélye egy újabb merényletnek. „Egy milliméterre vagyunk a tragédiától, és biztosan a kormánykoalíció tagja lesz a következő áldozat” – mondta Fico. Úgy véli, hogy ennek elsősorban az ellenzék kommunikációja és a média ellenséges hozzáállása az oka.
A DenníkN átlagosan naponta három gyűlöletkeltő, negatív bejegyzést tesz közzé Ficóról
– mondta a kormányfő az SIS igazgatójának beszámolójára hivatkozva.
A Smer elleni gyűlöletet erősíti szerinte az ellenzék is, amely szerintük agresszív nagygyűléseket és tüntetéseket szervez. Fico szerint egyértelmű, hogy merénylője, Juraj Cintula ellenzéki aktivista volt, és szorosan kapcsolódik a Demokraták párthoz. A párt ezt már többször visszautasította, és a Smer sem tudja mással alátámasztani ezt, csak Cintula politikai nézeteivel.
Jöhet a büntetőtörvénykönyv módosítása
A kormány létrehoz egy tárcaközi bizottságot, amelynek az lesz feladata, hogy olyan intézkedéseket dolgozzon ki, amelyek csökkenthetik a feszültséget a társadalomban. Fico már jelezte, hogy ezek milyen intézkedések lehetnek: a büntetőtörvénykönyv és a szabálysértési törvény szigorítása. „A merénylet utáni szigorú fellépés a merénylő pártolóival szemben egy ideig visszvetette a gyűlölködést” – jelentette ki Fico. Szerinte megengedhetelen, hogy a rendőrség még mindig nem kesztyűs kézzel bánik az ellenzéki nagygyűlések agresszívebb tagjaival.
Megengedhetetlen, hogy a gyűlöletbeszéd csak szabálysértés legyen
– mondta Fico.
A himnusz után jött Fico, a sztár
Az est fénypontja azonban mindenképpen Robert Fico volt. A bejövetele előtt elhangzott a szlovák himnusz, amelyet a nézőközönség állva hallgatott végig. A kormányfő is elemében volt a színpadon, bejelentette, hogy készen áll a folytatásra, a merénylet, a sérülései semmiben nem gátolják őt. És természetesen a győzelemre készül, fel sem merülhet nála más eredmény, ő lesz a következő kormányfő is.
Fico beszólt Peter Pellegrini köztársasági elnöknek is, „barátian” figyelmeztette őt, hogy a Smer támogatása nélkül nem választották volna meg államfőnek.
A Hlasnak címezve is volt egy megjegyzése: „ha barátaink nem lettek volna annyira gyávák, és nem hagyják ott a Smert, akkor a 2020-as választást is megnyertünk volna”.
Viccelődött a sebesülésével is, és megdicsérte a merénylet után őt ápoló besztercebányai nővérkék szépségét. A jelenlegi egészségi állapotát úgy írta le, hogy a legnagyobb problémája egy kis hasmenés, állítólag csak ezért kellett lemondani néhány hete több programját. Ezután elismételte ugyanazokat a paneleket, amelyeket a párttársai a héten már kipróbáltak. A Smer béke pártja, hiszen ők már évek óta mondják, hogy béke kell. A Smer a legdemokratikusabb párt, mert nem akar semmilyen sajtót betiltani.
Pedig milyen tiltakozás lenne, ha betiltanánk a Denník N-t, az Aktuality-t vagy a Sme-t
– vetette fel Fico.
Nem akarnak tüntetéseket sem betiltani, sőt, nagyon vigyáznak még az ellenzéki tüntetések résztvevőire is. De természetesen békés tüntetést, nagygyűlést csak a Smer tud szervezni szerinte. „Az ellenzék példát vehetne erről a nagygyűlésről” – jelentette ki a Smer elnöke.
A nézőközönség elégedetten távozott
A profin levezetett műsor népdalénekléssel zárult. A résztvevők kis ajándékcsomaggal távoztak, a smeres merch-ök mellett mindenki kapott egy palack ásványvizet és egy darab rántotthúst két szelet kenyér között. Elégedetten szálltak vissza a buszokba: rájuk a Smer biztosan számíthat a következő választáson.
Mindkét eset kapcsán kiemelik, hogy a történtek után a közösségi médiában érezhetően megnövekedett a gyűlöletet támogató hozzászólások száma, melyek az elkövetők cselekedeteit éltették.
A dokumentum kidolgozói azt is megemlítik, hogy az aktuális trendek közé tartozik a politikai képviselők és köztisztviselők nyilvános fenyegetése, akár a fizikai bántalmazásra való felbujtás is.
Azt azonban nem taglalják, hogy a gyűlöletet gyakran maguk a politikusok szítják.
A koronavírus-járvány idején éppen Robert Fico volt az, aki tömegdemonstrációkat szervezett, és az intézkedések megszegésére biztatta az embereket, illetve a 2023-as parlamenti választás előtt ismét a migráció témájával riogatott, ráerősítve a szlovák társadalomban uralkodó idegengyűlöletre. A folyamatos személyeskedés – amelyben a koalíció és az ellenzék képviselői egyaránt érintettek –, az érvek hiánya, az ellenfél lejáratása és az ehhez hasonló kommunikációs stratégiák sem járulnak hozzá a polarizáció csökkentéséhez.
Emlékezetes példák az elmúlt évekből:
De mi a megoldás?
A politikai kultúra megváltoztatása ugyan nem merült fel a lehetséges megoldások között, de a belügyminisztérium összeállított egy listát a feladatokról, amelyeket 2028-ig teljesíteni kell a radikalizáció visszaszorítására.
Ezek közé tartozik például a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) élénkebb beavatkozása a közösségi médiában zajló gyűlöletkeltés azonosításába, tehát a szélsőséges ideológiákat terjesztő személyekről való információszerzés, valamint a külföldi titkosszolgálatokkal való erősebb együttműködés.
Emellett a megelőzésre is nagyobb hangsúlyt fektetnének – a tárca szerint sokkal inkább oda kellene figyelni a fiatalok nézeteinek kialakulására és fejlődésére, és ezt elsősorban az iskolákban kell megtenni.
A kormányzati feladatok között említik még a szélsőségesség alakulásával kapcsolatos időszakos jelentések kidolgozását, a különféle felméréseket a lakosság álláspontjáról, de a belügyminisztérium úgy látja, a politikai és vallási szélsőségességre szakosodott bírák munkáját is vonzóbbá kellene tenni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
