Az ország különböző pontjairól nyolcvankét, katolikus óvodában, iskolában dolgozó pedagógus vett részt a július 1. és 3. között tartott teremtésvédelmi nyári egyetemen. A Katolikus Pedagógiai Intézet és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága közös szervezésében megvalósuló programnak Veszprémben a Davidikum Római Katolikus Középiskolai Kollégium adott otthont.
Udvardy György veszprémi érsek köszöntötte a résztvevőket, majd Szenthe-Tormássi Anna, a Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) igazgatóhelyettese nyitotta meg a Közös szív – cselevő remény címmel tartott nyári egyetemet.
Elsőként Gelencsér András egyetemi tanár előadását hallgathatták meg a pedagógusok a klímahelyzetről és a lehetséges jövőképről. Ezután a helyiek két jó gyakorlatát ismerhették meg: Szücs Attila mesteroktató beszélt a Pannon Egyetem fenntarthatósági programjairól és a „zöld egyetem” különféle aspektusairól, majd Dobosné Burján Adrienn mutatta be a nyári egyetem helyszínének, a Davidikum kollégiumnak a teremtésvédelmi munkáját.
Délután a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola teremtésvédelmi megfontolásaival ismertette meg a résztvevőket Horváth Szilárd igazgató.
Az esti séta a nemrégiben felújított és eredeti pompájában látható érsekvárba vezetett. A séta végére a hőhullámot követő hidegfront egy erőteljes zivatarral is megajándékozta a résztvevőket; nyári esőben siettek vissza a szállásukra.
Másnap a környezeti nevelésé volt a főszerep: Teremtésvédelem és a közösségformálás címmel Czippán Katalin, a Kék Bolygó Alapítvány szakértője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének munkatársa tartott interaktív előadást.
Nagy hatással volt a résztvevőkre a „biodiverzitás jenga torony”: kihúzhattak ugyan darabokat a toronyból, ami egy ideig megtalálta új egyensúlyát, de elkövetkezett egy pont, amikor nem bírta tovább tartani magát az építmény. Így van ez a biodiverzitással is.
Ezután Neumayer Éva, a Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány elnökhelyettese tartott bemutatót a biomimikri területén elért eredményekről. Számos találmány kidolgozásában vettek példát a természetben található módszerektől: egy termeszvár szellőzőrendszerét egy irodaháznál utánozták le, a gekkó talpa egy ragasztószalag megalkotásában segített, a jégmadár formája pedig a nagysebességű vasutak formájának kialakításánál játszott szerepet.
Délután két külső helyszínen, a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostorban és Ugodon, a teremtésvédelmi kertben feledkezhettek bele a résztvevők a teremtett világ és Teremtőjének egységébe, illetve kicsit részesei lehettek a természettel összhangban élő szerzetesek és világi testvérek mindennapjainak. Feltöltődve értek haza a táncházra, ahol a népi kultúrának ezzel a részével ismerkedhettek meg profi tánctanárok segítségével.
Az utolsó nap hűvös reggelén madárlesre indultak a pedagógusok a Séd-patak partján; láttak bagolyfészket és tengeliceket, hallgatták a poszáták dalát. A vezető Szilvácsku Zsolt, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem adjunktusa volt.
Délelőtt Takács-Sánta András humánökológus tartott előadást, melynek témája a helyi közösségek újrafelfedezése, mint kiút az ökológiai válságból. Kiscsoportokban gondolkodhattak a résztvevők arról, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre korunkban, amikor a pedagógusok a rájuk bízott tanulók, gyerekek felé is szeretnék a teremtésvédelem üzenetét közvetíteni.
Újabb baráti és szakmai kapcsolatok születtek ebben a pár napban, és a résztvevők számos praktikus ötlettel, lélekben feltöltődve térhettek haza. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága és a KaPI elkötelezett a teremtésvédelem ügye mellett, és keresi a további lehetőségeket a fenntarthatóság gyakorlatának és a teremtésvédelem lelkiségének a kibontakoztatására.
Szöveg és fotó: Nyiri Andrea
Forrás: Katolikus Pedagógiai Intézet
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
