Közérdek az elaprózott földterületek tagosítása Kulcsár Péter2023. 04. 15., szo – 10:36 Pozsony |
A tulajdonviszonyok tisztázása, megfelelő méretű és alakú telkek kialakítása, hozzáférhetőbbé tétele – elsősorban ezt a célt szolgálja a parcellák tagosítása és a területrendezés. Az elaprózott földterületek összevonásával a szlovákiai földtulajdonnal kapcsolatos problémákat is orvosolni lehetne.
Szlovákiára a földtulajdon szétszórtsága jellemző, ami miatt rendkívül nehéz a földekkel kereskedni, sokszor megművelni is azokat, illetve bármilyen fejlesztést megvalósítani. A szétszórt földek tulajdonviszonyának problémáját súlyosbítja az ismeretlen tulajdonosok száma is.
Problémás örökség
A problémák az Osztrák–Magyar Monarchia idejére nyúlnak vissza: az öröklés elve akkoriban az örökösök közötti egyenlő elosztáson alapult, és lényegében mind a mai napig ugyanaz maradt. Ennek a régóta fennálló széttagoltságnak a következményeit a parcellák tagosításával igyekeznek kiküszöbölni. Első lépésként a tulajdonviszonyok tisztázatlanságát próbálják megszüntetni, majd ezt követi a konszolidáció. Az eredeti tulajdonosokat például a múltbeli elkobzások, a kitelepítések vagy a második világháború miatt nehéz azonosítani. Ráadásul a korábbi rendszer idején a haszonélvezeti jogokat a tulajdonjogok fölé emelték. E múltbeli tényezők „kijavítása” hosszú és lassú folyamat. A mezőgazdasági földek minden tulajdonosa részt vesz a földrendezésben. Nincs különbség aközött, hogy használják vagy bérlik a földjüket. Az ismeretlen tulajdonosokat a Szlovák Földalap képviseli.
Kinek az érdeke?
A tagosítást rendszerint olyan intézkedésként szokták jellemezni, ami elsősorban a tulajdonosok javát szolgálja, miközben az államnak is érdeke, hogy a tulajdonjog terén rend legyen. A földpiac, azaz a földkereskedelem fellendítése ugyanis közérdek. Amíg a tulajdonviszonyok nem rendeződnek, és a földek elaprózódnak, addig ez a fellendülés nagyon nehezen fog beindulni.
A területrendezés a külterületet, azaz a települések beépített területén kívüli parcellákat érinti. A cél: olyan nagyobb, összefüggő földtömbök kialakítása, amelyeknek egyértelmű a tulajdonosa. A gyakorlatban az összevonás és annak a tulajdonosra gyakorolt hatása tömören így néz ki: ha több kis telek van valaki tulajdonában, akkor helyette egy nagyot kap, amelyet értelmesebben használhat, vagy hatékonyabban rendelkezhet vele.
Gyakori probléma, hogy számos telket nehezen vagy egyáltalán nem lehet megközelíteni, például abban az esetben, ha a földet az örökösök között osztották fel. Ezért a tagosítás során mindenképpen arra is oda kell figyelni, hogy az egységesített telek könnyen megközelíthető legyen.
Föld helyett pénz?
A tagosítás során meghatározzák az adott föld értékét, pontosabban hogy minek minősül: szántóföldnek, legelőnek, erdőnek, vízfelületnek vagy egyéb területnek. A több apró parcella helyett a tulajdonosnak felajánlanak egy ugyanolyan értékű, azaz ugyanolyan minősítésű földtömböt. Amennyiben a tulajdonosnak nem felel meg a felajánlott parcella – például nem jó helyen van, túl messze a lakhelyétől, választhat egy kényelmesebb megoldást is, éspedig a pénzbeli kártérítést. Ezzel a lehetőséggel főleg az olyan pici telkek tulajdonosai szoktak élni, akiknek a föld birtoklása inkább teher, s nem tudnak hasznot húzni belőle. A Szlovák Földalap felvásárolhatja a legfeljebb 400 négyzetméternyi területeket.
A közvélemény
A trh.sk portál szakemberei szerint a közvélemény sokszor közönyösen vagy inkább negatívan viszonyul a tagosításhoz. A portál szerint gyakran, szinte minden újítási vagy fejlesztési terv esetében előfordul, hogy ha egy rendszert meg akarnak változtatni, mindig akadnak elégedetlenek, akiknek a „régi rend” jobban tetszik. Ezt a hozzáállást nem lehet teljesen kiküszöbölni, és a földekkel kapcsolatban ez a jelenség összefügg a tulajdonosi jogokba való állami beavatkozás történelmi tapasztalataival is. A kollektivizálás erőszakos volt, az ellenállást keményen elfojtották, és a közvéleményben még mindig él az igazságtalanság és a félelem mélyen gyökerező érzése. „Ez a forrása annak, hogy a tulajdonosok automatikusan attól tartanak, hogy az állam bármilyen ilyen értelemben vett fellépése a tulajdonjogukba való beavatkozást eredményez, vagy hogy olyan típusú megoldásokba kényszerülnek beleegyezni, amelyekbe normális esetben nem szívesen mennének bele. Ez egy olyan nézőpont, amelyet egyrészt soha nem lehet teljesen kiküszöbölni, másrészt bizonyos mértékig mindig igaz lesz. Ha ugyanis több tulajdonossal születik megállapodás a földterület cseréjéről, elegendő a tulajdonosok kétharmadának beleegyezése, amit a többiek elkerülhetetlenül sértőnek fognak érezni, ha más álláspontot képviselnek. Az új földterületek elhelyezésére vonatkozó kritériumokhoz bármelyik tulajdonos hozzászólhat. Ha azonban nem lenne kikötve, hogy a többségnek joga van a kisebbség (az utolsó harmad) akarata ellenére is hozzájárulni a cseréhez, akkor nagyon nehéz lenne bármihez is eljutni – ha valami olyasmit vezetnének be, mint az egyik tulajdonos vétójoga, akkor a többség valószínűleg soha nem értene egyet a megoldásban” – részletezte Katarína Macková, a trh.sk portál munkatársa.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
