A világszerte ismert angol író, J. R. R. Tolkien életét és irodalmi műveit bemutató kiállítás Róma, Nápoly, Torino és Catania után most Triesztbe érkezik. A legnagyobb olasz vándorkiállítások sorában helyet foglaló tárlat a város egyik kiemelt kiállítóhelyén, a Salone degli Incantiban kapott helyet.
A különleges tengerparti épület nemcsak a kiállításnak ad otthont a következő hónapokban, hanem az ahhoz kapcsolódó rendezvényeknek is. A nagyszabású tárlat szeptember 19-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és január 11-éig várja az érdeklődőket.
Trieszt elsősorban kereskedővárosként ismert az északolasz régióban, ugyanakkor igen élénk kulturális élet jellemzi. Számos rendezvényt tartanak a városban, és több kulturális intézmény munkája járul hozzá ahhoz, hogy Trieszt fontos kiállításoknak adhat helyet. A tengerparti kikötő, a Habsburg-örökség, az olasz, szlovén és német kötődések az irodalom- és művészetkedvelők számára is izgalmas találkozási ponttá teszik a várost. Trieszt egyik fontos kiállítóhelye a Salone degli Incanti, a volt központi halpiac, amelyet átalakítottak, s ma már kiállító- és kulturális térként működik. A szalon fontos tárlatokkal és eseményekkel hívja fel magára a figyelmet, és olyan művészek munkáit mutatta be az elmúlt években, mint Frida Kahlo, Banksy vagy az idén elhunyt kiváló fotográfus, Sebastião Salgado.
A rangos kiállítóhely most a Tolkien. Uomo, Professore, Autore (Tolkien. Ember, professzor, alkotó) című vándorkiállítás bemutatásával készül az őszi kulturális évadra. A Salone degli Incanti hatalmas csarnokát kisebb egységekre osztó kiállítás az angol író, költő életét is bemutatja a látogatóknak, de a középpontban természetesen az a mitológiai egység áll, amelyen Tolkien szinte egész életében dolgozott.
A tárlat az író életrajzát, tudományos munkásságát és irodalmi univerzumát interaktív formában tárja a látogatók elé, rávilágítva a művész életpályájának sokszínűségére. Írói tevékenysége mellett – illetve részben azt megelőzően – tudományos pályán mozgott, az Oxfordi Egyetemen az angolszász nyelvek professzora volt. A kiállítás erre az időszakra emlékezve most elsőként mutatja be az író Oxfordban viselt doktori köpenyét, valamint kiadatlan kéziratmásolatokat, és korai korrigálatlan kötetpéldányokat. Kétségtelen, hogy Tolkien tudományos munkássága rendkívül jelentős, nyelvészként az egyik legnagyobb szenvedélye a kutatási munkák mellett az önálló nyelvi rendszerek kidolgozása volt. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy legismertebb műveiben – A Gyűrűk Ura, valamint A hobbit című regényben – a szereplők egy kitalált nyelven szólalhatnak meg.
Tolkien önálló mitológiát alkotott, ami komplex kulturális behatások mentén születhetett meg. Regényei fő helyszínét, Középföldét a tolkieni mitológiában helyezte el, melyet az angolszász népek eredetmitológiájaként írt le. Egyetemi professzor lévén jól ismerte országa, illetve az öreg kontinens történelmi múltját, s az ebből átemelt motívumok, illetve kapcsolatrendszerek miatt műveit több irodalmár nem is a fantasy műfajához köti. Sokan mégis a modern fantasy atyjaként tekintenek rá, és műveit is eszerint olvassák. A tárlaton nagy hangsúlyt kap az író önálló világalkotói szándéka. A látogatók különböző térképeket vizsgálhatnak meg, amely A Gyűrűk Ura helyszíneit mutatják. Kevesebben tudják, hogy a tolkieni mitológiában a A szilmarilok című nagyszabású munkának is igen fontos szerepe van. Az őstörténeti archetípusokból megalkotott lények egész rendszerét magába foglaló munka önmagában is jelentős alkotás, ugyanakkor a mindenki által ismert trilógiának is új kontextust ad. Számos olyan helyszín és lény kerül elő A szilmarilokban, amelyek más regényekben nem tűnnek fel.
A hatalmas alkotói vállalkozás csak részben járt sikerrel. A szilmarilok az író életében nem jelent meg, a pesszimista Tolkien maga is úgy vélekedett róla, hogy ez a műve sosem tehet szert igazi népszerűségre. Többi alkotása azonban a hatvanas években hatalmas sikert aratott, és éppen ez volt az, ami később lehetővé tette a Gyűrűk Ura-filmek létrejöttét.
A tárlat a filmek világából is mutat elemeket, ugyanakkor inkább a könyvekre fókuszál. Az eredeti kéziratok között olyan szövegeket is találni, amelyek – A szilmarilokhoz hasonlóan – a szerző életében nem jelenhettek meg. Az elveszett mesék könyve első és második része, a Beleriand dalai vagy az 1986-ban megjelent Középfölde formálása című művek szervesen kapcsolódnak Tolkien mitológiai világába. Hasonló a helyzet a csak 2015 után megjelent alkotások esetében is. A Beren és Lúthien vagy a Gondolin bukása című művek azt bizonyítják, hogy a szerző kéziratai még most is felfedezésre várnak. A kiállítás anyagaiból tudható az is, hogy Tolkien alkotói módszere különösen nagy kéziratmennyiséget eredményezett. Történeteit egyfolytában átírta, szerkesztette és bővítette, így számos munkája – például a nemrég kiadott elbeszélései – lényegében nem befejezett alkotások.
A kiállításhoz több esemény, például kerekasztal-beszélgetések, illetve előadások is társulnak, amelyek az író életét és személyét mutatják be közelebbről. A tárlat októberben, a Trieszt legnagyobb eseményének számító nemzetközi vitorlásverseny, a Regatta ideje alatt meghosszabbított nyitvatartással várja a látogatókat.
Szöveg és fotó: Szabó Benedek
Magyar Kurír
Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2025. október 12-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
