Magyarország nemzetbiztonsági stratégiája nagy hangsúlyt helyez a kiberfenyegetések elhárítására – mondta Szijjártó Péter a Parlamenti Hírszerzési-Biztonsági Fórumon az Országházban. Kövér László a demokratikus államok információs fölényének fontosságáról beszélt.
A magyar hírszerző szolgálatok mindent megtesznek annak érdekében, hogy megvédjék a nemzetet és a családokat a kibertámadásoktól, utánajárjanak minden lehetséges fenyegetésnek – jelentette ki a tárca szerint Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Robert Pittenger volt amerikai kongresszusi képviselő által 2014-ben életre hívott Parlamenti Hírszerzési-Biztonsági Fórum budapesti ülésén rámutatott, hogy az utóbbi évtizedekben folyamatosan zajló digitális forradalom teljes mértékben megváltoztatta, újradefiniálta az emberek életének minden területét.
Az adat elsőszámú erőforrássá vált, nagyjából olyan fontossággal bír, mint a gőzgép feltalálása a 18. században vagy a szénhidrogének a 20. században.
Példaként hozta fel, hogy 2010-ben körülbelül 820 millió volt globálisan a mobil szélessávú előfizetések száma, amely mára elérte az 5,2 milliárdot, azaz kevesebb mint tíz év alatt a hatszorosára nőtt. Emellett megemlítette, hogy 2010-ben 2 zetabájt adat jött létre, míg idén már 64,2 (egy zetabájt 10 a 21-diken, vagyis egy 1-es és utána huszonegy 0 számjegy). Ez 32-szeres növekedés 10 év alatt – hangsúlyozta.
Ezzel párhuzamosan a kibertámadások gyakorisága és volumene is növekedett, az internetes bűnözők komoly fenyegetést jelentenek a magánfelhasználók mellett a vállalatokra és az állami szervezetekre is, így az egészségügyi rendszereket is megbéníthatják, például
az Egyesült Államokban nemrég négyszáz kórházat ért kibertámadás.
A koronavírus-járvány idején elrendelt távmunka és távoktatás pedig tovább súlyosbította a problémát, rengeteg tapasztalatlan felhasználó lépett fel a világhálóra, amit a terrorista és szélsőséges csoportok is megpróbálnak kihasználni ideológiájuk terjesztésére – húzta alá.
Hozzátette, a kiberbűnözők idén 6 ezer milliárd dollárnyi kárt okoztak a vállalatoknak világszerte, s szakértők szerint ez az összeg 2025-ben meghaladhatja a 10 ezer milliárd dollárt.
Magyarországon megteszünk mindent a vállalkozók, az állampolgárok védelme érdekében, nemzetbiztonsági stratégiánk nagy hangsúlyt helyez erre a fenyegetésre – szögezte le Szijjártó, és azt is közölte, hogy hamarosan az Európai Unió és a NATO is új kiberbiztonsági stratégiát fog elfogadni.
Létfontosságúnak nevezte a demokratikus államok információs fölényét és ezáltal cselekvési előnyét a nem demokratikus államokkal, a szervezett magánhatalmakkal, valamint a terrorista és bűnözői csoportosulásokkal szemben Kövér László az Országházban rendezett Parlamenti Hírszerzési-Biztonsági Fórumon.
Az Országgyűlés elnöke szerint a biztonság napjainkban elsőrendű versenyképességi tényezővé vált az élet minden területén, ezért akinek ellenfelei rontani akarják a versenyképességét, a biztonságát is igyekeznek megingatni.
Kövér László szerint napjaink kabuli történései is azt mutatják: élet-halál kérdése lehet, hogy a hírszerzés téves vagy akár hamis híreket szállít-e a döntéshozóknak, és a politika rendeltetésszerűen vagy manipulációra használja, vagy tudatosan mellőzi a hírszerzés információit.
A katonai, pénzügyi és technológiai fölény önmagában nem elegendő, ha nem társul a politikai döntéshozatalban hasznosítható információs fölénnyel, vagy ha a politikai döntéshozók nem megfelelő módon élnek a megszerzett információkkal – hangsúlyozta.
Az Országgyűlés elnöke a jövő izgalmas kérdéseinek nevezte, hogy
az államok és a hírszerzési, biztonsági szerveik versenyképesek maradnak-e a világ információs küzdelmeiben,
illetve, hogy a technológiai fejlődésnek az emberek, a társadalmak a nyertesei vagy az áldozatai lesznek-e.
A házelnök hangot adott azon meggyőződésének, miszerint a következő évtizedekben a nemzetközi politikát az államok mint közhatalmak és az államok fölött szerveződő magánhatalmak versengése és összeütközései fogják meghatározni. Ő bízik abban, hogy a versengés végül együttműködéshez vezet.
Ennek következménye, hogy nemcsak a politikának, de a hírszerzői vagy a biztonsági szakmának is el kell döntenie: közhatalmat vagy magánhatalmat akar-e szolgálni. Az ugyanis nem legitim, ha valakik a közhatalom politikai vagy hírszerzési-biztonsági kötelékeiben a magánhatalmak érdekeit szolgálják, mint ahogyan a magánhatalmak szolgálatában állóktól sem azt várják a megbízóik, hogy a közhatalmak és a közjó érdekeit szolgálják – mutatott rá.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
