Aki felvette az állampolgárságot, amivel jár a szavazati jog, felelős a magyar államért, akkor is, ha Erdélyben él és ezt a felelősséget minden lelkifurdalás nélkül gyakorolja – mondta Kövér László a Transzilván pénteken közzétett interjúban.
Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, ha valaki magyar állampolgár, teljesen mindegy, hogy Londonban, Budapesten, Beregszászon, Szovátán, Szabadkán, Lendván, Eszéken vagy Bécsben él, felelős a magyar államért. Nem az állami intézményekért, hanem az állampolgárok közösségéért – hangsúlyozta. Kiemelte: minden magyar embernek elvileg kötelessége lenne részt venni a választáson. Rámutatott, elértünk valamit 2010 óta, ma sokkal jobb állapotban vagyunk, mint valaha Trianon óta. Ezt most miért hagynánk veszendőbe menni? – tette fel a kérdést. Úgy fogalmazott, azok, akik velük szemben állnak, mindegy mit mondanak, egy globalista, kozmopolita világelit magyarországi nemzeti ügynökei, a megbízóiknak a nemzet mint olyan nemcsak nem számít, hanem egyenesen útban van egy világkormányzás felépítéséhez. Ha kormányra kerülnek, mindazt szétzilálják, amit 16 év alatt együttes erőfeszítéssel felépítettek, nehezebbé válik a magyar érdekérvényesítést Romániában is.
Azt mondta: az anyaországiak felé tiszteletet adó, de öntudatos magatartást szeretne tanácsolni a külhoni magyaroknak és jó, ha az egyenrangúság érzését megerősítik saját magukban. Az Országgyűlése elnöke szerint rossz koordináta-rendszerben gondolkodunk, nem tartozunk egymásnak hálával és köszönettel, hanem felelősséggel tartozunk egymásnak. Nemcsak morális kötelezettségüket teljesítik, amikor a határon túli magyarokat támogatják, hanem egy olyan nemzetkoncepcióban gondolkodnak, ami arról szól, együtt többek vagyunk, mint külön-külön – hangsúlyozta. Ha a külhoni magyar közösségek eltűnnének, mi gyengébbek, védtelenek és szegényebbek lennénk. Számunkra erőforrás a külhoni magyar közösségek mindegyike – mutatott rá és kitért arra: a gazdaságfejlesztési támogatások egy része visszaépül a magyar gazdaságba.
Nem lehet vita kérdése, ha egy nemzet vagyunk, jogunk van egy állampolgársági közösségben létezni – jelentette ki. Hozzátette, most a történelem azt adta, hogy ezt úgy kell tudni megvalósítani, hogy a környező országok magyarságát – a határmódosításról gondolata nélkül – kapcsolják be a magyar nemzet szerves életébe.
Arról, a Beke András Mihály korábbi diplomata által tett kijelentésről, miszerint ha a határon túli magyarok szavazatán múlik ki alakít kormányt, az akár végzetesen megmérgezheti a magyar-magyar viszonyt, azt mondta: ő az egyike azoknak, akik a kútmérgezők táborát gyarapítják és mélyen undorító amit mondott. Ne üljünk fel a szándékos, nemzetrontó provokációknak – javasolta. Nincs határon túli, meg határon inneni magyar nemzet, egy magyar nemzet van – jelentette ki, jelezve, ennek logikus következménye volt az állampolgárság megadása. Nincs első- és másodrangú állampolgárság, egy állampolgárság van, amiben mindenkit azonos jogok és kötelezettségek illetnek, mindenki felelős a magyar nemzetért, mint állampolgár. Megjegyezte, bizonyos emberekkel, bizonyos politikai nézetek mellett nincs esély a kompromisszumra, mert nincsenek egy nevezőn és őket nem tartja a nemzet részeinek.
Az idézett megjegyzés a nemzet egyetemességének tagadására vonatkozik – rögzítette. Beszélt arról is, hogy ami 2004. december 5-én történt, azon nem volt mit megérteni Erdélyben. Az egy bűncselekmény volt, a magyar nemzettel szemben, az anyaországiakkal szemben is, amit Gyurcsány Ferencék elkövettek. „De Gyurcsány Ferencék bolsik, tőlük nem érdemes mást várni” – mondta, hozzátéve: amikor a bolsik voltak hatalmon, mindig rátámadtak a saját nemzetükre. Az Országgyűlés elnöke felidézte a 2010-ben, a kormányalakítás előtt elfogadott honosításról szóló jogszabályt és úgy fogalmazott, túl a gyászos emlékezetű népszavazáson keveseknek volt meg a reménye, hogy ez nem egy második Trianont jelent.
Az, hogy 2010-ben sikerült kétharmados többséggel és közjogi értelemben határok felett megadni az esélyt a magyar közösségeknek, hogy beilleszkedjenek a nagy nemzeti együttműködésbe, egy történelmi pillanat volt – fogalmazott Kövér László. Rámutatott, Trianon óta valójában nem volt nemzetpolitika 2010-et megelőzően. A Horthy-érában „a revízió volt a nemzetpolitika”, a mai balosok elfelejtik, hogy ebbe a nemzeti konszenzusba a szociáldemokrata párt is beletartozott. A kommunizmus idején megpróbálták a fejekből is kitörölni, hogy vannak határon túli magyarok. Felidézte, Antall József kijelentését, miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni, de a megfogalmazásban is benne volt, csak lélekben tud, sem jogi, sem gazdasági mozgástere nem volt arra, hogy valamin nagyot alkosson.
Utána következett Horn Gyula, akinek az volt az üzenete, hogy 10 millió magyar állampolgár miniszterelnöke akar lenni. 1998-ban Orbán Viktor rögzítette, Magyarország és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, amiből származik a kormányra nézve kötelezettség. Majd nyolcéves kitérő és a „gyötrelmes népszavazás után” eljutottak oda, hogy lehetőséget kaptak a cselekvésre és azóta van a szó szoros értelmében vett nemzetpolitika – fejtette ki. Arról, hogy ismét felerősödött a közösségi médiában az ellenséges hangnem a külhoni magyarokkal szemben, azt mondta: sem le-, sem túlbecsülni nem kívánja ennek a jelentőségét, de azt tanácsolta a külhoni magyaroknak,hogy ennek ne tulajdonítsanak nagy jelentőséget.
2010 után egy viszonylag válságos gazdasági helyzetben gyorsan sikerült elfogadtatni a magyar társadalom többségével, hogy ezentúl nemzetben gondolkodunk és mindenki állampolgár lehet, ha akar a külhoniak közül. Az indulatokat mindig fel lehet korbácsolni és az elégedetlenség fókuszát ráirányítani akár a határon túli közösségekre, de a helyzet sokkal jobb, mint valaha 1990 óta – mondta.
MTI
The post Kövér László: aki felvette az állampolgárságot, felelős a magyar államért, bárhol él appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
