Újabb kvótajavaslat került terítékre Németország és Franciaország közös kezdeményezésére. Az új elképzelés szerint a migránsok (menekültek) elosztása alól egyes tagállamok felmentést kaphatnak, és „más módokon” is kifejezhetik szolidaritásukat a migrációs nyomás alatt lévő tagállamok iránt. A tervezet azonban jelenlegi állapotában egyáltalán nem azzal számol, hogy feltartóztatja az illegális bevándorlást. Az új kvótajavaslat a „biztonsági háló” nevet kapta.
Az elmúlt két évben rengetegszer hallottuk, hogy a „kvóták halottak”, erről azonban, úgy tűnik, a nyugat-európai országokat elfelejtették értesíteni. Az Európai Tanács nag tagállamai megszegve a szavazás íratlan szabályait minősített többséggel fogadta el a kötelező kvóták intézményét, amely két évig volt hatályban, de amely végül kudarccal végződött, mert a tagállamok a kirótt menekültbefogadási kvóták csak töredékét teljesítették (nem csak Magyarország, Németország és Olaszország is).
Amint a kötelező kvóták első verziója hatályon kívül került 2017-ben, az Európai Bizottság gőzerővel kereste az új lehetőségeket a „menekültelosztási rendszer” bevezetésére. 2018 első félévében az EU soros elnökségét ellátó Bulgária műhelyéből került ki egy javaslat, amely még mindig nem a migránsok feltartóztatásával volt elfoglalva, helyette a beáramló embertömeg kezelését tűzte ki célul.
Az Európai Tanácsban azonban továbbra sem sikerült áttörést elérni, ennek ellenére az elosztási rendszer terve nem került le a napirendről. A legújabb francia-német javaslat, amelynek központi eleme továbbra is a menekültek (a kifejezés félrevezető, valójában migránsok) elosztása, ám lehetőséget adna a nemzeti kormányoknak arra, hogy ideiglenes (!) mentességet kapjanak alóla, és hogy más intézkedésekkel „fejezzék ki szolidaritásukat”.
Bár a részletek még nem ismeretesek, annyit már tudni lehet, hogy minden egyes mentességi kérelmet a tagállamoknak meg kellene indokolniuk, a kérdés tehát az, hogy melyik uniós intézmény ítélheti meg vagy utasíthatja majd el a kérvényeket. Főleg annak tekintetében, hogy a javaslat dokumentuma leszögezi: biztosítani kell a „menekültek” elosztásának minimális mértékét, ebből pedig egyenesen adódik, hogy mindenki nem válthatja meg magát alternatív szolidaritási ajánlatokkal.
A dokumentum azt is kikötné a tagállamoknak, hogy a migránsok befogadása helyet felajánlott intézkedéseknek „számottevőknek kell lenniük”, valamint nyolc évben határozta meg a tagállam felelősségét az adott illegális bevándorlóval szemben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha Görögországban uniós területre érkező migráns, ha tovább is megy Németországba, a németeknek nyolc évig joga van visszaküldeni őt Görögországba. A Dublini Egyezmény értelmében ugyanis annak a tagállamnak a felelőssége, ahol először lépett be az EU területére.
A francia-német javaslat külön foglalkozik a tengeren érkező, „tengerből kimentett és védelemre szoruló emberek” elhelyezéséről, és kimondja, hogy ezeket az embereket „ellenőrzött központokban, befogadólétesítményekben kellene elszállásolni”. A szövegezés arra utal, hogy az EU területén. Ezzel az olasz álláspontot próbálhatják kicselezni. RÜma ugyanis egyetlen migránsokat kimentő hajó kikötését sem engedélyezi az olasz kikötőkben.
A javaslatot a nyugati sajtó úgy tálalja, mint ami áthidalhatja a Közép-Európa és Nyugat-Európa közti ellentéteket, erre azonban nem sok esély van.
Körksép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
