Május 22-én van az évfordulója annak, hogy Kossuth Lajos a híres, nyílt Cassandra-levelében tiltakozott az 1867-es kiegyezés ellen. Szerinte, mint írta, végzetes következményei lesznek, ha Magyarország sorsát Ausztriához kötik. Ma már tudjuk: Kossuthnak végül igaza lett: bő fél század után szakadt ránk (az első világháborút lezáró) trianoni béke.
Május 22-én van az évfordulója annak, hogy Kossuth Lajos a híres, nyílt Cassandra-levelében tiltakozott az 1867-es kiegyezés ellen. Szerinte, mint írta, végzetes következményei lesznek, ha Magyarország sorsát Ausztriához kötik. Ma már tudjuk: Kossuthnak végül igaza lett: bő fél század után szakadt ránk (az első világháborút lezáró) trianoni béke.
A Cassandra-levelet hát ismerjük. De tudjuk-e ki volt a valóságban Kasszandra? Nos, Kasszandra volt a legszebb trójai hercegnő a görög mitológiában, nem is csodálhatjuk, hogy Apollón isten szemet vetett rá, s úgy gondolta: elcsábítja a tüneményt. A gondolatot tett követte, mire Kasszandra megkérte a szerelem árát, azt szabta feltételül az istentől, hogy ajándékozza neki a jóslás képességét. Apollón istennek e kérés nem esett nehezére, s legott teljesítette a szépséges hercegnő kérését.
Igen ám, de Kasszandra nem tartotta a szavát, s nem adta Apollónnak a szerelmét.
Apollón erre dühbe gurult, s bosszút esküdött: adományát ugyan nem vonta vissza, de csavart egyet rajta – Kasszandra jóslatai teljesülhetnek ugyan, de senki nem hisz majd a szavának. A szép hercegnő mindent előre meglátott, mégsem vette komolyan senki.
Még a trójai háborúban sokszor tudtak volna szavai segíteni hazájának, de senki nem hallgatott rá. Jellemző, hogy amikor a háború végén, az ajándék falovat begördítették Trója falai mögé, ő azt tanácsolta, hogy égessék el, mert pusztulást hoz a városra. Bolondnak nevezték. S a bolond nő mellett a győzelmet ünnepelték. Csakhogy tudjuk, azon az éjszakán Tróját a faló segítségével feldúlták az akháj seregek.
Kasszandra Athéné szentélyébe menekült volna, de Aiasz megtalálta és megerőszakolta. Ám ezzel még nincs vége a történetnek: Kasszandrát Agamemnón királynak adták hadizsákmányként. A nagy király hazavitte magával a még mindig szép lányt, aki a hajóúton többször is figyelmeztette új urát, hogy otthonában meg fogják gyilkolni. Agamemnón persze nem hitt neki. Így aztán Mükénébe érve megölték a nagy királyt – és vele együtt Kasszandrát is.
E történetre emlékezve lett hát az egykori kormányzó vészjósló levele Cassandra-levél: a hazára való igaz jövendölést, akárcsak Kasszandra jóslatait, itthon senki nem vette komolyan. A kiegyezés megtörtént. És ötven év után elveszett a háború, majd bekövetkezett Trianon…
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
