"A Fidelitas szombati rendezvényén elhangzott mondataimban, talán félreérthető módon, arra utaltam, hogy az ellenzéki együttműködés a holokausztban elveszített zsidó honfitársainkon korábban gúnyolódó jobbikosokra is kiterjed" – írta Kósa Lajos hétfői Facebook-bejegyzésében.
A fideszes politikus azért magyarázkodott, mert a Fidelitas tisztújító kongresszusán az önkormányzati választást értékelve többek között azt mondta:
Zsidók kénytelenek voltak – vagy lehet, hogy jól is esett nekik – a nyilast megszavazni a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésben (…) ezek szerint bennünket jobban utálnak, mint a globalisták az antiglobalistákat vagy a nácikat a zsidók.
Kiirtották őket, mégis virulnak
Kósa nyilatkozatát elítélte a Mazsihisz, a Tett és Védelem Alapítvány és az EMIH vezetője is.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke azt kérdezte a Facebookon:
Kósa Lajos valóban nem tudja, hogy megyéjéből 1944-ben Auschwitzba deportálták a zsidókat?
Ezzel persze azt szerette volna sugalmazni, hogy kiirtották a megye zsidóságát. Kérdés, akkor miért vannak zsinagógák például Debrecenben (természetesen közpénzből felújítva), és miért olvashatjuk azt a dzsh.hu-n, hogy "A Debreceni Zsidó Hitközség Magyarország legnagyobb vidéki zsidó közössége, közel 1000 fős létszámával. (…) A Debreceni Zsidó Hitközség ma is működő, élő hitközség. Nagy hangsúlyt fektetünk a hitélet fenntartására, ehhez megvannak a szükséges intézményeink: mikve, kóser konyha (húsos), Bét Din (Debreceni Zsidó Hitközség Rabbisság Anyakönyvi Hivatala). Minden nap van reggel-este minyen a Pásti utcai Bét Hámidrásban, és minden ünnepet megtartunk, ősi törvényeink szerint." De ezt firtatni már holokauszttagadás, ugyebár.
Köves Slomó nem csak sugalmazott, kerek-perec ki is jelentette a Neokohn.hu-n:
Tudva levő, hogy Hajdú-Bihar megyében nincsenek zsidók. Nincsenek, mert 75 évvel ezelőtt pár nap leforgása alatt haláltáborokba vitték és legyilkolták őket. Tekintettel arra, hogy nincsenek így nem is tudhattak szavazni a legutóbbi, 2019 októberi helyhatósági választáson. Ez eddig legalább annyira triviális, mint amennyire szomorú.
Ugyanezt hazudta közleményében a Tett és Védelem Alapítvány is, melyben így követelőznek: "a holokauszt után 75 évvel csakis meggondoltan és kellő tapintattal nyilatkozzanak a zsidóságot érintő kérdésekről, és napi hatalmi küzdelmeikben ne használják eszközeként a zsidó közösséget!"
Hozzáteszik némi magyarozás kíséretében:
A »zsidóság« Hajdú-Bihar megyében nem szavazhatott senkire, ugyanis éppen 75 évvel ezelőtt a német nácik és a magyar kollaboráns hatóságok haláltáborba deportálták őket. Emléküket sérti, hogy ilyen hangon beszélnek napjainkban a mártírokról.
Hasznos lenne, ha a mártírkodók egyeztetnék a hazugságaikat, a már idézett Debreceni Zsidó Hitközség honlapján ugyanis ezt olvashatjuk:
A háború, valamint a múlt rendszer következtében sokan Izraelbe, Amerikába vándoroltak.
Ennyit tehát a haláltáboros kiirtásról. De Kósa persze nem a zsidó hazugságok leleplezésén fáradozik (képviselőként és korábbi debreceni polgármesterként könnyen megtehetné), bejegyzésében azt írja:
Ha szavaimmal, megfogalmazásommal akár egyetlen magyar zsidó polgártársamat is megsértettem, úgy azért tőlük bocsánatot kérek.
Tényleg tőlük kell bocsánatot kérni?
A bocsánatkérés a zsidóktól fölösleges. Nem csak azért, mert vádaskodóknak és hazudozóknak nem tartozik senki bocsánatkéréssel, hanem azért is, mert Kósa kivételesen tényt közölt. A zsidók valóban a balliberális koalícióra szavaztak. Vagy azért kellett bocsánatot kérni, mert létezőnek mondta a vádaskodók szerint nem létező, a saját hitközségük szerint viszont nagyon is viruló "kiirtottakat"?… Ezt már nem csak mi nem tudjuk követni, hanem ők maguk sem.
Akik viszont tényleg bocsánatkérést érdemelnének, azok a nyilasok. Nem a hatalom megszerzése után hozzájuk csapódott, zavarosban halászó, a későbbiekben mindenre kapható elemek, hanem az igazi nyilasok, akik soha nem indultak volna közös listán Kohn Bélával vagy Rosenfeld-Rákosival, ahogy teszi most a Jobbik, sőt, életüket adták a kommunisták és a szovjet fegyverek segítségével hatalomra jutó magyargyűlölő zsidó terroristák elleni harcban. Az ő emléküket és önfeláldozásukat gyalázza meg az, aki a Jákob Pétereket nyilasozza.
De persze egy fideszestől ennek elismerését várni balgaság. Nekik csak a zsidók bűnbocsánata számít – amit amúgy sem kapnak meg soha, de legalább világosan látható, ki az, akit szolgálni akarnak.
(Kuruc.info)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
