800 éve a pályán – mint megannyi barát mottóval indított videósorozatot a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány a ferences jubileumok alkalmából. A két korábbi nagy sikerű videó után megérkezett a harmadik kisfilm is, amelyben a testvéreknek kosárlabdázás közben akad rejtélyes kihívójuk.
Mit mondanak a szimbólumokkal teli, fordulatos történetről a ferences diákok? A premiert megelőző felmérésben néhány végzőst kérdeztek meg arról, mit jelent és mit üzen számukra az alkotás.
A ferences testvérek először a labdarúgó Európa-bajnokság kapcsán tették közzé – az azóta közel háromszázezres megtekintésnél járó – focis videójukat. Augusztusban a párizsi olimpia 17. napján kezdődő férfi 4×100 méteres váltófutás döntőjéhez időzítve forgattak: a felvételen rendhagyó stafétát adnak át egymásnak. Mindkét videót Gundel Takács Gábor sportriporter kommentálta. A ferences jubileumok apropóján készített harmadik epizód ismét mély üzenetet hordoz, amely a közösség, a hit és a kitartás fontosságát állítja középpontba. Ezúttal a ferences testvérek egy izgalmas kosárlabdameccs közepén találják magukat, ahol a küzdelem nem csupán a sportban, hanem a hitben és az élet kihívásaival szemben is értelmet nyer. A inspirációul szolgáló életrajzi részlet elolvasható a cikk alján.
A kisfilm számos szimbólumot rejt, amelyek különféle értelmezési lehetőségeket kínálnak a nézők számára. Hogy kiderüljön, a legfiatalabb generáció hogyan látja a történetet, az alkotók kikérték néhány végzős ferences diák véleményét.
Darvas Boróka, a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium 12.A osztályos tanulója így fogalmazott: „Megnéztem a kisfilmet, először is szerintem nagyon jó. Ami nekem átjött belőle, hogy az ember (vegyünk specifikusan egy ferences szerzetest, de szerintem ez általánosságban is igaz) próbál egyedül harcolni a gonosz ellen, ami lehet bármi: nehézségek az életben, kísértések, veszteségek, és nem jár sikerrel. Aztán imával Istenhez fordul, amikor felismeri, hogy egyedül semmire sem megy. Isten válaszként társakat küld mellé, akik mindig pont időben és pont annyian jönnek, ahányukra szükség van, és együtt, társakként (ferencesek közt rendtársak), plusz Isten segítségével simán lenyomják az ellenséget. És nekem nagyon kihangsúlyozta ez a kisfilm, hogy ferencesként tényleg mindig számíthatsz a többi szerzetesre, mert ott vannak és segítenek. És a fő üzenet talán az, hogy bármilyen egyedül is vagy, ha Istenhez fordulsz, Ő erőt ad és nem hagy magadra sosem.”
Katona Franciska a 12.B osztályból a következő gondolatokat osztotta meg: „A kisfilm nekem a hit és a közösség megtartó erejéről szól. A sötétség és világosság kontrasztja, ami felfedezhető a filmben, azt sugallja, hogy az egyéni küzdelmeinkben sokszor kevésnek érezhetjük magunkat, de a hit mindig ott van, hogy vezessen. A főszereplő szerzetes is pont ilyen élethelyzetbe kerül. Magányosan kosarazik egy sötét térben, ami a személyes küzdelmeinket, a belső harcainkat jelképezi. Eközben megjelenik az ördögöt szimbolizáló fekete alak, a tér ezzel egy időben kivilágosodik, ami azt mutatja, hogy a kísértés és rossz mindig aktívan jelen van az életünkben, és próbára teszi az erőnket, hitünket. Az ördög folyamatosan akadályozza a szerzetest, aki egyedül képtelen legyőzni őt. Elkezd imádkozni, segítséget kér Istentől. Ekkor érkezik meg a másik szerzetes. Ketten együtt sikeresen győznek, hiszen a közösség ereje, a testvéri összefogás és a hit az, ami képes legyőzni a gonoszt. Lehet, hogy egyedül elbuknánk, de együtt képesek vagyunk felülkerekedni az akadályokon. A befejezés azt sugallja, hogy a harc sosem ér véget. A hit és az összefogás erőt ad, de a kihívások mindig jelen lesznek. A ferencesek is már évszázadok óta „pályán vannak”, kitartóan folytatják küldetésüket, szembenéznek a világ kihívásaival. A nehézségek az ő életükben is elkerülhetetlenek. Ez az üzenet számomra is fontos: nem kell egyedül küzdeni, mindig van kiút, ha van, aki megtart. Hiszen Isten mindig velünk van, és a legnagyobb sötétségbe is elhozza a fényt.”
A diákok gondolatai rámutatnak arra, hogy a kisfilm mélyebb rétegei minden generáció számára értelmezhetőek és aktuálisak. A ferencesek történetei nem csupán a múlt emlékei, hanem ma is élő üzenetet hordoznak: a közösség és a hit megtartó erejét. Ha kíváncsi vagy, hogyan elevenedik meg mindez a vásznon, érdemes megnézni a videót – talán te is új felismerésekkel gazdagodsz általa!
A kisfilmekkel a testvérek arra buzdítanak, hogy mindenki csatlakozzon „Assisi Szent Ferenc győztes csapatához”: látogasson el a jubileumi weboldalra, és iratkozzon fel hírlevélre. A programokat folyamatosan frissítik!
* * *
„Egy alkalommal egy kísértést szenvedő testvér egyedül ült a szenttel, és így szólt hozzá: »Imádkozzál érettem, jó atyám, mert meg vagyok róla győződve, hogy mihelyt kegyes leszel értem imádkozni, abban a pillanatban megszabadulok kísértéseimtől. Mert erőmön felül gyötörtetem, és tudom, hogy ez nem titok előtted«.
Szent Ferenc erre így felelt: »Hidd el, fiam, éppen ezért tartalak Isten szolgájának, és minél nagyobb kísértéseket állsz ki, annál kedvesebb vagy szívemnek«. Majd hozzáfűzte: »Az igazat megvallva, senkinek sem volna szabad mindaddig Isten szolgájának vallania magát, ameddig csak át nem esett a kísértéseken és megpróbáltatásokon. Mert minden legyőzött kísértés bizonyos értelemben gyűrűnek mondható, mellyel az Úr eljegyzi az ő szolgájának lelkét. Sokan vannak, akik az évek hosszú során át szerzett érdemeikkel dicsekszenek, és annak örülnek, hogy ezen idő alatt semmiféle kísértésük nem volt. De tudják meg az ilyenek, hogy Isten csupán lelki gyöngeségükért kímélte őket, mert ellenkező esetben a félelem már a harc megindulása előtt földre teperte volna őket. Mert nem lehet kemény harcról szó ott, ahol előbb meg nem edződött a lelkierő.«” (CÉ2 118)
Forrás és fotó: Ferences Média
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
