A munkaidő-szervezéssel kapcsolatos törvénymódosítási javaslat célja, hogy lebontsa a munka törvénykönyvének adminisztratív akadályait azok elől, akik úgy szeretnének többet keresni, hogy – saját beleegyezésükkel – többet dolgoznak érte – közölte Kósa Lajos, a javaslat egyik fideszes előterjesztője szerdán Budapesten újságírók előtt, miután munkavállalói szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett.
Elmondta, a beterjesztett javaslathoz benyújtandó módosító indítvány egyértelműsíti majd: a többlettúlóra csak akkor lehetséges, ha a dolgozók hozzájárulnak.
A mostani szabályozás alapján évi 250 óra, kollektív szerződés esetén 300 óra túlmunka elrendelésére van lehetőség. A törvénymódosítási javaslat a 300 órát emelné 400-ra – fejtette ki Kósa Lajos, megjegyezve, hogy az európai uniós felső korlát 416 óra.
Kósa a kormányinfó előtt kevéssel jelentette be, hogy módosítani tervezi a indítványt, igaz, arról nem beszélt, hogy kvázi a kormány kényszerítette ki ezt, ugyanis Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón elmondta, hogy a kormány csak olyan módosítást támogat, ami munkavállaló beleegyezezésétől teszi függővé a maximális túlóra növelését.
Azonban a konstrukció "csak a dolgozók beleegyezésével" működhet – ismételte meg a politikus, aki szerint "kipukkadt a lufi", nem igaz, amiről az ellenzék beszélt, miszerint kizsákmányolásról, rabszolgasorsról lenne szó. Kósa azt is elmondta, hogy a törvénymódosítási javaslata nem érinti azt az előírást, hogy főszabály szerint a munkahét 5 napos, 40 órás, napi 8 órás, és marad a heti két pihenőnap is.
Ugyanakkor a munkavállalók érdekében kezdeményezett módosítások közé sorolta Kósa Lajos az egyenlőtlen munkaterheléssel dolgozók pihenőnapjára vonatkozó szabályozás tervezett megváltoztatását, hogy a pihenőnap egyról kettőre nőne, és azt is kiemelte, hogy a munkarend-megváltoztatást a jövőben a munkavállaló is kezdeményezheti.
Szólt továbbá arról, hogy megmarad a törvényben az az EU-s irányelv, amely szerint a dolgozókkal 12 hónapos időkeretben kell elszámolni.
"Minden olyan felvetés, hogy csak három év múlva fogják kifizetni a dolgozókat (…), marhaság" – fogalmazott, hozzátéve, kizárólag az egyenlőtlen terhelésre vonatkozó munkaidő-szervezési szabályozás változik. A kormányinfón Gulyás Gergely is elmondta, hogy a kormány semmilyen egy éven túli elszámolást nem tart a kormány lehetségesnek.
Kósa megjegyezte, hogy a gyakorlati életben a féléves elszámolás a leghosszabb. Jelezte végül, hogy tárgyalni fog munkaadói érdekképviseletekkel is.
A három éves munkaidőkeretet továbbra sem akarják
Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a tárgyalást követően elmondta, a három éves munkaidőkeretet továbbra is eltúlzottnak és kezelhetetlennek tartják és felhívták a javaslatot beterjesztő országgyűlési képviselők és a kormányoldalt képviselő Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkárának a figyelmét, hogy a cégek nagy része most sem használja ki sem a rendelkezésükre álló maximális munkaidőkeretet, sem a túlmunkát. A hétfői tárgyalásig a felek átnézik az uniós irányelvet és megvizsgálják a környező országok gyakorlatát is, ezek alapján folytatódnak tovább az egyeztetések.
Ugyanakkor megjegyezte, előrelépésnek tekinthető viszont, hogy a javaslatot beterjesztő képviselő megígérte, az átlaghoz képest nagyobb megterhelésnek kitett munkarendben – idény jellegű, több műszakos és a megszakítás nélkül – foglalkoztatottak pihenőidejét duplájára emelik.
A Liga elnöke szerint Kósa Lajos megértette az érveiket, ezért a szakszervezeti vezető lát arra esélyt, hogy hétfőn már nem azzal a javaslattal találkoznak majd, amely szerdán került az Országgyűlés elé.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke arról számolt be, hogy a szakszervezet a 400 óra túlmunkát továbbra is aránytalanul magasnak tartja, ugyanakkor megjegyezte, hogy hajlandók elmozdulni a jelenlegi szabályoktól. A Munka törvénykönyvének szabályai szerint egy dolgozót a munkaadó éves szinten maximum 250 óra túlmunkára, kollektív szerződésnél 300 óra túlmunkára kötelezheti, azaz a szakszervezet hajlandó elfogadni, hogy éves szinten akár 300 óránál is több túlmunkára legyen a dolgozó kötelezve, de a 400 óra túlmunkát nem akarják elfogadni.
A szakszervezeti vezető kiemelte, csak akkor lesznek elégedettek a hétfői tárgyaláson, ha addigra a javaslatot benyújtó fideszes országgyűlési képviselők visszalépnek eredeti tervüktől, és nem három évre akarják emelni a maximális munkaidőkeretet. A MaSzSz számára ez a tárgyalások sarkallatos pontja, számukra a 3 éves munkaidőkeret elfogadhatatlan – mondta Kordás László.
Kiakadtak a szakszervezetek
A javaslat ellen a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASSZ), a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), a Vasas Szakszervezeti Szövetség, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ), a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSzSz), a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ), a z Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ) és a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) is tiltakozik.
December 8-ára országos demonstrációt hirdetett a Magyar Szakszervezeti Szövetség a törvénytervezet ellen.
A fideszes Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf nyújtotta be azt a módosító javaslatot, ami a jelenlegi egy év helyett hároméves időszakra terjesztené ki a munkaórák beosztására vonatkozó munkaidőkeret kialakítását, és 250-ről 400-ra emelné az éves túlórakeretet.
(MTI – Index)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
