A parlament szeptemberi ülésén ismét terítékre kerül a várandós nőkre vonatkozó jogszabályok módosítása. Anna Záborská (Keresztény Unió) javaslata néhány újdonságot is tartalmaz, de a módosítás legnagyobb ellenzője, Jana Bittó Cigániková (SaS) továbbra is elutasítja a művi terhességmegszakítás feltételeinek szigorítását. A konzervatív politikus legutóbbi próbálkozásának sikere egy szavazaton múlott, vajon ezúttal sikerül elegendő támogatást szereznie?
A parlament első őszi üléséig alig egy hét van hátra, a benyújtott javaslatokról azonban már javában folynak a tárgyalások – egyelőre a bizottságokon belül vitatják meg az egyes pontokat a politikusok. Hivatalosan szeptember 16-án veszi kezdetét a törvényhozás következő, menetrendszerinti ülése. Bár a nyári hónapokban általában kisebb a nyüzsgés a parlamenti irodákban, a háttérmunkák ettől függetlenül folyamatosan zajlanak – ezt igazolja Záborská képviselőasszony kezdeményezése is, aki augusztus végén ismét előrukkolt a „nők megsegítését szorgalmazó” indítvánnyal. Úgy tűnik, a 72 éves egykori európai parlamenti képviselő fáradhatatlan, amint azt a házrend lehetővé teszi, munkatársai kopogtatnak az iktató ajtaján, és kézbesítik az abortusztörvény szigorítására kidolgozott törvénytervezetet.
Igaz, volt már rá példa, hogy fiatalabb és fürgébb kollégája megelőzte az ügyben. Martin Čepček (aki azóta az OĽaNO számára is vállalhatatlanná vált, ezért kizártak a frakcióból) rendkívül radikális módon „reformálta” volna meg az abortusz szabályait, egyszerűen megtiltotta volna, hogy az szabad döntés tárgya legyen – csak kivételes esetben engedélyezték volna a beavatkozást, ha például károsult a magzat, vagy nemi erőszak áldozata kérvényezte. Čepček szélsőséges javaslatát elvetették a képviselők, legalábbis közvetve, Cigániková az egészségügyi bizottság elnöke a júniusi voksolásnál kihasználta kollégái figyelmetlenségét, és végül szavazás nélkül ejtették a pontot. Čepček részéről nem volt teljesen ártalmatlan a próbálkozás, több (liberális) képviselő is visszasírta Záborská mérsékeltebb korlátozásokat tartalmazó tervezetét. A keresztény párt húzóembere legutóbb tavaly október végén izgulhatott a szavazás eredménye miatt, ekkor egy szavazat híján ugyan, de meghiúsult a nők reprodukciós jogainak korlátozása. A jelenlévő 117 képviselőből 58-an támogatták a javaslatot, valószínűleg a szoros eredmény is közrejátszott abban, hogy egy újabb, a korábbinál valamivel enyhébb javaslatot terjesztett most a parlament elé.
A javaslat több pontban megegyezik elődével, de újdonságokat is tartalmaz – 48 óráról 72 órára tolnák ki a várakozási időt, amely során a várandós nők a kérvény benyújtását követően meggondolhatják magukat a terhességmegszakítással kapcsolatban. Megtiltanák az abortuszra irányuló reklámokat, és kérdőívben mérnék fel, miért döntenek a terhesség megszakítása mellett a nők. Ezen felül lényegesen magasabb járulékot hagynának jóvá az egészségkárosodott gyerekek szüleinek, és bevezetnék a szükséglakásokat a terhes nők részére. A tanácsadó szervezeteket a kormányhivatal forrásaiból anyagi támogatásban részesítenék. Az újdonságok között hangzatos ígéretek is megjelentek, mint például a 4. gyerek után járó támogatás megemelése, valamint az autóvásárlással járó regisztrációs díj 70%-os csökkentése a nagycsaládok részére. Záborská törvénybe foglalná a titkos terhesség intézményét is, melynek köszönhetően a kismama a terhesség 6. hónapjától betegszabadságra mehet.
Záborská a múlt héten ismertette a javaslat fő pontjait, a sajtótájékoztatón kiderült, egyelőre nincs megegyezés a koalíción belül. „Minden egyes gyerek siker, amely ennek köszönhetően születik meg. Nem akartunk tetszetős törvényt készíteni, amely körül semmilyen vita nem lesz” – jegyezte meg. A konzervatív képviselő meggyőződése, hogy segíteni kell, attól függetlenül, egyetértünk-e az abortusszal, vagy sem, „mert ez a humánus megoldás”. „Mindig hangsúlyozom, hogy jogalkotási tevékenységünk azokra a nőkre irányul, akik váratlanul teherbe estek, anyák akarnak lenni, de jelenlegi helyzetük félelemmel tölti el őket, hogy képesek lesznek-e gondoskodni gyermekükről. A bizonytalanság miatt gyakran nem látják a lehetőségeket, melyek segíthetnek rajtuk. Arra összpontosítottunk, hogy célzott segítséget nyújtsunk azoknak a nőknek, akik anyák szeretnének lenni. Segítséget kínálunk számukra, ők döntik el, elfogadják-e. Senki nem tilt meg nekik semmit” – nyilatkozta lapunknak Záborská. Kérdésünkre, hogy a pandémia alatt szükséges-e ezt a témát feszegetni, azt mondta, az „élet védelme minden időszakban fontos”. Majd leszögezte, a téma már 30 éve jelen van a társadalomban és a politikában.
A tervezet szerint a kocsipénz teljes összege járna azoknak a szülőknek, akiknek „becsúszik a 4. gyerek”. A képviselő szerint a negyedik baba általában váratlanul érkezik, amikor már nincs meg minden kellék a csecsemő ellátásához. Záborská számításai szerint 1,3 millió eurót különítenének el az államkasszából erre a célra. A kocsipénz összegét közel 4 ezer euróra emelnék azoknak a szülőknek, akiknek egészségkárosult gyermekük születik. A nagycsaládoknak, ahol három, és annál több gyerek van, 70%-kal alacsonyabb regisztrációs díjat kellene fizetniük a gépkocsivásárlás esetén. Itt azonban meghatározzák, milyen teljesítményű járgány számít családi autónak.
A titkos terhesség azoknak segíthet, akik nem szeretnék, ha az állapotuk kiderülne, leggyakrabban azokat érinti, akik lemondanak az újszülöttről. A változás azonban kötelességet nem von maga után, ha az anya úgy dönt, mégsem adja örökbe a gyerekét, akkor ezt bármilyen további akadály nélkül megteheti.
A bajba került kismamák általában a civil szervezetek támogatására számíthatnak, ezek azonban főként krízisközpontként működnek, tehát igyekeznek arra ösztönözni a befogadott személyeket, hogy minél hamarabb rendezzék az életüket. A javaslat szükséglakásokat garantálna, ahol az anya egészen a gyermek 3 éves koráig tartózkodhatna. Jelenleg az ilyen menedékhelyek túlzsúfoltak és már most sem tudnak minden rászorulót befogadni, de a tervezet szerzője nem számol a kapacitás növelésével.
Záborská államilag támogatott tanácsadó központokat álmodott meg, ideális esetben minden járásban működne egy. Ezt a tervét már korábban is kritikával illették, mivel ő maga is érintett néhány ilyen szervezetben, tehát felmerül a gyanú, hogy a saját malmára hajtaná a vizet. Ezt a vádat azonban elutasította, mondván, szigorú ellenőrző mechanizmusok mellett fog működni a támogatási rendszer.
A terhes nőknek jogukban áll igényelni egy másik orvosi véleményt, ha fontolgatják az abortuszt. Ez már ma is így van, az egészségbiztosító fedezi a második konzultációt is. A javaslat azonban arra kötelezné a nőgyógyászt, hogy segítsen egy új szakembert találni, ha erre a kliense igényt tart. Korábban azt akarták elérni, legalább két orvosi szakvélemény után lehessen kérvényezni a beavatkozást.
A problematikus pontok közé sorolható a reklám tiltása, mivel maga a fogalom sincs pontosan meghatározva, ezért nehéz eldönteni mi számít propagációnak. Nem világos, hogy az egyes kórházak és klinikák weboldalain található tájékoztatás a reklám kategóriába esne-e.
Záborská fontosnak tartja az adatgyűjtést, kérdőívben mérné fel, mik az abortusz leggyakoribb okai. Az egészségügyi minisztérium pedig rendszeresen elemezné az adatokat, és azok alapján tenne javaslatokat a helyzet javítására. Ez eddig a megyék feladata volt, a jelentések azonban ritkán készültek el. A konzervatív politikus szerint a minisztériumnak kellene ellenőrizni, betartják-e a terhességmegszakításra vonatkozó szabályokat az orvosok.
Cigániková, a téma másik főszereplője rámutatott a javaslat hiányosságaira. Elismerte, a törvényben van néhány pont, mellyel egyetért, de tartalmaz kimondottan rossz dolgokat is, melyekre fel kell hívni a figyelmet. Az egészségügyi bizottság elnöke pontokra szedve bírálta a javaslat egyes intézkedéseit, az egészségkárosodott gyerekeknek járó támogatás szerinte nem a járható út. „Ezt a pontot kimondottan betegnek tartom. Miért akarjuk arra motiválni a nőket, hogy egészségkárosodott gyerekeket szüljenek?” – kérdezi, majd hozzáteszi, „a valódi következmény az lesz, hogy a gyerekotthonokba megjelennek az egészségkárosodott gyerekek”. A várakozási idő meghosszabbítására ironikusan reagált, „ha nem lennének képviselők a parlamentben, a nők nem gondolkodnának”. A törvény beterjesztőinek cinizmusát abban látja, hogy megnövelik az esélyét annak, hogy a nők kicsúsznak a határidőből, és nem tudnak átesni a beavatkozáson. A második szakvélemény beszerzése kapcsán elmondta, ez már ma is működik, de egyáltalán nem az orvos dolga, hogy más szakembert keressen. A reklámok betiltását nem helyesli: „Félek, ha a reklám betiltását Záborská asszony terjeszti be, igazából a nők törvényes jogaikról való informálásának betiltásáról van szó” – fejezte ki aggodalmát. A statisztikai adatok gyűjtésével csak akkor értene egyet, ha az önkéntes alapon működne. Ha kötelezővé tennék, nagy valószínűséggel torzított képet kapnának. „Melyik fiatal kisvárosi nő írná be a nyomtatványba, hogy megerőszakolta a barátja?” – kérdezi Cigániková.
„Elismerem, hogy ebben a javaslatban vannak jó dolgok is, néhány mellett szavaztam is az első olvasatban az előző választási időszakban (például az anonim szülés lehetőségeinek kiszélesítése mellett). A törvény egészébe véve azonban tiszta katasztrófa, és sajnálom, hogy megint a nők jogainak korlátozását fogjuk oldani, amire egyesek az egész politikai karrierjüket felépítették” – zárta.
Simona Petrík, a Progresszív Szlovákia családpolitika és nemi egyenlőség szakértője szintén úgy véli, a javaslat nem segíti, hanem korlátozza a nőket. „Jogi szempontból a jelenlegi abortuszjogszabály megfelelő kompromisszum a születendő gyermek élethez való joga és az anya magánélethez és testi épséghez való joga között” – áll a párt lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában. Petrík szerint a nehéz helyzetben lévő nőknek támogatásra és megértésre van szükségük, nem pedig rágalmazásra. Emlékeztetett, azon kevés országok közé tartozunk, ahol nem engedélyezett az abortusztabletta használata, amely sokkal kíméletesebb. „Ha a parlamenti képviselők valóban segíteni akarnak az ilyen helyzetbe jutott nőknek, ahelyett, hogy beavatkoznak jogaikba, és nehezítik a biztonságos abortuszhoz való hozzáférést, az abortusztabletta engedélyezését, vagy például az egészségbiztosítók által támogatott hozzáférhetőbb fogamzásgátlók bevezetését javasolhatnák” – véli Petrík. A művi terhességmegszakításra irányuló reklám betiltását is problémásnak tartja, személyesen nem is találkozott még ilyennel. Úgy véli, sokkal inkább arról van szó, hogy az egészségügyi intézmények a weboldalaikon nem tájékoztathatnának róla, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak. „Ami automatikusan nehezíti az abortuszhoz való hozzáférést” – magyarázza. Hozzátette, a 72 órás várakozási idő lényegében lerövidíti a beavatkozásra rendelkezésre álló időt. „Ezért itt igazán nem beszélhetünk segítségről, csak korlátozásról” – mondta.
Egyelőre homály fedi a koalíció terveit e téren, a tavalyi szoros eredményt tekintve nem kizárt, hogy a kompromisszumként tálalt, nők segítésének álcázott módosítás elegendő konzervatív politikus tetszését nyeri el. Záborská elárulta, a javaslatra kompromisszumként tekint, a koalíciós partnerek korábbi módosításait már belefoglalták a jelenlegi szövegbe. „Az én szempontomból nézve a javasolt intézkedések egyike sem úgy van összeállítva, hogy erős nézeteltérést váltana ki” – folytatta. Kristián Čekovský (OĽaNO), a médiaügyi bizottság elnöke, aki a párt liberálisabb szárnyához tartozik, visszafogottan válaszolt kérdéseinkre, mindössze annyit mondott: „A javaslatban látom a segítséget a nőknek, de azokat a dolgokat is, amelyek korlátozóak. Hogy a szavazásnál miként döntök, még fontolgatom”.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
