Kevés olyan hálás munka van, mint megtalálni a politikai ellentmondásokat a Magyar Szövetség retorikájában. Nem csak azért, mert könnyű azt felismerni, hanem azért is, mert rendkívül sok mindent lehet belőle kiolvasni. Így van ez Iván Tamás és a Magyar Szövetség bejegyzésével is, amelyben a párt az energiaár-kompenzációk csökkentésére szólította fel a kormányt. Ráadásul úgy, hogy egy az egyben átvették a PS és az SaS retorikáját.
Gyakran ér engem az a vád, hogy túl szigorú vagyok a Magyar Szövetséggel. Csakhogy ez nem focimeccs, ahol szurkolni kell. Egy vesztes focimeccs után mérgelődve hazamegyünk, arra gondolunk, hogy kidobott pénz volt a jegy és a sör ára. De életminőségünk, jövőnk nem szenvedett kárt. A politikában sajnos nem ez a helyzet. Ott is lehet ugyan szurkolni, sokan meg is teszik, az illúziókra épített üres politika támogatása azonban megbosszulja magát. Persze, a politikusok szinte mindig csalódást okoznak, de a kisebbik rossz választása nem összekeverendő azzal, hogy még csak nem is törekszünk a mostaninál ütőképesebb politikára.
A focis párhuzam annyiban mégis indokolt, hogy ahogy néhány focicsapatnál, úgy a felvidéki magyar politikában is vannak léhűtő, lusta játékosok, akikre sokat költ a klub, rengeteg pénzt kapnak, komoly reklámot tolnak az imidzsük alá, csak épp a pályán nem teljesítenek. Tökéletesen megfelel nekik az éppen aktuális állapot, mert az is jól fizet. Aztán a mesterségesen felhízlalt, pénzben kifejezett értékükön túladnak rajtuk, jönnek új léhűtők. Ez egy olyan rendszer, ahol a siker ígérete közel olyan kifizetődő, mint a siker maga – akkor meg minek erőlködni?
Progresszív vizeken evezve
Többször felhívtuk a figyelmet, hogy a Magyar Szövetség egyre közelebb kerül a progresszívokhoz, és gyakorlatilag végbement a párt átpozicionálása is. Gubík László a korszakváltás jegyében úgy alakította át az erőviszonyokat a pártban, hogy az kompatibilis legyen a progresszív-liberális ellenzékkel. A belső platformok szervezeti felszámolására nem azért volt szükség, hogy az összefogásos és most-hidas frakció ne blokkolja a pártot, hanem hogy a konzervatív frakció ne blokkolja a korszakváltást.
És hogy mit hoz a korszakváltás? Üres frázisokat, illúziókra épített ígérgetéseket azzal a narratívával, hogy a párt parlamentbe jutása önmagában elhozza majd a felvidéki magyarok megváltását.
Közben országos témákban nincs véleménye a pártnak, amit azzal az olcsó trükkel próbálnak elkenni, hogy a pártelnök elmondja a saját, semmilyen kötelező érvénnyel nem rendelkező személyes véleményét az adott témában. Vagy, ami mostanában gyakoribb, kitér a válaszadás elől.
„Fűtött medencék”
Közben a párt hivatalos narratívája igazodik az ellenzéki pártokéhoz. Ezt láttuk a málnapataki víztározó ügyében is. És most a legutóbbi facebook-bejegyzésben is. Ebben többek között a jelenleg még létező, energiaár-kompenzációs rendszert át kell alakítani, hogy „véget érjen a pazarlás”, hiszen „villanegyedek medencéit és fűtött teraszait támogatja a kormány”. Azt is írják, hogy a rendszer átalakítása a családokat védené.
Kiemeljük, arról a rendszerről van szó, amely egyelőre minden háztartás számára piaci áron alul rögzíti az energiaárakat, és amire azért volt szükség, mert az oroszok kirobbantottak egy háborút, amit a drágalátos Nyugat szándékosan elnyújtott, az EU meghirdette a GreenDealt meg a szankciókat, az amerikaiak pedig elkaszálták az Északi Áramlat projektjét, és így tovább.
Ellentmondások sora
Több dolog feltűnhet. Például, hogy a Magyar Szövetség egy az egyben magáévá tette a Progresívne Slovensko és az SaS érveit. A két liberális párt szintén villanegyedek medencéire hivatkozva akar leszámolni az árkompenzációval. Magyarul: a progresszívok és a magyar párt talált egy közös politikai érdeket: azt akarják, hogy még a jelenlegi kormány vigye el az energiaár-emelkedésért a balhét. Mert ha Ficoék nem viszik véghez, nekik kell, amikor kormánypozícióba kerülnek. Felháborító, de nem ez a legnagyobb baj.
A Magyar Szövetség stratégáinak talán nem tűnt fel, de a rendszerért felelős HLAS miniszterei többször hangoztatták, hogy a háztartások 85 százaléka nem a villanegyedes-medencés kategóriába tartozik, hanem épp a mediánvagyon alatt vannak. Más szavakkal: az árkompenzáció „célzottabbá tétele” nem fog megállni a tehetőseknél, hanem egy sor, dolgozó szülőkből és gyermekekből álló háztartást is megfoszt a kedvezményesebb energiaártól.
A Magyar Szövetség posztja túl általános, hogy kiderüljön belőle, ők hol húznák meg a határt – kispadról gólokat ígérni a legkönnyebb. Ez már önmagában is amatőr dolog, de még mindig nem ez a legnagyobb baj.
A nagyképűség foka
Az azonban, hogy az a magyar párt akar okoskodni a témában, akinek semmilyen, de semmilyen véleménye nincs az energiaárak emelkedéséért felelős uniós politikáról, Ukrajna parttalan támogatásáról és a háború választókra terhelt költségeiről, az több, mint felháborító. Ez nyílt beismerése annak, hogy a Magyar Szövetség el fogja szabotálni az emberek képviseletét a parlamentben – ha bejut (nem fog).
Kinek a fejéből pattanhatott ki az ötlet, hogy az egyetlen párt Szlovákiában, akinek semmilyen országos, nemzetközi, globális témában nincs véleménye, a körülményeket teljesen figyelmen kívül hagyva követeljen változtatásokat a lakossági energiaárak terén?
Ahhoz ugyanis nem kell diploma, hogy belássuk, az energiaárak és így az energiaár-kompenzáció fenntarthatóságának alfája és ómegája a minél olcsóbb energiahordozók importja.
Akkor mégis, mi a fenéről beszélnek? És csak úgy a margóra: ha olyan sok medencét fűtő villanegyed van Szlovákia több mint 2 millió háztartása között, akkor hogyan lehet az, hogy a Magyar Szövetség szerint túl nagy terhet jelent a 0,4 százalékos tranzakciós adó? Mert majd a 40 százalékos energiaáremelkedés kisebb teher lesz? Ezek szerint a minden ezer euró után fizetendő 4 eurós tranzakciós adóba beledöglünk és el kell törölni, de a lakossági árak elszabadulását akadályozó energiaárkompenzáció az pazarlás? Ja, ha ugyanezt mondja a progresszív ellenzék – akkor csak jó lehet…
A valóságérzet teljes leépülését látjuk a magyar pártnál.
Meddőhányó
Olyan ez, mintha a kispadon ülő zöldfülű bekiabálna a pályára meccs közben: fiúk, úgy kéne játszani, hogy gól legyen belőle. Kevés nyilvánvalóbb dolog van ennél, de hősünk a teljesen triviális kinyilatkoztatástól valamilyen érthetetlen okból szakértőnek hisz magát.
A Magyar Szövetség szemlátomást a politikai meddőhányó szinonimája lett. Igaz, ez a folyamat nem most kezdődött, de most először sorakozott fel a progresszív átállás mögé nem csak a párt egésze, de a liberális magyar nyelvű sajtó és a Budapestről pénzelt „maszövis” médiumok is. És ez is sok mindent elárul. Például azt, hogy a párt jelenlegi szellemi szintjének fenntartásában a liberális erőtér és Budapest is érdekelt…
Komjáthy Lóránt
Nyitókép forrása: A Magyar Szövetség hivatalos facebook-oldala
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
