Megdöbbentő véletlen történt.
A Magyar Időkben “WSJ: Meglepően korrekt beszámoló a Putyin-Orbán találkozóról” címmel jelent meg tegnap a Wall Street Journal budapesti irodájának a Putyin-Orbán találkozóról szóló tudósítás ismertetése.
(A cikk teljes terjedelmében csatolva)
A dicséret teljesen jogos volt. Az elmúlt majd’ 27 évben ilyen, jobboldali kormány által vezetett Magyarországról szóló tárgyilagos beszámolót nagyítóval kell keresni a nyugati sajtóban.
Az ismertetés ezzel az elismeréssel zárul:
„– végződik a nyugati sajtóban igen szokatlanul tárgyilagos beszámoló, amelyhez Moszkvából Olga Razumovszkaja is hozzájárult.”
Amit akkor nem tudtam: a tudósítás megjelenése napján a Wall Street Journal kiadója, a Dow Jones a lap bevételének zuhanása miatt több tudósítói irodáját bezárta, így a budapestit is.
Felmerül a kérdés, vajon Fehér Margit és Gulyás Veronika, a WSJ budapesti tudósítói azért írtak ilyen feltűnően korrekt cikket, mert tudták, annak – hogy ironikus legyek – nem lesznek következményei?
Tehát a WSJ budapesti tudósításáról készült összefoglaló a Magyar Időkben:
WSJ: Meglepően korrekt beszámoló a Putyin-Orbán találkozóról
A tudósítás ezzel a címmel jelent meg: „Putyin magyarországi látogatásának célja, hogy megszilárdítsa kapcsolatait Orbánnal”.
Így kezdődik a The Wall Street Journal cikke: „Vlagyimir Putyin csütörtökön Magyarországra látogatott, hogy nyilvánvalóvá tegye barátságát egy ritka európai uniós szövetségesével, amikor az orosz elnök azt akarja, hogy megtörje a Nyugat elhatározottságát a Moszkva elleni szankciók kikényszerítésével Oroszország ukrajnai tevékenysége miatt.
Az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott beszélgetéseket követően Putyin elnök Magyarországot „Oroszország fontos és megbízható partnerének nevezte”. Az orosz elnök azt is megígérte, hogy az ország hosszú távú földgázszükségletét is fedezi és eleget tesz mindazon finanszírozási igényének, ami szükséges az orosz gyártmányú atomerőmű tervezett építéséhez.
Orbán Viktor – aki ismételten bírálta az EU-nak Moszkva ellen azért hozott szankcióit, hogy Oroszország támogatja az ukrajnai szeparatistákat és magához csatolta a Krím-félszigetet – bírálta azt, amit a Nyugat „oroszellenes politikájának” nevezett.
„Helytelen a gazdasággal kapcsolatban nem lévő problémákat gazdasági módszerekkel rendezni”, jelentette ki Orbán Viktor.
„A magyar miniszterelnök”, folytatódik Fehér Margit és Gulyás Veronika budapesti tudósítása, „azt is mondta, hogy a szankciók jelentősen sújtották az ország gazdaságát.”
A tudósítás megjegyzi, hogy ”Donald Trump amerikai elnök megígérte, javítani fogja a kapcsolatokat Oroszországgal, ami reményt keltett Moszkvában, hogy Washington meg fogja szüntetni saját szankcióit.”
Európában azonban a legtöbb vezető a status quo-t akarja, folytatódik a cikk, jelesül azt követően, hogy kiújultak az összecsapások Ukrajnában a Donbasz térségben, ahol a szeparatisták 2014 óta harcolnak az ukrán kormány ellen.
A hét végén Francois Hollande francia elnök kijelentette, az Oroszország elleni szankciókat addig nem szabad megszüntetni, ameddig a 2015-ban aláírt minszki békeegyezményt nem hajtják végre teljes egészében.
Ez a helyzet „Orbán Viktort – aki kijelentette, osztja Vlagyimir Putyin kedvező véleményét az autoriter kormányzási stílusról – és Magyarországot a Kreml szemében stratégiai geopolitikai helyzetbe hozta.
A csütörtöki találkozónak a célja az volt, hogy mutassa, Vlagyimir Putyin nincs elszigetelve, és az még fogódzót is adhat számára, hogy meggyőzze az EU-t, eljött az idő a szankciók megszüntetésére, mondta Judy Dempsey, a Carnegie Europe agytröszt kutatója.”
Hozzátette: „Úgy néz ki, mintha Budapest és Moszkva képes lenne az EU-t leráznia magáról, mintha az nem számítana”.
A 2010 óta hivatalában lévő Orbán Viktor az elmúlt hónapokban ütközésbe került uniós partnereivel Magyarország azon döntése következtében, hogy megakadályozza a Közel-Keletről, Afrikából és máshonnan érkezett migránsok bejutását területére.
Ugyanakkor a magyar miniszterelnök egyre inkább mintaként említi a holland, francia, német és olasz ellenzéki vezetés, akik szerint az EU-nak követnie kellene korlátozó migráns politikáját – végződik a nyugati sajtóban igen szokatlanul tárgyilagos beszámoló, amelyhez Moszkvából Olga Razumovszkaja is hozzájárult.
Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »
