A koronavírus-mutációk elterjedésével fokozatosan romlik a járványhelyzet Közép-Európában, ami újabb korlátozó intézkedések bevezetésére ösztönzi a kormányokat.
A legdrasztikusabban a 38 millió lakosú Lengyelországban romlik a helyzet, ahol január végétől február közepéig 5-7 ezer között mozgott a naponta újonnan igazolt koronavírus-fertőzöttek száma, de azóta meredeken emelkednek e mutatók.
Szerdán november óta nem látott napi esetszámot, 27 278 fertőzöttet regisztráltak.
A járvány következtében elhunytak napi száma február közepe óta szintén emelkedik, szerdán 356-an vesztették életüket. A koronavírusos betegek közül 22 ezren vannak kórházban, 2190 embernek kell lélegeztetőgépet használnia. A vírus sokkal fertőzőbb, Angliából elterjedt variánsát a betegek 52 százalékában mutatták ki. Adam Niedzielski egészségügyi miniszter szerdán jelentette be, hogy
A következő három hétben bezárnak az iskolák, a szállodák, a mozik, a színházak, a sportlétesítmények. Csak azok az üzletek maradhatnak nyitva, amelyek alapvető szükségletekkel kapcsolatos árukat forgalmaznak. Az éttermek és a kávézók még októberben zártak be. – Ha ez sem lassítja le a járvány harmadik hullámát, akkor a következő lépés a teljes zárlat lesz – mondta Niedzielski.
A lakosság eddig nyolc százalékát oltották be a koronavírus elleni vakcinával. Lengyelország az amerikai–német Pfizer–BioNTech, az amerikai Moderna és a brit–svéd AstraZeneca oltóanyagait használja, de az Európai Bizottság által nemrég engedélyezett amerikai Johnson & Johnson vakcinájából is rendelt 16 millió adagot. Számos másik uniós tagállamhoz hasonlóan Lengyelország is bírálta az Európai Bizottságot, amiért hibákat követett el a közös uniós vakcinabeszerzésnél, ezért Varsóban úgy döntöttek,
A Mabion lengyel biotechnológiai cég nemrég a Novavax amerikai vállalattal állapodott meg arról, hogy Lengyelországban gyártsák az oltóanyagát, amely már idén nyártól megkezdődhet. Bár egy nemrég közzétett felmérés szerint a lengyelek 81, illetve 74 százaléka nem szeretné, ha kormányuk orosz vagy kínai vakcinát rendelne, Andrzej Duda államfő március elején mégis ennek a lehetőségéről tárgyalt Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnökkel.
A 10,7 millió lakosú Csehországban már hónapok óta súlyosnak mondható a járványhelyzet, legutóbb november végén, december elején volt viszonylag alacsony, napi ötezernél kevesebb az újonnan igazolt fertőzöttek száma. A legfrissebb adatok szerint szerdán 14 003 új esetet regisztráltak, s 190-en haltak bele a kórba, 8910 koronavírusos beteget ápolnak a kórházakban, közülük mintegy kétezren vannak súlyos állapotban. Jan Hamáček belügyminiszter szerdán közölte, hogy
Az utóbbi napokban Németországba és Lengyelországba is szállítottak cseh betegeket. Jan Blatný egészségügyi miniszter a múlt héten azt mondta, a koronavírus brit mutációjának terjedése határozza meg a járvány alakulását: ezt a mutációt mutatják ki az új esetek mintegy hatvan százalékánál. A kormány kérni fogja a parlamentet, hogy engedélyezze a március 28-án lejáró szükségállapot újbóli meghosszabbítását. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a csehek nem hagyhatják el lakhelyüket, más településekre csak munkavégzés vagy egészségügyi kezelés miatt szabad utazni, bezártak az óvodák, az iskolák és a még nyitva tartó üzletek egy része is.
A lakosok mintegy nyolc százalékát oltották be eddig a koronavírus elleni vakcinával. Csehország a Pfizer–BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca oltóanyagait használja. Andrej Babiš miniszterelnök szintén kritizálta Brüsszelt vakcinabeszerzési stratégiája, illetve amiatt is, hogy szerinte nem lakosságarányosan osztják szét az oltóanyagokat az EU tagállamai között. Miloš Zeman államfő ugyanakkor az egészségügyi minisztert és a cseh gyógyszerügynökséget bírálta, amiért
noha az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még nem engedélyezte a forgalmazását. A csehek elégedetlenek a járványkezeléssel, amit a legfrissebb felmérések is alátámasztanak: Babiš pártja, az ANO támogatottsága 20,5 százalékra csökkent a 2017-es választásokon elért 29,6 százalékhoz képest, míg az ellenzéki Kalózpárt átvette a vezetést 22 százalékkal.
A 8,9 millió lakosú Ausztriában is mérsékelten emelkedni kezdett az újonnan igazolt koronavírus-fertőzöttek száma az elmúlt hetekben: míg február elején ezer–ezerötszáz körül volt a regisztrált esetek száma, szerdán 3239 új fertőzöttet jegyeztek fel. A halálos áldozatok száma ugyanakkor sosem volt igazán magas, szerdán például 31-en hunytak el. Az osztrák sajtó szerint a számok növekedése miatt
Ausztriában február 8-tól a nappali kijárási tilalmat feloldották, megnyíltak az iskolák, és kinyithattak a nem alapvető szükségleteket árusító üzletek is. Az újabb zárlatra amiatt lehet szükség, mert kezdenek megtelni a kórházak: Bécsben elhalaszthatják a nem sürgős műtéteket, hogy felszabadítsák a helyeket az intenzív osztályokon,
Rudolf Anschober egészségügyi miniszter is felhívta a figyelmet arra, hogy elsősorban a keleti tartományokban terjed rohamosan a brit vírusmutáció.
A beoltottak aránya már kilenc százalék fölött van, Ausztria ugyancsak a már három, EMA által jóváhagyott vakcinát használja. Sebastian Kurz kancellár ígéretet tett arra, hogy hamarosan beadatja magának az AstraZeneca oltóanyagát, hogy eloszlassa az Európa-szerte felmerült aggályokat, melyek szerint a vakcina vérrögképződést okozhat. Kurz a napokban az egyik leghangosabb bírálója volt annak a szerinte inkorrekt gyakorlatnak, hogy az uniós tagországok egyenlőtlenül kapnak az Európai Bizottság által megrendelt koronavírus elleni vakcinákból.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
