Szinte az egész kontinensen javulnak a járványmutatók. Európa számos országa készül a nyitásra, néhány akad már csak, amelyik még kivár.
Hollandiában jövő szerdától kezdve a kormány lazítja a koronavírus-járvány terjedését lassítani hivatott korlátozó intézkedéseket, egyebek között megszűnik a három hónapja érvényben lévő kijárási tilalom, és megnyitnak a vendéglátóipari egységek teraszai is.
A döntés értelmében az éttermek és bárok egyszerre legfeljebb 50 főt fogadhatnak teraszaikon, amelyek déltől este hatig maradhatnak nyitva, továbbá megnyílnak a nem alapvető árucikkeket kínáló boltok is.
A lazításokat Mark Rutte ügyvivő kormányfő jelentette be. Kedd esti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az enyhítések kockázattal járnak, ezért továbbra is szükséges az óvatosság. Hollandiában az új esetek száma továbbra is magas, a pozitív vírustesztek napi átlaga az utóbbi pár napra nézve közel 6900 volt. A kórházi felvételek száma is emelkedett, jelenleg mintegy 2700 ember szorul ápolásra egészségügyi intézményekben. Az Európai Gyógyszerügynökség keddi tájékoztatására alapozva Hollandia folytatja az oltást a Johnson & Johnson cég vakcinájával. Hugo de Jonge egészségügyi miniszter megerősítette az ügynökség álláspontját, miszerint az oltóanyag előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait. Ez idáig körülbelül 4,5 millió vakcinát használtak fel a 17,5 millió lakosú országban, az átoltottság 6,3 százalékos. Hollandiában a járvány kezdete óta több mint 1,4 millió ember fertőződött meg, és több mint 20 ezren hunytak el a járvány okozta betegségben.
Olivier Véran egészségügyi miniszter a Le Télégramme című regionális lapban kedden megjelent interjúban elmondta: öt napja megkezdődött a járvány visszahúzódása, a 40 ezret is meghaladó napi esetszám jelenleg átlagosan 33 ezerre, a reprodukciós ráta pedig 0,9 alá csökkent, azaz már nem minden fertőzött adja tovább a vírust.
A tárcavezető ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a kórházban ápoltak számát illetően a „nagyon magas plató vége még nincs közel”, mert a napi esetszám csökkenése nem elég gyors. Véran szerint ezért a helyzet még „törékeny”.
A kórházakban csaknem 32 ezer fertőzöttet ápolnak, és az intenzív osztályok rendelkezésére álló 8 ezer ágyon csaknem 6 ezer súlyos beteg fekszik, ami kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, de több az őszi második hullám tetőzéséhez képest. A miniszter arra kérte a franciákat, hogy továbbra is tegyenek meg minden erőfeszítést azért, hogy az egy hónappal ezelőtt bevezetett korlátozások, mindenekelőtt a tíz kilométeres körzeten túli lakhelyelhagyási és az éjszakai kijárási tilalom mielőbb meghozza a gyümölcsét. Olivier Véran ugyanakkor megerősítette, hogy a kormány előzetes bejelentésének megfelelően a kisiskolások 11 éves korig jövő hétfőn visszatérhetnek az iskolapadokba, a felsőbb osztályokba járóknak és a középiskolásoknak május 3-án indul újra az oktatás személyes jelenléttel. „Május közepétől elképzelhető az intézkedések egy részének enyhítése” – mondta a tárcavezető, aki szerint régiónként különböző időpontokban kellene felfüggeszteni a korlátozásokat.
Boris Johnson miniszterelnök a Downing Streeten tartott kedd esti sajtótájékoztatóján bejelentette: a kormány külön munkacsoportot hoz létre annak felkutatására, hogy mely vírusellenes szerek bizonyulhatnak a legígéretesebbnek a koronavírussal szemben. A kormányfő szerint a munkacsoport feladata klinikai tesztprogramok kezdeményezése olyan vírusellenes megelőző szerek kifejlesztése végett, amelyek tabletta vagy kapszula formájában alkalmazhatók.
Az elképzelés az, hogy akiknek a koronavírustesztje pozitív lett, vagy valamilyen módon ki voltak téve a fertőződésnek, otthonukban szedhessék ezeket a gyógyszereket.
Boris Johnson szerint e vírusellenes szerek alkalmazásának kettős célja lesz: a vírus további terjedésének és a fertőzésből eredő súlyos megbetegedés kialakulásának megakadályozása. A brit miniszterelnök részletek nélkül bejelentette azt is, hogy ősztől újabb, az eddig beadott vakcinák hatását tovább erősítő oltási kampány kezdődik Nagy-Britanniában.
Johnson elmondta: mindezekre azért van szükség, mert jóllehet a nagy-britanniai oltási program már eddig is nagyon sok ember életét megmentette, és nagyon nagy változást eredményezett a járvány dinamikájában, még mindig nincs azonban teljesen pontos kép arról, hogy az eddig kiépített védelem mennyire erőteljes.
Hozzátette: a tudományos szakértők körében továbbra is többségben vannak azok, akik szerint valamikor az idei év folyamán számítani kell még egy koronavírus-fertőződési hullámra Nagy-Britanniában. Ezért meg kell tanulni együtt élni ezzel a vírussal, ugyanúgy, ahogy más betegségekkel is együtt él az ország – fogalmazott. Elmondta ugyanakkor, hogy a nagy-britanniai oltási kampány december 8-i kezdete óta eddig 33 millióan kapták meg a koronavírus elleni vakcina első dózisát, köztük a 45-49 éves korosztály tagjainak 60 százaléka. Ez az első olyan korosztály, amely nem tartozik a brit kormány mellett működő oltásügyi bizottság (JCVI) elsőbbségi listáján – koruk, egészségi állapotuk vagy foglalkozásuk miatt – leginkább veszélyeztetettként megjelölt lakossági csoportok közé.
A 45-49 évesek oltását a brit egészségügyi szolgálat a múlt héten kezdte el, miután az április 15-i határidő előtt sikerült beoltani az 50 év feletti korosztály és a többi magas kockázati csoport mindegyik tagját.
Johnson elmondta azt is, hogy a felnőtt brit lakosság 20 százaléka már a második oltási dózist is megkapta. A brit egészségügyi minisztérium kedd este közzétett részletes adatai szerint az első oltási adagból eddig 33 032 120-an részesültek, közülük 10 425 790-en a második dózist is megkapták, vagyis eddig összesen 43 457 910 adagot adtak be Nagy-Britanniában a koronavírus elleni oltásokból. A kormány célkitűzése az, hogy július 31-ig a teljes felnőtt brit lakosság – hozzávetőleg 52,7 millió ember – megkapja az oltás első adagját.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
