Érdekes lesz összeírni, hogy a szlovák kormány tagjai, miniszterek, államtitkárok, a köztársasági elnök, a parlament elnöke és kíséretük évente, havonta, hetente hány alkalommal fognak Pozsonyból Kassára utazni és vissza. Legtöbbször bizonyára személygépkocsival teszik majd meg az utat. Most már kényelmesebben és gyorsabban, mert átadták a Miskolcot Kassával összekötő M30-as gyorsforgalmi út utolsó 57 kilométer hosszú, három és fél évig épülő szakaszát Miskolc és Tornyosnémeti között.
Ennek köszönhetően Pozsonytól Kassáig végig lehet száguldozni az autópályán. A sors fintora, hogy mindezt Magyarországon át lehet megtenni, mintha a két nagyváros újfent odatartozna.
Én azért kicsit szégyellném magam a szlovák politikusok helyében! Főleg azért, mert a két legnagyobb szlovákiai várost (is) összekötő autópályát Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének kellett átadnia.
Szlovákiában ugyanis évtizedeken keresztül képtelenek voltak megépíteni ezt az utat,
mert az általuk kiválasztott menetvonalon, amely inkább gondosan elkerült minden magyarlakta területet, olyan természeti akadályokba ütköztek, amelyeket a horvátok egy csettintésre áthidaltak, Szlovákiában viszont erre képtelenek.
Jaroslav Polaček kassai polgármester a magyar oldalon elkészült utolsó szakasz ünnepélyes átadásán annak örült, hogy
a magyar kormány segítségével sikerült teljesíteni azt, amit több szlovák kormány megígért, többek között Robert Fico is.
Már nem 2010-et írunk, ahogy azt eredetileg a politikusaink tervezték, de köszönjük déli szomszédjainknak, hogy sikerült Kassát Pozsonnyal összekötniük Miskolcon keresztül.” Orbán Viktor magyar miniszterelnök ehhez csak annyit tett hozzá, hogy „megvannak a régi természetes, egybetartozó térségek, amelyeket érdemes összekötni.”
Mindezek ismeretében könnyen előfordulhat majd, hogy Korčokék is szolgálati autóba ülnek, kitöltik előtte az útiparancsot, és elindulnak a magyarországi autópályán, hogy időben Kassára érjenek, az Alkotmánybíróságra.
Ott ugyanis arról az általuk benyújtott beadványról fognak tárgyalni, hogy a jogában állt-e valakinek megkérdezés nélkül felújítani, rendbe tenni a kertszomszéd fáskamráját.
Mert szerintük nem! Sem a fáskamrát, sem olyan templomot, középületet, kastélyt, várat, amely egykoron a Magyar Királyság idején épült fel. Inkább vesszen az enyészetben, nehogy emlékeztessen az építőkre.
„Figyelj, Martin (Klus), merre menjünk, hogy minél gyorsabba Kassára érjünk?”
„Ha azt akarod, Igor (Korčok), hogy ne késsünk el erről a fontos tárgyalásról, akkor mindenképp Magyarországon keresztül menjünk, az autópályán.”
„Nem ciki ez, amikor minden onnan érkező segítséget megkérdőjelezünk, legyen az akár a magyar iskoláknak vagy óvodáknak nyújtott támogatás, mi magunk pedig arra fanyalodunk, hogy magyarországi autópályát vegyünk igénybe Kassára menet? Mit szól majd ehhez a hazafias ellenzék? Nem fognak megalkuvóknak tartani?”
„Dehogy, inkább töketleneknek, az elődjeinkkel együtt…”
Így aztán elindultak a külügyesek! Közben még Budapest előtt megálltak egy pihenőhelyen egy jó erős presszókávéra, s ettek hozzá egy Rákóczi túróst is. Mogyoródnál aztán tettek még egy megállót az autópályán, mert Korčoknak vizelnie kellett, Klus meg vásárolt közben két üveg Szentkirályit maguknak.
A kérdés csupán az, hogy a szlovák kormánytagok bejelentkeznek-e majd előzetesen minden egyes alkalommal az illetékes magyarországi szerveknél, hogy Magyarország területére lépnek, oda-vissza keresztülhaladnak rajta, sőt még vizelnek is ott?
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
