Teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan a szlovákiai sajtó magatartása. Hogy lehet az, hogy eddig senki nem tette fel a kérdést a televízió- és rádióstúdiókban Ivan Korčok elnöki jelöltnek, hogy a választási kampányára kapott-e anyagi forrásokat külföldi támogatóktól? Hogy lehet az, hogy a régiónkban az utóbbi évek aggasztó tapasztalatai mentén, senkinek nem jutott eszébe feltenni ezt a teljesen egyszerű, demokráciánk szempontjából viszont alapvető fontosságú kérdést? Mit csinálnak a szlovákiai újságírók? Szolgálják a helyi közösséget, a demokrácia egyik alappilléreként működnek, vagy pedig a Progresszív Szlovákia pártkampány- és sajtóorgánumaként tevékenykednek?
Korčok Úr kampányfinanszírozását illető fenti felvetésemet nem fogom saját magamnak megválaszolni, és nem megyek bele semmiféle okfejtésekbe. Itt a nagy tényfeltáró Pulitzer díjas cikk lehetőségét átadom szlovákiai kollégáimnak. De van itt egy szlovák elnöki jelölt, aki amerikaiul (nem angolul) kommunikál, amerikaiul gondolkozik és az amerikai progresszív erők értékrendszeréhez, illetve geopolitikai érdekeihez kísértetiesen hasonlatos elveket vall. Szóval, totyog, hápog, lapos a csőre és tollai vannak, ezért ide nemcsak vaknak és süketnek kell lenni ahhoz, hogy valaki ne lássa azt, hogy ez egy kacsa, hanem végtelenül korruptnak is.
A szlovák közvélemény egyelőre tág pupillákkal figyeli azt a könyörtelen lejáratókampányt, ami a fennálló szlovák kormány ellen zajlik az európai uniós intézményeknél szlovák baloldali politikusok, aktivista sajtó és civil szervezetek részéről. Magyarországon ez 14 éve zajlik, az emberek szeme sem rebben már a magyar progresszívek rendszeres brüsszeli drámáin.
Szlovákiában ezt még nem szokták meg az emberek, csak azt kérdik maguktól, honnan jöttek ezek a nemzetellenes provokátorok, akik hibrid módszereket alkalmazva, a „közjó” és nemzetközi összefogás nevében próbálják áthúzni a szlovákiai választópolgárok demokratikus akaratát?
Finoman emlékeztetném az olvasókat, hogy úgy Magyarországon, mint Lengyelországban, bizonyítottan beleavatkoztak amerikai radikális baloldali érdekcsoportok a választásokba, és nagyon súlyos médiamanipulációt is tapasztaltunk a választások előtt és után. Csehországban egy nyugati pénzekből finanszírozott sajtókampány buktatta meg a Babiš-kormányt (Pandoras papers), Ukrajnáról pedig jobb, ha itt nem is értekezünk. Érdekes, hogy az amerikai geopolitikai hamburger közepén, Szlovákiában, semmi ilyen próbálkozás nem történt. Se botrány, se leleplezések, patyolat tiszta demokratikus folyamatok.
Most a kérdés csak az, hogy vagy valami megmagyarázhatatlan csoda folytán az amerikai globalista erők teljesen megfeledkeztek szerény kis országunkról, vagy pedig nem működik a sajtó, amelynek szent kötelessége lenne az ilyen beavatkozásokat felfednie.
Szlovákiáról e téren konkrét információk léteznek, de nem az én dolgom, hogy a szlovák sajtó munkáját elvégezzem. Elég az hozzá, hogy az olyan szervezetek, mint az Action for Democracy, a USAID és más, az amerikai demokrata párt radikális baloldali szárnyához, vagy annak magánszponzoraihoz köthető személyektől Magyarországra több, mint tízmillió dollár érkezett és érkezik. Ebből kizárólag a baloldali, nemzetellenes pártok, és a Magyarországot, illetve magyar kisebbséget mocskoló sajtó kapott. Ezért kellett a szuverenitásvédelmi törvény, a szuverenitásvédelmi hivatal. Köszönet a magyar konzervatív sajtónak, hogy tette a dolgát, és erről a botrányról lerántotta a leplet.
Óriási nagy hibának tartom, hogy a Fico kormány eddig nem tett hasonló lépéseket, és nem vizsgálta ki például annak az ötmillió dollárnak a sorsát, amelyet Gautam Rana amerikai nagykövet úr nagylelkűen a szlovákiai úgynevezett „orosz propaganda” ellen küzdő erőknek adományozott a választások előtt.
A szlovák sajtó tavaly 10 pontot javított a Riporterek Határok Nélkül által közzétett világranglistáján, tizenhetedik lett. A magyar sajtó csak 87-ik, de attól függetlenül is, hogy a ranglistát egy ismert Soros szervezet állítja össze, és a pontozásban általában a globalista, progresszív eszméket lelkesen támogató sajtótermékek kapnak jó helyezést, ez így is figyelemreméltó. Ha ilyen jól mennek a dolgok, minek is tennének fel kellemetlen kérdéseket a globalista elit elnökjelöltjének?
Persze még mielőtt valaki megvádolhatna, hogy Pellegrini mellett kampányolok, sürgősen tisztázni kell, hogy itt nem erről van szó. Aki nem valami atombunkerben vagy a nemzetközi űrállomáson töltötte az utolsó 4-5 évet, az pontosan érti, hogy Pellegrini Úr, Korčokkal Úrhoz hasonlóan, a magyarokért a múltban semmit nem tett, és nincsenek arra utaló jelek, hogy a jövőben ez megváltozna.
Pellegrininek egyetlen értelmezhető erénye van csak Korčokkal szemben: nem fogja megbénítani a szlovákiai politikai rendszert vég nélküli és következetes elnöki vétókkal. Korčoknak tudniillik pontosan ez a feladata: minden eszközzel akadályozni és diszkreditálni a Fico kormány döntéseit, munkáját.
Persze ha valaki épp ezt várja el a leendő elnöktől, akkor feltétlenül rá szavazzon. Akkor is, ha mondjuk egyetért a tinédzserek sebészeti úton történő rutinszerű nemi megcsonkításával, a tömeges bevándorlás támogatásával, a nyílt határokkal, Szlovákia iszlamizációjával, a keresztény értékek üldözésével vagy akár a nemzetellenes, radikális fajelméletet támogató ideológiák iskolai oktatásával. Magam részéről viszont volna hozzá egy kérdésem: Korčok Úr, kapott-e külföldi forrásokból pénzt az elnöki kampányára?
A szerző a Hungary Today és az Ungarn Heute főszerkesztője, a Magyarország Barátai Alapítvány kommunikációs menedzsere.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
