A szlovák és magyar külügyminiszterek ezentúl évente legalább kétszer találkoznak, hogy kizárólag Szlovákia és Magyarország viszonyáról tárgyaljanak – állapodott meg Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Ivan Korčok a szlovák diplomácia vezetője. Szijjártó ma Pozsonyba látogatott, hogy szlovák kollégáján kívül a Szövetség-Aliancia képviselőivel is találkozzon.
A két külügyminiszter jelenlegi megállapodása azért különleges, mert gyakorlatilag elkötelezték magukat, hogy a két ország mindenki diplomáciai vezetői kifejezetten a két ország kapcsolatának fejlesztése érdekében évente legalább kétszer találkozzanak.
Megint a magyar támogatások…
A viszonylag baráti felvezető után aztán a szlovák fél keményebb hangvételre váltott. Ivan Korčok elmondta, hogy egy olyan dokumentumot adott át, amelyben azt követelik Magyarországtól, hogy a saját kormányprogramjának azon részeiről, amely „hatással lehet Szlovákiára” vagy amelyek Szlovákia területén valósulnak meg, külön értesítse a szlovákiai felet is.
Példaként említette azt, hogy „csak a sajtóból értesült a magyar kormány által Kassán megvásárolt épületről, vagy annak az alapnak a létrehozásáról, amely Szlovákiában mezőgazdasági földterületeket vásárolhat fel”, de Korčok gyakorlatilag ide sorolt minden olyan támogatást, amelyből például templomokat újítottak fel.
A sajtótájékoztatón az is kiderült, legalábbis a szlovák külügyminiszter interpretációja szerint, hogy a magyarországi támogatások Szlovákiába „kölcsönös jóváhagyás” esetén érkezhetnek, olyan feltételek mellett, amelyekről majd közösen megállapodnak.
Korčok azt is elmondta, Szlovákia örülne ha a két ország közös történelmének vitás kérdése „olyan meghatalmazott személyekhez kerülne, akik nem politikailag motiváltak”. Ez gyakorlatilag azt jelentené hogy létrejönne egy történészekből álló közös bizottság, amely elvileg segíthet közelebb hozni az álláspontokat a történelmi sérelmek tekintetében.
A szlovák diplomácia vezetője végül öt pontban foglalta össze a mai találkozó eredményeit:
Szijjártó a magyar-szlovák gazdasági kapcsolatokat hangsúlyozta
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a sajtótájékoztatón a köszönetnyilvánítás után leszögezte, hogy a magyar külpolitika „szíve-közepe” az a visegrádi együttműködés folyamatos erősítése.
„Ezért a magyar külpolitika céljai között mindig, mindig prioritásként szerepel, hogy Szlovákiával erős és hatékony, de minél erősebb és minél hatékonyabb együttműködésünk legyen”.
A magyar miniszter emlékeztetett, hogy Szlovákia a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, a magyar vállalatok második legfontosabb exportpiaca. Az idén 26 százalékkal nőtt a két ország közti kereskedelem volumene, ami az esztendő végére meg fogja haladnia a 12 milliárd eurót.
Szijjártó szerint a világjárvány nem gyengítette, hanem épphogy erősítette a két ország gazdasági együttműködését. Hangsúlyozta:
„Tizenkilenc magyar cégnek több mint 700 millió forint (nem egész 2 millió euró) támogatást biztosítottunk ahhoz, hogy be tudjon lépni a szlovák piacra áruival és szolgáltatásaival, közben pedig négy szlovák cégnek adtunk összesen 1 milliárd forintnyi (2,8 millió eurónyi) támogatást, hogy munkavállalóik megtartásával párhuzamosan hárommilliárd forintnyi (8,4 millió eurónyi) beruházást hajtsanak végre Magyarországon”
Kifejtette, hogy a magyar-szlovák gazdasági kapcsolatok magas szintje és a magyar cégek Szlovákia iránti lojalitása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság gyorsan tudjon újra indulni. Elmondta, hogy Magyarország elkötelezett a jó gazdasági kapcsolatok fenntartásában.
Szijjártó beszámolt róla, hogy október végére minden kivitelezési munkával végeznek a Miskolcot Kassával összekötő gyorsforgalmi út kapcsán, így október végétől a két ország keleti és nyugati végén is lesz gyorsforgalmi útösszeköttetés.
Kiemelte, 2023 végéig hat új határátkelő építése fejeződik be a szlovák-magyar határon.
Visegrádi gyorsvasút, uniós bővítés
A magyar külügyminiszter fontosnak tartotta, hogy előrelépés szülessen a visegrádi gyorsvasút projektjét illetően. A négy ország által összeállított munkacsoport szerint novemberben mutathatják be a közös vállalkozást az Európai Bizottságnak, és uniós forrásokat is kérvényeznek majd rá.
Az is elhangzott, hogy a jövő februárjától újraindul a Pozsony és Budapest közötti szárnyashajó közlekedés.
Szijjártó elmondta, hogy jó lenne, ha az EU kevésbé erőltetné a migrációs paktumot, és inkább az EU bővítésére helyezné a hangsúlyt. Emlékeztetett, a magyar kormány álláspontja szerint a migráció kezelése kizárólag nemzeti hatáskör.
Hangsúlyozta, hogy nincs hatalmi vákuum, ezért az EU-nak kéne előbb integrálnia a Nyugat-Balkánt, még mielőtt „mások is beneveznének a versenybe”.
Szijjártó: új keretrendszer születik a gazdasági támogatások terén
A magyarországi támogatásokat feszegető újságírói kérdésre reagálva Szijjártó kifejtette, hogy a gazdasági támogatási programot folytatni fogják, eddig több mint 3800 Szlovákiában bejegyzett és működő vállalkozásnak adott a magyar állam támogatást. Ezen vállalatok mindegyike Szlovákiában tart fenn munkahelyeket és fizet adót.
Jelezte, hogy a magyar kormány továbbra is az uniós szabályoknak és feltételeknek eleget téve valósítja meg a támogatási programot, és az átláthatóság érdekében minden kért információt megoszt a szlovák féllel.
„Annak érdekében, hogy mindkét fél komfortosan érezze magát ebben a helyzetben, egy olyan keretrendszert hozunk létre, amelynek a felügyelete a gazdasági vegyes bizottságnak lesz a feladata”
fogalmazott, hozzátéve, hogy ugyanez vonatkozik a kisebbségi és kulturális támogatásokra is.
A Magyar Televízió riportere felhívta a figyelmet, hogy az egyházi épületek felújítására szánt magyar támogatásokról a szlovák félnek tudnia kellett, hiszen a program megvalósítása idején az illetékes államtitkárral is készítette interjút. Erre Korčok azzal reagált, hogy ő maga kapott olyan kérdéseket, hogy „miért újítanak fel templomokat Szlovákiában”, és ő erre nem tudott akkor választ adni.
Szijjártó ezzel kapcsolatban jelezte, hogy mivel igény van arra, hogy a szlovák külügyminisztériumot külön értesítsék ezen programok megvalósulásáról, eleget tesznek a kérésnek.
Elmondta, eddig 8 milliárd forintot költött a magyar állam szlovákiai templomok felújítására, és van igény a program folytatására is. Példaként említette a komáromi Szent András Bazilikát, amelynek felújítását a magyar fél 360 millió forinttal támogatná (1 millió euró).
Beneš-dekrétumok, Gyimesi
Az újságíró kérdéseinél szóba került még a Beneš-dekrétumok és a márciusi Szijjártó-Gyimesi találkozó Komáromban. Az előbbi esetében Korčok azt hangsúlyozta, hogy reméli, hogy az új magyar egységesült párt a történelmi kérdéseken kívül mással is fog foglalkozni, majd kiemelte, hogy Szlovákia más célból, de 2007-ben határozatban utasította el a kollektív bűnösség elvét (megjegyezzük, nem a magyarok kapcsán tette ezt).
Szijjártó Péter a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország elutasítja a kollektív bűnösség elvét, de „Korčok külügyminiszter úr megnyugtatta“, hogy a Beneš-dekrétumoknak ma nincs jogi hatálya, a magyar közösséget pedig a 2007-es nyilatkozattal kiemelték a kollektív bűnösség helyzetéből. „Ez egy közös értelmezése a történelem eme szeletének” – zárta.
A Szijjártó-Gyimesi találkozóról (szlovák újságírótól jött ez a kérdés is) a magyar külügyminiszter elmondta, hogy műbalhénak tartja, tekintve, hogy nem okozott feszültséget közte és Korčok között. Találkozott a szlovák parlament egyik képviselőjével és kész. Mint mondta:
„Jean Asselborn (luxemburgi külügyminiszter) is találkozott Karácsony Gergellyel (budapesti főpolgármester, ellenzéki politikus), mégsem sértődtem meg”
zárta.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
