Ivan Korčok hétfőn belépett a progresszív PS-be. Az atlantista diplomata, aki rendszerint kritikátlanul követi a Washingtonból és Londonból érkező utasításokat, a PS-ben folytatja politikai pályafutását. Meglepetés nincs, Korčok és a PS ideológiai azonossága sosem volt vita tárgya, csak a liberális sajtó igyekezett Korčok elnökválasztási esélyeit növelni azzal az álhírrel, hogy ő valójában konzervatív. Két dolog azonban elég világosan látszik a hétfői esemény kapcsán: Šimečka csillaga hivatalosan is leáldozott, és Korčok érkezését a PS nem feltétlenül fogja túlélni.
Ivan Korčok volt már a HZDS-kormányok szóvivője, Fico-kormányok államtitkára, Matovič és Heger minisztere, a progresszív ellenzék „független” elnökjelöltje. Helyezkedés szempontjából egy igazi kaméleonról van szó. Karrierjében az egyetlen állandó tényező a nyugati érdekek fenntartások nélküli képviselete belföldön és külföldön egyaránt.
A magyargyűlölő Rastislav Káčerrel együtt került a Komenský Egyetem jogi karáról a Szlovák Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériumához 1992-ben. Korčok és Káčer tehát egy tőről fakadnak, csak a vérmérsékletük különbözik, magyarellenességükhöz pedig kétség nem fér. Csodálkozhatunk-e, hogy a Korčokkal kibővült PS elkezdett nyíltan beavatkozni a magyar belpolitikába? De erről talán egy másik cikkben.
Miért most?
Korčok PS-be való belépése kapcsán az első kérdés az, hogy miért most. Lehetséges válaszból több is van. Az egyik az, hogy Trump győzelme után gyorsan meg kellett mutatni, hogy a progresszívek nem gyengültek meg, mi több, dinamikusan fejlődnek. Ez nevetségesnek tűnhet, pedig Trump választási győzelmét Amerikában a szlovák progressztívek nagyon rosszul viselték.
A másik ok, a kormánykoalícióban fel-felderengő válsághajlam. Rudolf Huliak felrúgta az SNS frakcióját, minisztériumot követel. Az ő három képviselője nélkül a kormánynak csak 76 mandátuma van, ami lényegében már kormányválságot, idővel előrehozott választásokat jelent.
A harmadik ok az európai politikai irányváltás előszele. Valószínűleg hamarosan máshogy tekintünk majd az orosz-ukrán háborúra. A megváltozott politikai tér lehetővé teszi a háborús uszító PS-nek és Korčoknak, hogy a változást kihasználva új módon magyarázzák korábbi háborús kijelentéseiket a nagyérdemű előtt.
Šimečka ideje lejárt
A PS külön sajtótájékoztatót hívott össze Korčok csatlakozása miatt, amelyen túlzás nélkül állíthatjuk, Michal Šimečka elmondta leköszönő beszédét. Bár Korčok állítja, nem indul Šimečka ellen a pártelnöki posztért, elég világos, hogy a mainstream sajtó az elnökválasztás óta már nem Šimečkában látja az ellenzék vezérét, hanem Korčokban, aki 1,2 millió szavazatot kapott tavasszal az államfőválasztás második fordulójában.
Šimečka egyszer sem mondta, hogy az ő vezetésével fogja a PS legyőzni a Smert. Helyette úgy beszélt, mintha Korčok érkezése tenné lehetővé majd a jövőben Robert Fico kormányfő legyőzését a következő választáson.
Korčok belépett a pártba, és kapásból elnökségi tag lett – csak azért nem rögtön alelnök, mert arról csak a közgyűlés dönthet. Helyette kapott egy fizetett állást, mint külpolitikai szakértő, és egy ugródeszkaként szolgáló elnökségi pozíciót. Egy mezei párttag mégsem lehet egyik napról a másikra PS választási listavezetője.
A mainstream sajtó tehát megtalálta Šimečka utódját. A fiatal politikus már tavasszal kiesett a kegyeikből, ugyanis lényegében mindhárom kulcsválasztást elvesztette az elmúlt 13 hónapból.
A parlamenti választások előtt minden potenciális szövetségesén átgázolva vitte el a Demokrati, az SaS és a Modrá Koalícia szavazóit. Figyelmeztették, de magabiztos volt. Végül azonban sem a választást nem sikerült megnyernie, sem kormányt alakítani nem tudott. Ez volt az első kudarc.
Jött az elnökválasztás, és Korčok győzelmi esélyeitől volt hangos a progresszív sajtó. A PS megint túl magabiztos volt (ebben benne volt az is, hogy Šimečka nem nagyon akart maga fölé egy újabb Čaputovát). Korčok veszített, és sokan a PS-t vádolták meg azzal, hogy átaludta a kampányt.
Jöttek az EP-választások, és a háborúellenes erők győztek, a PS stagnált.
Földrengésszerű változás jöhet
A PS ingoványos talajra tévedt. Már az elnökválasztások után jelentek meg írások a baráti sajtójukban arról, hogy a pártot csak az ideológiai kapcsolatok tartják egybe. Ez pedig az LMBTQ-propaganda erőltetése, az abortusz népszerűsítése, az Izrael-ellenesség, a háborúpártiság és bizony a magyarellenesség, de mindenekelőtt a feltétlen hűség az amerikai demokrata párti elit felé.
Ebbe a képletbe fog most belerondítani egy fontoskodó, módszeresen mellébeszélő Korčok, aki egyszerű elnökségi tagként arról beszél, hogy a PS mostantól egy olyan párt lesz, amely a konzervatívokat is meg akarja majd szólítani.
Legutóbb ezt Šimečka mondta a párt közgyűlésén, a nyár elején, és kapott hideget meleget.
A párton belüli konfrontáció tehát elkerülhetetlen. A PS ugyanis nem szokott hozzá a politikai sokszínűséghez, vérbeli fanatikus aktivisták, akik szerint aki nem alkalmazkodik mindenben hozzájuk, az ellenük van. Ott van példaként a KDH esete, akit nem egyszer elővesznek azért, mert meg akarja tartani amúgy is erősen felhígított kereszténydemokrata kontúrjait.
Korčok egyik facebook-bejegyzésében Izrael hadműveleteit Gázában, Libanonban és Irán ellen jogosnak nevezte. Az ideológiai szempontból amerikai demokraták szélsőbalos szárnyához rokon PS ezt nem fogja elfogadni, emiatt már korábban is voltak belső villongások.
Korčok azért nem bízta a véletlenre. Korábban kapott ajánlatot a Demokratitól, de a párt 5 százalék alatt áll, ráadásul el van adósodva. 2023-ban az SaS-től kapott ajánlatot, de nem élt vele. Most az ellenzék legnagyobb pártja elnökségi pozíciót ajánlott neki, fizető tanácsadói állással. Elfogadta.
Ezek a kérdés már csak az, hogy a PS bomlása lesz gyorsabb, vagy kis pártok kannibalizációja. A Demokrati sorsa megpecsételődni látszik, hiszen ugyanazt mondja, mint Korčok, csak vehemensebben. Nem véletlen, hogy a párt választási gyűlésein Rastislav Káčer, Korčok harcostársa is részt vett.
Szinte biztos, hogy az SaS köré csoportosuló mikropártok Simon Zsolt Fórumától Pavel Macko NATO-tábornok ODS pártjáig bezárólag hozzáköti a sorsát valamelyik nagy párthoz.
A KDH is szorult helyzetbe kerül. Az a szavazó, aki hajlandó volt leadni a voksát egy álkonzervatív, brüsszelita, PS-csicska pártra, annak a mainstream sajtó által tálalt Korčok-kép is szimpatikus lehet.
Korčok érkezése tehát vagy egy nagy progresszív-centrista tömböt hoz létre, vagy teljesen szét fogja zilálni az ellenzéki oldalt. Mivel Korčok kiváló helyezkedő és diplomata, de alapvetően tehetségtelen politikus, a második forgatókönyv a valószínűbb. Persze, ne feledjük, Korčok mögött is komoly erők állnak, akik a kulisszák mögött elvégezhetik helyette azt a munkát, amire ő maga képtelen. A dolog tehát kétesélyes.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
