Megéri a csillagokat is lehazudni a nyugdíjasoknak. Ahogy közeledik a választás, úgy sokasodnak meg a politikusi ígéretek az idősebb korosztálynak. Ők az egyik legnépesebb tábora a választóknak. Viszonylag homogén társadalmi csoportról van szó, ami jól mozgósítható és sajnos helyzeténél fogva a nyugdíjasok jelentős része anyagi lehetőségei, egészségi állapota miatt kiszolgáltatott, ezért riogatással, ígérgetéssel befolyásolható.
Kádári nosztalgia ideológiák nélkül
Először a szocialisták fordultak rá tudatosan a nyugdíjasokra a kampányukban 1994-ben. A rendszerváltás csalódást okozott millióknak, eltűnt a szociális biztonság.
Az MSZP kampánya a kádári nosztalgia felélesztésére épült,
úgy, hogy közben azon voltak, hogy halványítsák az MSZMP utódpárti kapcsolatot, és ne osszák meg a társadalmat a kommunista, antikommunista ideológiai szembenállással. A hirdetések képi világát a vörös helyett a kék szín uralta. A plakátokon Horn Gyula és dolgozószobája szerepelt.
Horn Gyula szakértői és megbízható kormányzást ígért, valamint nyíltságot, békét és az árkok betemetését. 1994 elején a szocialisták választási megállapodást kötöttek a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetségével, az országos lista elején három helyet kaptak a szervezet emberei, a megyei listákra is feltették a jelöltjeiket.
A Fidesz lépéskényszerben volt a kampányban. Azt ígérték, a 75 évnél idősebbeknek és a legkevesebb ellátásból élőknek, hogy megőrzik a nyugdíjak reálértékét. Nem jött be, kétharmada lett Hornéknak.
Bokros-csomag után ingyen Malév-jegy
Az idősek számíthatnak a szocialistákra – ígérte az MSZP. A Horn-kormány 1994 júliusi eskütétele után el is fogadták a 8 százalékos nyugdíjemelést. Októberben újabb, hasonló arányú emelésről döntöttek.
A választók ekkor még nem tudták, hogy ezután jön a feketeleves. 1995 márciusától bevezették a Bokros-csomagot és annak megszorító intézkedéseit. A nyugdíjkorhatárt egységesen 62 évre emelték.
Az infláció miatt pedig a nyugdíjak sokat veszítettek vásárlóértékükből.
Az 1998-as kampányban az MSZP megszorításra alapuló politikáját megpróbálta úgy eladni a választóknak, hogy megérte az áldozatvállalás, túljutott az ország a válságon, rendbe tették a gazdaságot. A társadalmi valamennyi rétegét érintő elvonások miatt a szocialisták igyekeztek maguk mellett tartani a nyugdíjasokat: ingyenes vonatjegyet a nyugdíjasoknak, főszezonon kívül a 65 évnél idősebbek fizetés nélkül utazhatnának a Malév járatain – hangzottak az ígéretek. Hiába. Orbán alakíthatott kormányt.
Olcsóbb villany, olcsóbb gáz
1998-ban a Fidesz a választóknak egy, a társadalom valamennyi rétegének előbbre jutást jelentő, polgárosodó ország jövőképét kínálta. Az idősebbeknek nyugodt éveket, a közüzemi díjak csökkentését, a nyugdíjak reálértékének megőrzését ígérték. Azt, hogy a gyermekneveléssel töltött éveket beszámítják az öregségi ellátásokba. Az idős munkavállalók számára kedvezőbb adózás volt a párt vállalása az olcsóbb gyógyszerárak mellett.
19 ezerre beárazott gyűlölet
A társadalom különböző élethelyzetű csoportjainak egymásnak ugrasztását a 2002-es választási kampányhoz kötik.
Valójában a nyugdíjasok hergelése már 1998-tól elkezdődött, de azt csak Ron Werber, a szocialisták izraeli kampányfőnöke emelte a figyelem középpontjába azzal a bizonyos 19 ezer forinttal.
Az előzmények: 1998 elején a Horn-kormány 20 százalékos nyugdíjemelésről határozott. A kormányváltás után Orbánék ezt differenciáltan hajtották végre, az alacsony nyugdíjakon 25 százalékos, a magasabb ellátásokon átlagosan 16 százalékkal emeltek.
Ezt részben a gazdasági helyzet kényszerítette ki, másrészt az első Orbán-kormánynak az a terve, hogy abból az 52 milliárdból, amelyet nem fordítottak az előző kormány által kijelölt célra, azt a kisvállalkozások támogatására, a gazdaság élénkítésére költi.
Három éven át hergelte az MSZP az időseket
Horn Gyula már az 1999-es munkás juniálison bejelentette, hogy egy MSZP-kormány visszaadná a nyugdíjasoktól elvett 50 milliárdot. 2001-ben Medgyessy Péter már arról beszélt, hogy a 19 ezer forintos egyszeri nyugdíj-kiegészítésen túl bevezetik a méltányossági nyugdíjat, rugalmasabbá teszik a nyugdíjba vonulást, emelnek az özvegyi nyugdíjakon. A krónikus betegségben szenvedőknek ingyenes gyógyszert is ígértek. Sőt, bedobták a 13. havi nyugdíj lehetőségét is.
Kézcsók
Az idősek felbőszítésében 2002-ben új dimenziókat nyitott meg az SZDSZ is.
A választási év elején óriásplakátokat készítettek, amellyel azt üzenték a választóknak, hogy Orbán Viktor, akár egy földesúr elvárja, hogy alattvalói kezet csókoljanak neki. Egy korábbi, mezőkövesdi fotót használtak fel erre a célra, amelyen Gitta néni a miniszterelnök kezét készül megcsókolni.
A másik felén Kuncze Gábor készül kezet csókolni egy idős asszonynak. Orbán alá azt írták Válts stílust! Kuncze alá pedig: Válts kormányt!
Nem lesz gázáremelés!
A Fidesz alapvetően a kormányzás eredményeit bemutató kampánnyal készült a folytatásban bízva. Váratlanul érte a pártvezetést az MSZP-SZDSZ negatív, a társadalmi csoportokat egymásnak feszítő hadjárata. Eredményesen fordították szembe a polgárosodást akaró aktív réteget, a baloldal szerint Orbán által magára hagyott, 50 milliárddal megrövidített idősekkel.
A helyzetet fokozta az ideológiai megosztottság is a polgári-nemzeti és baloldali szembenállás. Ráadásul az egymás ellen hergelt csoportok be is tudták azonosítani a másikat.
Ekkor volt a kokárdás akció, vagyis azok, akik a jobboldalon álltak, március 15-e után is hordták a kokárdát. Emiatt el is csattant az utcán pár pofon a „szocialista múlt” és a „polgári jövő” küzdelmében. A hergelés alapja ideológiai és anyagi síkon is elmélyült: nemcsak az elvett 19 ezer forint vált kampánytémává, hanem a Fidesz állítása, hogy kormányváltás esetén, a baloldal brutális áremelésekre készül.
A Fidesz csak az első választási forduló után tudta magához ragadni a kezdeményezést. A baloldal védekező szerepbe kényszerült, ekkor hangzott el Lendvai Ildikó sokat idézett bejelentése:
„Nem lesz gázáremelés!”
Az már abban a pillanatban is tudható volt, hogy tarthatatlan vállalás. Ennek ellenére bejött.
13 és 14. havi nyugdíj, utalvány
A baloldal választási győzelme után beteljesítette a költségvetésben fedezettel nem rendelkező vállalásokat, amelynek később súlyos következményei lettek. Felborult a költségvetési egyensúly, folyamatosak voltak a kozmetikázások. A Fidesz 2006-ban nem tudott mit kezdeni az MSZP osztogató politikájával, a 13. havi nyugdíj bevezetésével.
Orbán Viktornak nem maradt más lehetősége, mint a felelőtlen ígérgetés: az, hogy kormányzásuk esetén bevezetnék a 14. havi nyugdíjat is.
Beígérték az időseknek az élelmiszer-csoportokra beváltható havi utalványt is. A gyógyszerárak megfékezését. Nőknek 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíj lehetősége is szerepelt a programban, ahogy a megélhetési költségek csökkentése is.
A felelőtlen költségvetési politika, amelyet Gyurcsány őszödi beszédében elismert, valamint a gazdasági válság rákényszerítette a szocialistákat, hogy 2008-ban először a 13. havi nyugdíjra jogosultak körét szűkítse, majd 2009-ben már a Bajnai-kormány elvegye a plusz egyhavi juttatást.
Koporsópénz és Erzsébet-utalvány
A szocialisták rossz kormányzati eredményei megágyaztak a Fidesz sikerének. Az egészségügy fizetőssé tételét visszavonó szociális népszavazás után az idős korosztály elkezdett átpártolni a Fideszhez. Ráadásul
Orbán elszámoltatást és szociális biztonságot ígért.
Az MSZP is megpróbálta az idősek kegyeit keresni. Szigorúbb büntetést ígértek azoknak, akik idősek sérelmére követnek el bűncselekményeket, de Mesterházy Attila előállt a koporsópénz ötletével is, az özvegyen maradók egyszeri 75 ezer forintos támogatást, koporsópénzt kaptak volna egy MSZP-s kormánytól.
A Fidesz 2010-ben megígérte, hogy az idősek otthonában megteremtik a személyre szabott szolgáltatások rendszerét.
Továbbá, hogy:
„Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magánnyugdíj-pénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek.”
Egykori (Fiatal) demokraták idős bázisa
A Fidesz újrázni tudott 2014-ben. Bár lehetősége megvolt,
az Orbán-kormány sem a szocialisták által elvett 13., sem az Orbán által belengetett 14. havi nyugdíjat nem adta oda az időseknek.
A pártok támogatottságában a korosztályos felosztásban az MSZP már csak a nyugdíjasok körében maradt versenyképes a Fidesszel. A kormánypártok, mivel a fiatalok inkább a Jobbikhoz húznak, léptek:
karácsony előtt immár második éve 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal szórták meg a nyugdíjasokat.
A baloldal a 13. havi nyugdíj, ingyenes gyógyszerek, 150 ezer forintos alapnyugdíj ígéretével próbál meg versenyben maradni.
A félelem bére
A nyugdíjasoknak kitalált politikai ígérgetések közös nevezője, hogy
megragadják az idős emberek félelmeit az anyagi és fizikai bizonytalanságot. A kevés nyugdíj, a megromlott egészség, a magány sokuknak jut osztályrészül az aktív évek után.
A Fidesz szándéka egyértelmű: megnyerni az idősebb szavazókat. A Soros- és bevándorlás elleni politikájuk is ebben a korosztályban mutatkozik a leghatásosabbnak.
A fenyegetettség érzésének felerősítése a Fidesz nyugdíjaspolitikájának egyik ismérve.
Erre épült a nyár végi telefonos kampány, amelyben Vona Gábor egy a Fidesz által szándékosan félreértelmezett mondatára építettek.
Még néhány hétig ömlik a nyugdíjasokra az ígéretcunami. Az MSZP és Gyurcsány DK-jának nyugdíjasoknak tett vállalásai már kezdenek követhetetlenné válni. A Fidesz az utalványokra, a nyugdíjprémiumra és a félelemre alapoz.
A pártok közül a Jobbik már bemutatta nyugdíjas programjának néhány elemét. A kormányváltásra készülő párt célja a többiektől eltérően, nem utalványok ígérgetésével megnyerni az időseket, hanem azt, hogy olyan jövőképet mutasson, amelyben megteremtik a méltó öregkor, az öngondoskodás feltételeit.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
