Sokkolta az amerikai közvéleményt 1961-ben, amikor Michael Rockefeller nyomtalanul eltűnt Holland Új-Guinea partjainál. A hivatalos magyarázat szerint a tengerbe fulladt, az eltelt évtizedek során azonban nem ritkultak az eset körüli találgatások – s mint kiderült, nem is ok nélkül.
Michael Rockefeller 1938-ban született New Yorkban. Apja az állam későbbi kormányzója, majd az Egyesült Államok 41. alelnöke, Nelson Rockefeller üzletember, dédapja pedig – a sokak szerint a valaha élt leggazdagabb ember – a milliomos dinasztiát alapító John D. Rockefeller volt.
Nelson Rockefeller (ü) első feleségével, Mary Todhunter Clarkkal, és gyermekeikkel: Maryvel, Anne-nel, Stevennel, Rodmannal és Michaellal
A testvéreinél csendesebb, művészibb lelkületű fiú 1960-ban történelem–gazdaság diplomát szerzett a Harvardon, de nem vonzotta az üzlet és politika világa. Apja szenvedélyes műgyűjtő is volt, és 1954-ben megnyitotta a „Primitív Művészet Múzeumát” New Yorkban, az itt található egzotikus műtárgyak rabul ejtették fiát, aki bővíteni akarta a gyűjteményt, így helyet kapott a múzeum elnökségében.
Michael eddigre igen sokat utazott már a világban, élt Venezuelában és Japánban is. Miután a Harvard Egyetem Peabody Múzeumának egy antropológus csoportjával eljutott Holland Új-Guineára a dani nép kultúráját vizsgálni, megismerkedett az asmat néppel is, amely felkeltette érdeklődését. Úgy döntött, tőlük fog műtárgyakat gyűjteni.
Michael Rockefeller bátyjával, Rodmannel és annak feleségével
A holland hatóságok és a misszionáriusok a japán megszállást követően visszatértek Új-Guineára, és 1960-ra már csaknem egy évtizede építgették befolyásukat a térségben. Az asmatok közül azonban sokan továbbra sem láttak még életükben fehér embert. Michael egy csoport kutatóval és dokumentaristával elindult felderíteni a területüket, ekkor látogatott el Otsjanepbe, az egyik nagyobb asmat közösségbe, ahol fotókat ugyan készített, ám a bisj oszlopokból – az asmatok díszesen faragott fa műalkotásaiból – nem sikerült vásárolnia.
De nem adta fel. Az asmatokban olyan népet talált, akik a nyugati társadalom megannyi normájával szembementek. A falvak közötti háborúk még megszokottak voltak, a harcosok pedig gyakran vágták le ellenségeik fejét, és ettek a húsukból. Egyes régiókban az asmat férfiak homoszexuális kapcsolatokat is létesítettek, a kötődéseiket erősítő bizarr rituálék keretében pedig volt, hogy megitták egymás vizeletét is. „Ez egy vad és valahogy sokkal távolibb ország, mint amilyet eddig valaha láttam” – írta naplójában Michael.
A Rockefeller család legcsendesebb tagjaként Michaelt nem a pénz és az üzlet, hanem a műgyűjtés és a kaland érdekelte
A külvilágtól elzárt asmatok úgy hitték, a szigetükön túli földeket szellemek lakják, és amikor fehér emberek érkeztek, természetfeletti lényeknek hitték őket. Miután felderítő expedícióját sikeresként könyvelte el, Michael összeírta terveit, hogy részletes kutatást végezzen, a népcsoport műtárgyait pedig kiállítsa apja múzeumában. 1961-ben ismét Új-Guineára utazott egy csoport holland kutatóval.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
