Konferenciát rendeztek Árpád-házi Szent Margitról a budapesti református egyetemen

Konferenciát rendeztek Árpád-házi Szent Margitról a budapesti református egyetemen

Lehet-e még újat mondani egy olyan szentről, akit minden magyar katolikus jól ismer? Az Árpád-házi Szent Margit és kora. 750 éves örökség címmel rendezett konferencia szervezői szerint nagyon is.

Lehet-e még újat mondani egy olyan szentről, akit minden magyar katolikus jól ismer? Az Árpád-házi Szent Margit és kora. 750 éves örökség címmel rendezett konferencia szervezői (Alex Leonas, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára és Deák Hedvig OP domonkos nővér) szerint nagyon is: Szent Margit életéről és koráról nem volt még ugyanis sosem hasonló léptékű tudományos konferencia, ahol a téma itthoni szakértői (24 előadó 21 előadásban) oszthatták meg legújabb kutatási eredményeiket egymással és a nagyközönséggel.

Ezt a hiányt kívánta pótolni a Károli Egyetemen november 17–18–19-én megrendezett (Margit szentté avatásának dátumára időzített) tudományos esemény, melynek előadói elsősorban a történet- és irodalomtudomány eszközeivel akarták gazdagítani tudásunkat Margitról.

Szent Margit esetében ugyanis igen szerencsés helyzetben vagyunk: a magyar középkor, és különösen az Árpád-kor, erősen forráshiányos a magyar történelem viszontagságai miatt.

Sőt Margit magyar nyelvű legendája is ránk maradt, amely a legrégibb latin nyelvű legendának a kiegészített változata. Margit lakóhelye pedig, a szigeti kolostor, a 15. század utolsó éveiben és a 16. század elején az anyanyelvi irodalom kezdeteinek fő bázisa lett.

Így a konferencia öt tematikus blokkja közül az egyik a Margitról szóló forrásokkal kapcsolatos új kutatási eredményeket ismertette, többek között a magyar legenda keletkezésével, a Margit-legenda középkori német fordításaival kapcsolatban.

De nem csak a források kutatása adott új eredményeket. Az első tematikus blokk előadói a tatárjárás hazai és közép-európai eseményeit kapcsolták össze Margitnak és családjának élettörténetével, és IV. Béla király politikájával: világossá vált, mennyire meghatározó volt a tatárjárás mint közös trauma, illetve az újabb mongol betöréstől való félelem Margitnak és kortásainak életében.

Hírdetés

Margit korával és életének konkrét környezetével, a szigeti kolostorral, annak műtárgyaival és az elmúlt évek ásatásainak eredményeivel foglalkozott több előadás is, ezek során számos újdonság került szóba. Így egyebek mellett Margit vezeklő életének és a korabeli ún. flagelláns mozgalomnak a kapcsolata, Margit vallási életének személyes tárgyai, de szó esett azokról a nemrégiben előkerült falképtöredékekről is, amelyek egy része Margit korabeli, és amelyek restaurálva most először tekinthetők meg a konferenciához kapcsolódó A Sziget. Szent Margit és a domonkosok című kiállításon a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában.

Margit tisztelete túlnőtt a szigeti kolostoron, sőt a Magyar Királyság határain is: ezt a kultuszt, annak vizuális (Margit stigmás ábrázolásai) és szöveges, tárgyi (Margit ereklyéinek sorsa), illetve liturgikus emlékeiről (Szent Margit zsolozsmája) és az azokkal kapcsolatos újdonságokról számoltak be A szentség visszhangja című szekció kutatói. Végül a Margit kortárs ábrázolásairól szóló előadások zárták a konferenciát, amelyek nemcsak a képzőművészetet, hanem a filmművészetet is érintik (Margitról ugyanis rajzfilm is készült nemrégiben, amely a BTM kiállításán szintén megtekinthető).

Így élénk eszmecserét váltottak ki a konferencia során a szigeti kolostor épületegyüttesének régészeti kérdései, vagy Szent Margit sírjának pontos helye, kinézete, Margit középkori kultusza és ereklyéinek sorsa.

A konferencia aktualitását nemcsak Szent Margit halálának 750. évfordulója adta (amely 2020-ban lett volna esedékes, de a koronavírus-járvány miatt akkor nem lehetett megrendezni), hanem az is, hogy idén van születésének 780. évfordulója is, jövőre pedig szentté avatásának nyolcvanadik évfordulóját ünnepelhetjük.

A konferencia anyaga a szervezők tervei szerint a jövő évben nyomtatásban is megjelenik majd.

Forrás és fotó: Domonkos Nővérek

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »