Koncz Zsuzsa Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekesnő, érdemes művész, a magyar könnyűzene egyik legrangosabb képviselője március 7-én lesz hetvenéves. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumnak portréja:
A Heves megyei Pélyen született, apja kántortanító, anyja nővér volt. Gimnazistaként az 1962-es Ki mit tud?-on osztálytársával, Gergely Ágival tűnt fel a Gézengúz című dallal. A tévészereplés után keresték meg az akkor legismertebb zenekarok, 1963-tól énekelt az Omegával, a Metróval és az Illéssel. Jogi egyetemi tanulmányait az éneklés miatt szakította félbe, első átütő sikerét 1966-ban a táncdalfesztiválon Szörényi Levente Rohan az idő című dalával aratta. Ettől kezdve az Illés együttessel, majd a Fonográffal készítette lemezfelvételeit, jelenlegi kísérőzenekara neves zenészekből áll. Dalait eleinte Illés Lajos és Szörényi Levente, később Tolcsvay László, majd Bornai Tibor és mások írták, állandó szövegírója Bródy János.
Első nagylemeze, az 1969-ben megjelent Volt egyszer egy lány. A következő évben adták ki a Szerelem című albumát, ezt követte a Kis virág (1971), az Élünk és meghalunk (1972). Ebben az időszakban alakult ki jellegzetes stílusa, társadalomkritikus szövegei miatt az 1973-as Jelbeszéd című albumának (amelyből akkor már több tízezer példány kelt el) terjesztését felfüggesztették, és csak tíz év múlva jelenhetett meg újra.
Tiszta éneke, előadói stílusa sportcsarnokokban is teltházas koncerteket eredményez. Ötven éve van színpadon, s mindvégig megőrizte sajátos stílusát, előadásmódjára a belső tartás, harmónia, erős kisugárzás jellemző. Számos dala a magyar könnyűzene klasszikusának számít, a Ha én rózsa volnék, a Sárga rózsa vagy a Jöjj kedvesem… összeforrott nevével. A versek rockos formában történő előadásában új műfajt teremtett, a magyar irodalom számos megzenésített versét énekelte nagy sikerrel.
Összesen 97 magyarországi és 24 külföldi önálló lemeze jelent meg, ebből 39 – olykor többször, több változatban is kiadott – album. Erkel színházi és sportcsarnokbeli koncertjeiről fél tucat DVD készült, diszkográfiája szerint majdnem ötven hazai és külföldi hanghordozó őrzi dalait. Köztük van többek között a Konczert (1984), a Fordul a világ (1988), a Miénk itt a tér (1996) és az Egyszerű ez (2006) című verslemez. Számos filmben is szerepelt, mint például a hatvanas évek fiataljainak életérzését megörökítő Ezek a fiatalok, a Szevasz Vera, a Bűbájosok. A 2013-ban elkészült Tündérország című lemezén 12 új dallal és korábbi felvételeken nem szereplő dalaival jelentkezett, tavalyi turnéja után augusztusban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon adott koncertet.
Művészetének elismeréseként 1977-ben Liszt Ferenc-díjat, 1989-ben érdemes művész címet, 1992-ben Kazinczy-díjat, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1999-ben Huszka Jenő-díjat, eMeRTon-díjat kapott. 2000-ben Maecenas-díjjal, majd a Hungaroton Records hanglemezkiadó Életmű-díjával ismerték el, s az Arany Zsiráf díjkiosztó gálán ugyanilyen elismerést vehetett át. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki „a népszerű zene progresszív formáit a magyar és nemzetközi kultúra legjobb hagyományaival sikerrel ötvöző, maradandó értékeket létrehozó fáradhatatlan munkásságáért”. Ugyanabban az évben Pro urbe Budapest díjat és Prima Primissima Díjat is kapott.
2015-ben Radnóti Miklós antirasszista díjat kapott, és életművéért átvehette a Gundel Művészeti Díjat.
Magánéletéről nem szokott beszélni, mint egy interjúban vallotta: „…szerintem az én szerződésem a közönségemmel nem erről szól, hanem a dalaimról és arról, amit a színpadon látnak tőlem”.
MTI
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
