Komoly fejfájást okozott Vona a négyszemközti találkozón Orbánnak
A Jobbik elnöke a miniszterelnökkel folytatott négyszemközti találkozón kijelentette, hogy a letelepedési kötvény-biznisz megszüntetése esetén fogja a frakciója támogatni az alaptörvény-módosítást. A párt mindenféle betelepítéstől szeretné ugyanis megvédeni az országot, a „gazdag migránsoktól, terroristáktól” ugyanúgy, mint a „szegény migránsoktól, terroristáktól”.
Kedd délután került sor a Vona Gábor és Orbán Viktor közötti négyszemközti találkozóra, amelyet a Jobbik elnöke azért tartott fontosnak, hogy tisztázza, az alaptörvény-módosítás kizárja-e a letelepedési kötvénnyel hazánkba érkező „gazdag migránsokat” is, és nem csak a „szegény migránsokra” fog-e vonatkozni a betelepítés tiltása.
A pártelnök ezt a harminc percig tartó parlamenti találkozó utáni sajtótájékoztatóján jelentette be, majd elmondta azt is, hogy a megbeszélést nem tartja sikeresnek, ugyanis nem tudta arról meggyőzni Orbánt, hogy „a letelepedési kötvény rossz konstrukció”. Álláspontja szerint ugyanis a Jobbik csak olyan módosítást tud támogatni, amely a betelepítés minden formáját elutasítja.
Rámutatott, hogy a Rogán Antal nevéhez köthető letelepedési kötvény-biznisz révén az elmúlt időszakban több idegen embert telepítettek Magyarországra, mint amennyit Juncker szeretne a kvóták segítségével. Ennek pedig az többek között a veszélye, hogy az országba olyan terroristák is érkezhetnek, akik komoly anyagi bázissal rendelkeznek, azaz akár terrorhálózat szervezésére is képesek lehetnek. Ezért pedig ez a biznisz súlyos kiskapunak számít.
Ismertette, hogy a Jobbik fél évvel korábban már benyújtott egy alaptörvény-módosítást, amelyet a kormánypártok lesöpörtek, pedig abban a letelepedési kötvények által biztosított betelepítés is ki volt zárva. A korábban a letelepedési kötvények mellett kiálló Orbán Viktor által beterjesztett javaslat azonban ezt – a találkozón kiderült – nem tartalmazza.
„A Jobbik csak olyan alaptörvény-módosítást tud támogatni, amely a migrációnak és a betelepítésnek mindenféle formáját elutasítja. Se szegény migránst, se gazdag migránst ne lehessen betelepíteni Magyarországra. Se szegény terrorista, se gazdag terrorista ne jöhessen Magyarországra. Se Juncker ne tudjon betelepíteni Magyarországra bevándorlókat, se Rogán Antal ne tudjon betelepíteni bevándorlókat. Se ingyen, se pénzért ne lehessen. Se a kerítésen keresztül, se a letelepedési kötvény által”
– foglalta össze Vona a találkozó témájának kulcskérdéseit. A pártelnök hangsúlyozta, hogy életbevágónak tartja az alaptörvény-módosítást, de éppen ezért ragaszkodik ahhoz, hogy ne csak félmegoldás legyen, hanem valódi biztosíték legyen.
Mint fogalmazott, ha a miniszterelnök másképp gondolkodik erről, akkor az alaptörvény-módosítás nem más, mint trükközés, szemfényvesztés és kiskaput biztosít a terrorizmusnak. A Jobbik határozott álláspontja szerint pénzért nem lehet Magyarország biztonságát kockára tenni.
Arról, hogy Orbán Viktor mit reagált, annyit mondott, hogy láthatóan „komoly fejfájást” okozott neki a párt álláspontja, és abban maradtak, hogy végig fogja gondolni. Jelenleg tehát a miniszterelnöknél pattog a labda, és neki kell eldöntenie, hogy a
„piszkos pénz, vagy a magyar emberek biztonsága a fontosabb”
Ebben ő próbálta meggyőzni Orbánt, és a döntéshez „sok bölcsességet” kívánt neki.
A Jobbik elnökének sajtótájékoztatója után Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati kommunikációért felelős államtitkára tartott sajtótájékoztatót. Ezen látványosan próbálta jelentékteleníteni a találkozót, és minden kérdésre csak azt mantrázta, hogy „mint minden javaslatot, ezt is meg fogja fontolni a kormány”.
Hírdetés
Pörög a százmilliárdos letelepedési kötvény-bisznisz
A hazai média egy része már hosszabb ideje foglalkozik azzal, ami a német sajtónak is szemet szúrt a napokban: a kormány a plakátokon és kézivezérelt médián keresztül is látványos szócsatát vív a bevándorlás ellen, ám közben pénzért osztogatja a letelepedési kötvényeket – nem is keveset.
7559 bevándorló jutott magyar letelepedési engedélyhez a BÁH adatai szerint.
A kötvények értékesítését offshore cégek végzik, melyeket Rogán Antal javasolt, az általa vezetett gazdasági bizottság fogadta el őket és jól láthatóan kapcsolatban állnak a kormánnyal, miközben nem tudni, kik a valódi tulajdonosok.
A magyar állam nem feltétlenül jár jól az üzlettel, a különös cégek százmilliárdnál is nagyobb profitot realizáltak.
Hiába az ellenőrzés, egy egyszerű trükkel bűnözők, terroristák is hozzájuthatnak a letelepedési engedélyhez.
A Magyar Nemzet a keddi cikkében közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal legfrissebb adatait, melyek szerint a program 2013-as indulásától idén augusztus végéig kötvényvásárlás útján 2727 külföldi szerzett letelepedési jogosultságot, míg családegyesítés címszóval további 4832-en kaptak végleges letelepedési engedélyt – a programon keresztül tehát összesen 7559-en jutottak hozzá. A lap cikke szerint további 417 kérelem állt elbírálás alatt a vizsgálat idején. A letelepedők közül 650-en kaptak tartózkodási engedélyt úgy, hogy nem kérvényezték a magasabb szintű letelepedési engedély kiváltását.
(A számok meglehetősen nagy mértékben ellentmondanak Pintér Sándor korábbi szavainak, a belügyminiszter szeptemberben képviselői kérdésre válaszolva ugyanis azt mondta, nemzetgazdasági érdekre hivatkozva augusztus közepéig közel 18 ezer bevándorló kapott letelepedési, illetve tartózkodási engedélyt.)
A program 2013-as indulásakor nehezen indult be, ám mióta a piaci hozamok változtak, egyre több vállalkozó döntött úgy, hogy magyar letelepedési kötvényt vásárol. Kik veszik a kötvényt?
A friss adatok szerint a több mint hétezer engedélyhez jutott külföldi állampolgárból 6405-en kínaiak voltak, őket követik az oroszok 497 fővel, de kötvényt vásárolt 74 pakisztáni, 64 iráni, 51 iraki, valamint 50-50 szír és ukrán állampolgár is. 47-en kaptak letelepedési engedélyt Libanonból, 30-an Törökországból, 24-en Jordániából és Tunéziából, 23-an Egyiptomból és Kazahsztánból, 18-an Szaúd-Arábiából és 14-en Algériából.
Kinek jó ez?
A letelepedési kötvényt 2012 végén Rogán Antal találta ki, aki abban bízott, hogy a gazdag, de az EU-ba nehezen bejutó emberek ki- és beutazását megkönnyítsék, mert ettől azt várta, hogy az említett befektetők ezáltal munkahelyteremtő beruházásokat hajtanak majd végre Magyarországon. Legalábbis a hivatalos indoklás szerint. Létrehozták hát a letelepedési kötvényt, melyet a külföldi állampolgárok 250 ezer euróért vásárolhattak meg (2015-ben ezt az összeget 300 ezerre emelték). Ennek fejében magyar tartózkodási engedélyt, majd fél év múlva letelepedési engedélyt kapnak, amivel szabadon mozoghatnak az Európai Unióban. De kinek jó ez igazán?
A kötvényeket azonban nem a magyar államtól lehet megvásárolni, hanem az erre a célra létrehozott közvetítő cégeken keresztül. Hét közvetítőt bíztak meg a feladattal, akik között – hogy ne versenyezzenek egymással – felosztották a régiókat, ahol értékesíthetik a kötvényeket. A verseny kizárása is meglepő fordulat, amennyiben a bevétel maximalizálása a cél, az viszont még inkább az, hogy mennyit kaszálhatnak az érintett vállalkozások a kötvényeladással. A magáncégek ugyanis a kezdeti 250 ezer euró helyett 221 ezer euróért vásárolták a kamatmentes kötvényeket az államtól, melyek teljes árát az ötéves futamidő lejártával az állam téríti meg a befektetők felé, a különbözet tehát a közvetítők tiszta nyeresége. Az állam ezáltal automatikusan bukott az üzleten, a két szám közti különbség ugyanis a kamatmentesség ellenére azt jelentette, mintha ötéves, évi 2,5 százalékot hozó euró államkötvényt bocsátana ki, miközben a piacon ezt 2 százalék körüli hozammal is megtehette volna. Ráadásul ezen felül a közvetítők még maguk is elkérnek az ügyintézésért jellemzően 40-60 ezer eurót, így ügyfelenként akár 100 ezer euró körüli nyereséget is realizálhatnak.
A program indulása óta a cégek több mint százmilliárdos bevételre tettek szert, miközben a magyar gazdaság a pénz ezen részéből semmit sem profitált. Már csak azért sem, mert az említett cégek offshore hátterűek, adóparadicsomokban jegyezték be őket. A máskor az offshore-lovagok ellen szavakban harcoló kormány szerint ezzel semmi probléma sincs, mivel a közvetítők tulajdonosai ismertek, ráadásul Rogán Antal szerint – aki maga javasolta a feladatra a cégek többségét, majd az általa vezetett gazdasági bizottság bólintott rájuk – „komoly emberek”, „megnyugtató nevek”. 2015-ben a Gazdasági bizottság a HVG kérésére kiadta, kik álltak akkor a közvetítő cégek mögött.
A Szingapúrban bejegyzett Euro-Asia Investment Management tulajdonosa a volt SZDSZ-es képviselő és főrabbi, a 2010-ben elhunyt Raj Tamás fia, Raj Rafael.
A ciprusi Innozone Holdingot Földvári Gábor birtokolja, aki számos magyarországi cég tulajdonosa vagy vezetője
Magyar a tulajdonosa a máltai Discus Holdingsnak is, igazgatója pedig Zsoldos János Demeter, aki Orbánhoz, Áderhez vagy Simicskához hasonlóan Bibó-kollégiumos diák volt.
A Hungary State Special Debt Fund egyik gazdája Boros Attila, aki egykor a Hajdú-Bét vezérigazgatója volt.
A Magyar Nemzet idén szeptemberben azt is megtudta, hogy az egyetlen nem offshore-hátterű kötvényeket forgalmazó cég, az Arton Capital Kft. tulajdonosa, Balogh Radosztina Rogán Antal egyetemi társa volt, akivel a mai napig tartja a kapcsolatot a miniszter, ők a területi felosztás szerint az Egyesült Arab Emírségekben kötik az üzleteket.
Bármennyire is „nyugodt” egyébként Rogán, a papírokon szereplő nevek ellenére az offshore cégek valódi tulajdonosai könnyen rejtve maradhatnak, hiszen épp ez a cégforma egyik lényege. (Nyugodtsága tán épp ennek köszönhető.) Miért veszélyes ez?
„Különbséget kell tenni olyan emberek között, akik munkahelyeket teremtenek Magyarországon és ilyen szemlélettel érkeznek ide, és olyan emberek százezrei között, akik a törvényeket semmibe véve határokon átjárva illegálisan érkeznek Magyarországra. A különbség nyilvánvaló” – ez a kormány álláspontja, melyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium osztott meg portálunkkal még szeptemberben.
Hogy a kötvényeknek köszönhetően eddig hány munkahely született, nem tudjuk – erős a gyanúnk, hogy nem túl sok, ha egyáltalán… -, a tény azonban az, hogy az ellenőrzési rendszert gyerekjáték kijátszani, így a biznisz következtében akár terroristák, bűnözők is könnyen kötvényhez juthatnak-juthattak. A Magyar Nemzet másfél hónappal ezelőtt derítette ki például, hogy egy korábban jogerősen elítélt orosz állampolgár is letelepedési engedélyhez jutott hazánkban a programnak köszönhetően. Ezt azért tehette meg, mert a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a kötvényvásárlótól a legutóbbi tartózkodási helyén található hatóság által kiállított erkölcsi bizonyítványt és egyéb okiratokat kéri, nem pedig az állampolgárság szerinti hatóság által kiállítottat. Az adócsalásért elítélt férfi úgy játszotta ki a magyar hatóságokat, hogy a karib-tengeri Saint Kitts és Nevis hatóságától szerzett be erkölcsi bizonyítványt.
A Belügyminisztérium azt mondja, a kötvényt vásárlókat ellenőrzi a BÁH, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a rendőrség is, a jelek szerint azonban ez sem elegendő ahhoz, hogy kiszűrjék a veszélyes elemeket. És egyéb cseppet sem tréfás esetek
A gyanús, és több mint százmilliárd forintot kaszáló offshore-cégek azt mondják, azért van szükség rájuk, mert kapcsolataik révén ők tudnak befektetői találkozókat szervezni, reklámozni a kötvényeket és ügyfeleket szerezni. Hogy valóban megér-e ez súlyos tízmilliárdokat, erősen kérdéses, ám egy-egy reklám híre már a magyar sajtóig is eljutott. Szeptemberben derült ki, hogy a New African című magazinban hirdették a kötvényeket. Néhány oldallal arrébb megszólalt a lapban Garamvölgyi Balázs tiszteletbeli bahreini magyar konzul is, aki Orbán Ráhel és Tiborcz István bahreini látogatásánál is jelen volt, mikor a helyi energiaügyi miniszterrel találkoztak. Garamvölgyi elmondta: a jelentkezők mindössze egy hónapon belül hozzájuthatnak az állandó tartózkodási engedélyhez, tehát már azt sem kell kivárniuk, hogy megkapják a korábban kötelező fél évre szóló átmeneti engedélyt, és az sincs megszabva, hogy mennyi időt kell az országban tölteniük, sőt, ingatlannal sem kell rendelkezniük.
Garamvölgyiről az Index aztán kiderítette: ő jegyezte be az Afrikában és az arab országokban letelepedési kötvényekkel üzletelő European Bond Program domainjét, melynek hirdetése látható volt az afrikai újságban is, aminek nyilatkozott. A Garamvölgyi által bejegyzett EBP magyarországi elérhetősége ráadásul azonos azzal az Arton Capital Hungary-ével, melynek – mint írtuk – Rogán egykori egyetemi társa a hivatalos magyar tulajdonosa. Garamvölgyi az esettel kapcsolatban azt mondta, ő csupán egy információs portált jegyzett be, mellyel segíteni akart az Artonnak. Nem tagadta, jutalékot kap a cégtől a megszerzett ügyfelekért. A konzul így két oldalról is benne van a bizniszben: a magyar állam képviselőjeként népszerűsíti a programot, majd az EBP képviselőjeként pénzt is vesz fel az ügyfelek után.
Orbán Viktor október elején a parlamentben a kritikákkal mit sem törődve azt mondta: a letelepedési kötvények értékesítése egy Európában ismert biztonságos és sikeres rendszer, ami pénzt hoz az országnak.
A törvényt anno benyújtó, az offshore cégeket javasló, majd az általa vezetett gazdasági bizottsággal elfogadtató és azokkal kapcsolatban álló Rogán Antal Apáti István jobbikos képviselő arra vonatkozó kérdésére, hogy lehet-e köze a vagyonnyilatkozata alapján nem kigazdálkodható luxuséletmódjának a kötvények körüli gyanús ügyekhez, a miniszter nem volt hajlandó választ adni.
