Jelentős problémának számít Magyarországon is a háztartási szilárd hulladék fűtéssel való elégetése. Ezt egyelőre vizsgálja egy magyar vezetésű konzorcium. A cél az, hogy uniós pénzt tudjanak fordítani az érintett háztartások fűtésének korszerűsítésére.
Európai üggyé kell tenni a környezetvédelmi problémák tudományos alapú kutatását. Ezt szolgálja a Pannon Egyetem vezetésével felállt, a háztartási szilárd hulladék égetésének környezetkárosító hatásait vizsgáló nemzetközi konzorcium is – mondta az InfoRádióban Hölvényi György. A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője hangsúlyozta: a hagyományos tüzelési mód és annak a „mindent elégető” változata nagyon sok kárt okoz. Az ügy számos kistelepülést érint Lengyelországtól Szlovákián és Magyarországon át Romániáig, ezért adott be az ügyben az unióhoz még 2016-ban egy pilot-projektet.
Tavaly év végén a pályázatot végül beadó Pannon Egyetem vezette konzorcium uniós forrást nyert, első körben több mint 700 ezer eurót, olyan nyugat- és kelet-európai kutatóintézetekkel közösen, amelyeknek e témában tapasztalatuk van. A cél, hogy megfelelő adatokkal, kutatásokkal tudják alátámasztani, hogy hol, milyen mértékben jellemző ez a probléma. Erre azért van szükség, hogy a téma európai üggyé válhasson.
A mostani projekt továbbgondolásaként pedig már beadtak az unióhoz egy másik pályázatot, amely lehetővé tenné, hogy uniós pénzek érkezhessenek e települések fűtésének korszerűsítésére.
A háztartási égetésnek ezen formája (a mindent elégetés) a politikus szerint nem mindenhol jellemző: egyes kistelepülések, volt ipari területek számítanak a gócpontoknak, olyanok, ahol a szegénység is hozzájárul e probléma kialakulásához. Hölvényi György kiemelte azt is, hogy számos, völgybe, katlanba épült település esetében az elhelyezkedés is súlyosbítja az egészségkárosító hatást.
Felderítő tevékenység
Az egészségre káros részecskék összetételét és levegőben való terjedését magyar részről a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai kutatják a nemzetközi konzorciumi együttműködésben. Rajtuk kívül egy román, egy belga és egy német partner vesz részt a mintavételben, az eredmények értékelésében, a légköri modellek kidolgozásában.
A Pannon Egyetem rektora az InfoRádiónak elmondta: a mérések nagy részét már elvégezték, de a minták elemzése hosszabb időt vesz igénybe.
Gelencsér András arról is beszélt, hogy egyfajta felderítő, bizonyítékkereső tevékenységet végeznek: egyes régiók levegőjét vizsgálják, a szennyezett levegőből gyűjtött mintákat elemzik, és olyan anyagokat keresnek, amelyek bizonyos típusú hulladékok elégetésére jellemzőek. Ez alapján tudják majd meghatározni, hol milyen súlyosságú ez a probléma.
A projekt kétéves futamidejű, ezért 2020 végére kell megszületnie a végleges eredményeknek, de már a mostani mintavételek és elemzések nyomán, a nyár végén is tudnak majd következtetéseket levonni – mondta a rektor.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
