Első fokon zöld utat kapott a Nyugat-Németországban található gelsenkircheni Lenin-emlékmű felállítása, miután az illetékes közigazgatási bíróság első fokon megsemmisítette az építésügyi hatóság döntését, amely eredetileg megtiltotta volna a kommunista forradalom szellemi előkészítője előtt tisztelgő szobor megépítését. Az első fokon eljáró bíróság az ítéletét teljes mértékben műemlékvédelmi szempontú megfontolásokra alapozta, miközben Lenin és a kommunizmus történelmi megítélését teljes mértékben figyelmen kívül hagyta.(…)Mindazonáltal a nyugat-gelsenkircheni helyi képviselők a műemlékvédelmi megfontolású érveken túlmenően közös közleményben fakadtak ki a bírói ítélet ellen. A képviselők szerint ugyanis „a kommunistavezér Lenin az erőszak, az elnyomás, a terror és a mérhetetlen emberi szenvedés megtestesítője. Mindez [Lenint] a demokráciánk felszámolása irányába mutató tendenciák élharcosává teszi, ily módon pedig személye összeegyeztethetetlen Németország demokratikus alkotmányos rendjével” – írja a Junge Welt.Dacára annak, hogy a bírói érvelésből kimaradt, Lenin és a kommunista szimbolika összevetése jogi szempontból megkerülhetetlen relevanciával bír. A német büntetőtörvénykönyv 86a szakasza kifejezetten kimondja, hogy pénzbüntetés vagy legfeljebb háromévi szabadságvesztéssel sújtható az, aki Németország alkotmányos rendjével összeegyeztethetetlen propagandát folytat vagy pártszimbolikát terjeszt. Utóbbi kategória egyébként kiterjesztő értelmezésre ad lehetőséget, ugyanis a megjelenítés minden olyan formája ide sorolható, amely például a kommunizmus (vagy pl. a nemzetiszocializmus) fogalmi körébe beleillik. Egy kétméteres Lenin-szobor esetében mindez legalábbis elgondolkodtató.Nem ez az első eset, hogy nyugatnémet földön kommunista gondolkodókat éltetnek. Mint ismeretes, 2018 májusában az akkori európai bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker látogatott Trierbe abból a célból, hogy részt vegyen a Karl Marx 200. születési évfordulójára rendezett ünnepségen. Ennek alkalmával a Bizottság elnöke Marx szellemi örökségét méltatta, mondván, a német filozófus munkásságát a jövőbe látó kreatív gondolkodás jellemezte, és Marxot utólag nem lehet felelőssé tenni mindazon bűnök miatt, amelyeket követői évtizedekkel a halála után követtek el.Ahogy az az első fokon eljáró bíróság sajtóközleményében is olvasható, a bíróság ítélete nem jogerős, a döntés ellen fellebbezés nyújtható be Észak-Rajna-Vesztfália Közigazgatási Felső Bíróságához.Tovább a cikkhez
Forrás:szilajcsiko.hu
Tovább a cikkre »
