A szünidő első napján rendkívül gazdag, szórakoztató program vonzotta a komáromiakat a város szimbólumaként ismert Víztornyot övező parkba, a színes családi napra keretében, melyet Komárom város és a KOMVaK vállalat közösen szervezett.
A program a kora-délelőtti óráktól a későesti órákig tartott, ezerféle szórakozási lehetőséget nyújtva a gyermekek és az ifjúság valamennyi korcsoportja számára.
A népünnepély jellegű eseményen különféle sportprogramok, kézműves foglalkozások, ügyességfejlesztő játékok kínálták a felszabadultság élményét, de volt gyermek-szépítkezés – arcfestéssel, Lili Lentilka koncert, Herczog Ricsi koncert és még hosszasan lehetne sorolni.
A legnépszerűbbnek a különféle vizes játékok, főként a vizes futball mutatkoztak, tetézve az élményt párakapukkal és a légben szálló sokezer színes szappanbuborékkal.
A családok szórakoztatása mellett sor került még egy jelentős eseményre, amely a helyszín tekintetében függ össze a fenti rendezvénnyel.
2025. június 28-án Keszegh Béla Komárom polgármestere, valamint Ruman Patrik a KOMVaK vállalat igazgatója a Víztorony bejáratánál sajtótájékoztatót tartottak, ahol hírül adták, hogy a települést szimbolizáló Víztorony ismét a város tulajdonába került.
A tájékoztatón Ruman Patrik, a KOMVaK vállalat igazgatója először magyar nyelven üdvözölte a sajtó képviselőit, majd szlovák nyelvre váltva osztotta meg az örömhírt, hogy hat évig tartó folytonos küzdelem, egyeztetés után a Nyugat-Szlovákiai Vízművek végre eladta a KOMVaK vállalatnak a város jelképét.
Az épületet 1945 után államosították, majd a rendszerváltást követő privatizációs folyamatban kikerült a város tulajdonából, és mostanra sikerült visszaszerezni.
Az igazgatótól a város polgármestere, Keszegh Béla vette át a szót, (magyarul folytatva) aki kitért rá, hogy az idők változásainak következtében a Víztornyot határoló telkek is átkerültek a megyéhez, melyeket pár éve sikerült a városnak visszaszerezni.
Azóta a területen pályázati pénzekből és szponzori támogatásokkal többféle fejlesztés történt, legelőször bő 10 évvel ezelőtt, amikor a helyszín rendbetételéhez fogtak hozzá, mert az a rendszerváltást követően elhanyagolódott és a terület kétes értékű hírnévre tett szert. Drogtanyaként vált ismertté – ezt tanúsítják a belső falakon most is látható graffitik is.
A következő fejlesztésekre 2019-ben került sor, amikor kültéri edzőgépet helyeztek el a parkban, (erről a Körképen is beszámoltunk) majd különféle ügyességfejlesztő gyermekjátékokkal, mászókákkal gazdagodott tovább a helyszín.
A polgármester beszélt az egykori, történelmi jelentőségű Ráckertről is, amely a Víztorony mögötti térségben (ahol aztán a Gépipari Szakközépiskola épült) a KFC megalakulása idejétől (1905) a labdarúgás helyszínéül szolgált.
Ruman Patrikkal egyetemben mindketten hangsúlyozták, hogy a visszaszerzett Víztoronnyal nagy terveik vannak; főként, hogy belül is látogatható legyen, galériával, kávézóval és környezete pedig közösségi térré alakuljon.
A sajtótájékoztatón jelen volt még néhány városi képviselő, így Tárnok Magda, Molnár Marián, Kovács Dávid és nem utolsó sorban jelen volt a KOMVaK vállalat egykori, nyugalmazott igazgatója, Fekete István is, aki a Víztorony történelmét foglalta össze. Tőle a következőket tudhattuk meg:
Az 1800-as években Komárom városába lajtos kocsikkal hordták a Duna vizét, melyet előbb folyami homokon szűrtek át, s ezt használták a lakosok.
Az 1890-es években elindult a városban a kutak fúrása, ennek eredményeként az Erzsébet- szigeten találtak jó minőségű ivóvizet. Ekkor elindulhatott a vízmű tervezése, a torony helyszínéül a város legmagasabb pontját, a Ráckertet választották. A terveket Zarka Elemér készítette, 1901-ben.
A Víztornyot 1902 augusztus 15-én adták át, és egész Komáromot, valamint Új Szőny városrészt (mai Dél-Komárom) ellátta ivóvízzel. A torony 28 méter magas, és gömb alakú tartálya 500 köbméter ivóvíz tárolására alkalmas.
Fekete István azt is elmondta, hogy a Víztorony működőképes, szükség esetén ma is el tudná látni a várost, az emeletes épületek második – harmadik szintjéig. A víztartály melegen kovácsolt fémből készült, és a mai napig teljesen szivárgásmentes.
Végül Ruman Patrik igazgató ismételten örömét fejezte ki, hogy 80 év után végre a KOMVaK, s ezzel együtt a város tulajdonát képezi az ikonikus építmény. Felmutatta az előző napon átvett kulcsokat, majd Keszegh Béla polgármesterrel együtt – komoly nekirugaszkodást tanúsítva – az egy ajtón kinyitottak két ajtózárat, alul – felül, s ugyanígy két komoly lakatot. Ezt követően betekintést engedtek a sajtó munkatársainak – ám figyelmeztetve, hogy az építmény a jelen körülmények között nem biztonságos.
A Víztorony belső tere a sok évtizedes elhanyagoltság, a vastag porréteg, a pókhálók, a falakat borító graffitik ellenére is csodálni való. A vízcsövek mellett előbb kőlépcső vezet a magasba, majd pedig a víztartály körül vas csigalépcső vezet körbe, ahonnan ki is lehet jutni az építmény erkélyére.
A városvezetés és a KOMVaK igazgatóságának lendületét látva bizakodhatunk, hogy pár év múlva a Víztorony erkélyéről a helyi érdeklődők, s a turisták sokasága széttekinthet majd a város egyéb nevezetességeire. Legyen úgy!
Buday Mária
A képek a szerző felvételei
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
