Jövő szerdán tárgyalja az Európai Parlament az uniós támogatásoknak a jogállamiság helyzetéhez kötött kifizetéséről, illetve azok felfüggesztéséről szóló előterjesztést. Ezzel kapcsolatban ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Időknek elmondta: a javaslatban kódolva van az önkényes forrásmegvonás.
Hozzátette: a költségvetési terror bevezetésével a bevándorlást pártoló régi tagállamok a brüsszeli migrációs politikával szembehelyezkedő új nemzetállamokat büntetnék.
Az Európai Parlament jövő szerdai plenáris ülésén tárgyalják az európai uniós támogatásoknak a jogállamiság helyzetéhez kötött felfüggesztését vagy a kifizetési határidők megszakítását.
– Korábban az Európai Bizottság, most pedig már az Európai Parlament is a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötné az uniós kifizetéseket a következő hétéves – 2021-től 2027-ig terjedő – költségvetési időszakban – tájékoztatta a Magyar Időket ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Szavai szerint a javaslatban kódolva van az önkényes forrásmegvonás, hiszen az Európai Bíróság jogállamisági feltételrendszerének – a törvény előtti egyenlőség, a független bíróságok, az emberi méltóság tiszteletben tartása – Magyarország maradéktalanul megfelel, ugyanakkor a szubjektív értelmezések súlyos visszaélésekre adnak lehetőséget az uniós döntéshozóknak.
– Ha bevetik ezt a fajta költségvetési terrort, akkor az nem csupán sérteni fogja a gazdasági és társadalmi kohézió uniós elvét, hanem veszélybe sodorja az EU-ban a jelenleg is nehezen fenntartott status quót, hiszen a javaslat lényege, hogy a bevándorlást pártoló régi tagállamok a brüsszeli migrációs politikával szembehelyezkedő új nemzetállamokat tudják ily módon büntetni – mutatott rá a szakember.
– Végső soron Európán kívüli pénzügyi körök káoszt akarnak az EU-ban, és ehhez a bizottságban és az Európai Parlamentben asszisztálnak. Vagy megvezetik őket, vagy pedig Brüsszel és Strasbourg tudatosan vesz részt Sorosék bosszúpolitikájában – fogalmazott a szakjogász.
Az ügy jogi hátteréről ifj. Lomnici Zoltán kifejtette: a 2018 áprilisában nyilvánosságra hozott bizottsági előirányzat költségvetési tervezését a 322. cikkre alapoznák a jelenleg irányadó 312. cikkely alkalmazása helyett.
– Az uniós döntéshozók – az Európai Parlament és az Európai Tanács (ET) a Európai Számvevőszékkel (ESZ) folytatott konzultációt követően – rendeletben határozzák meg a költségvetés végrehajtására, valamint az elszámolások végzésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárást. Míg a 312. cikk szerint a többéves pénzügyi keretet az ET az EP tagjainak többségével elfogadott egyetértését követően, egyhangúlag határozza meg, a 322. cikkre hivatkozva benyújtandó bizottsági jogszabályjavaslat megtorpedózásához mindössze minősített többségre van szükség – fejtette ki az alkotmányjogász. Rámutatott: a minősített többség legalább 15 tagországot és az unió lakosságának 65 százalékát jelenti – vagyis Magyarország és Lengyelország még együtt sem lenne képes megvétózni a bizottsági javaslatot, ha az átmegy az Európai Parlamenten.
Közben az Alapjogokért Központ elemzője az M1 aktuális csatornán tegnap arról beszélt: annak ellenére szigorodnak a migrációval kapcsolatos, háttérben hozott jogszabályok az EU tagországaiban, hogy a magukat befogadónak hirdető államok próbálják erről elterelni a figyelmet. Pócza István kifejtette: ezek az országok is felismerték, hogy a szigorításra a saját biztonságuk érdekében szükség van.
– A folyamat alátámasztja, hogy a migráció kérdésében a vita már rég eldőlt – húzta alá.
Magyar Idők
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
