Koltay András: nem sikerül hatékonyan védeni az embereket az internetes platformokkal szemben

Koltay András: nem sikerül hatékonyan védeni az embereket az internetes platformokkal szemben

Negyedik alkalommal szervezett az internetes platformok és a közösségi média társadalomformáló hatásáról, valamint szabályozásáról nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A múlt heti eszmecserén megvitatták a platformokkal kapcsolatos amerikai bírósági döntéseknek, illetve az unió digitális szolgáltatásokról szóló rendeletének hatásait. Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság valamint a Médiatanács elnöke az InfoRádióban hangsúlyozta: a jelenlegi uniós szabályozás lehetőséget ad a szólásszabadság csorbítására.

Tavaly óta alkalmazhatóvá vált az Európai Unió rendelete az online platformokkal kapcsolatban, a tengerentúlon pedig a legfelsőbb bíróság az Egyesült Államokban több fontos döntést hozott a platformok ügyében. Az európai szabályozás megkísérel adni egyfajta védelmet a felhasználóknak a platformok és a közösségi médiával szemben, amikor azok korlátozzák, moderálják a megszólalásukat, vagy akár felfüggeszti a fiókjukat.

„Egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy

ez a védelem nem kifejezetten hatékony,

vagyis miközben ott van a rendeletben az e célt szolgáló szabályozás, valójában a szólásszabadság nincsen jobb helyzetben Európában a platformokon. Az Egyesült Államokban pedig a legfelsőbb bíróság gyakorlatilag elzárta annak útját, hogy a platformokat szabályozni lehessen, még annyira sem lehet, mint amennyire Európában tesszük” – mondta az InfoRádióban Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság valamint a Médiatanács elnöke.

A helyzet szerinte azért nehéz, mert két szemben álló érdek ütközik egymással. Az egyik az, hogy a platformokon biztonságos, jogszerű, másoknak kárt nem okozó, mások számára nem veszélyes tartalmakkal találkozzunk, és a szabályozás ennek kezelését a platformoktól várja. Az érem másik oldala pedig az, hogy minden felhasználó értelemszerűen nyilvánosan beszél, kisebb vagy nagyobb nyilvánosság előtt, és alkotmányos joga van arra, hogy a véleményét elmondja. Márpedig

Hírdetés

a szabadság megélése a beszélő irányából, illetve a biztonság igénye a többi felhasználó irányából értelemszerűen ütközni tud egymással.

Úgy látja, ebben valamiféle egyensúlyt kellene teremteni, amire viszont a szabályozás nem képes. Ráadásul az Európai Bizottságnak is az az elvárása a platformok felé, hogy inkább a biztonságot helyezzék előtérbe, védjék meg a felhasználókat a veszélyes tartalmaktól, ez pedig a szólásszabadság rovására megy, ami Koltay András véleménye szerint nem helyes megközelítés.

A konferencia nemzetközi szakértői, előadói témaként felhozták többek között

  • az adatvédelem,
  • az úgynevezett Brüsszel-hatás (vagyis hogy az uniós szabályozás tud-e globális szinten érvényesülni), valamint
  • a mesterséges intelligencia problémáját (mit lehet kezdeni azzal a helyzettel, hogy a platform döntéseit legtöbb esetben nem is emberek, hanem az MI által működtetett algoritmusok hozzák meg).
  • „Nincs csodaszer, egy ilyen konferencia végén nem egy világos elgondolással állunk fel az asztaltól arról, hogy mit és hogyan kéne csinálni. A problémákat mindenki érzékeli, és apróságokban lehet elképzelni, remélni valamiféle változást” – fogalmazott Koltay András. Hozzátette: az unió rendelete még mindig újnak számít, és az is biztos, hogy a következő években érdemi változás nem lesz benne. A meglévő szabályozást kell megpróbálni tartalommal megtölteni, mert ez egyelőre csak kevéssé sikerült.


    Forrás:infostart.hu
    Tovább a cikkre »