Az alacsonyabb jövedelemből élők számára az elmúlt évben az élelmiszerek drasztikus drágulása, a fiatalabb korosztálynak pedig leginkább a lakáshitelek törlesztőrészleteinek emelkedése jelentette a legnagyobb gazdasági kihívást. Sajnos úgy tűnik, az idei év sem hoz kedvező változást egyik csoportnak sem.
A kellemetlenségek hátterében ezúttal is az inflációt kell keresni. Azt pedig elsősorban az orosz–ukrán háború gyorsította fel, így néhány létfontosságú élelmiszerért akár másfélszer annyit kell fizetnünk idén, mint egy évvel korábban. A lakáshitelek esetében pedig egy átlagos, 100 ezer eurós, 30 éves lekötésű hitel havi törlesztőrészlete 320 euróról körülbelül 470 euróra emelkedett.
Még nem mindenkit érint
Az ingatlanok tulajdonosai viszont látszólag előnyben vannak, ha ugyanis a hitelük lekötése még nem járt le, akkor napjainkban ebből egyelőre sokat nem tapasztalnak. Ellenben azok, akik most akarnak lakást vásárolni, szinte lehetetlen helyzetbe kerültek. A vásárlás jóval drágább hitellel valósulhat meg, mint akár egy évvel ezelőtt; de még ha be is vállalnák a magasabb havi részleteket, az ingatlanpiacon és a hitelpiacon bekövetkezett folyamatok nem biztos, hogy mindezt lehetővé teszik.
A magasabb árak mellett ugyanis szigorodtak a hitelhez jutás feltételei, így a fiatalabb korosztály az alacsonyabb jövedelme, a 40 fölöttiek pedig koruk miatt jutnak nehezebben új, vagy refinanszírozott hitelhez.
Ebben a helyzetben két lehetőség van. A családi ingatlan, vagyis a szülők otthonának elzálogosítása a vásárolt ingatlannal egyidejűleg, amellyel elérhető a magasabb hitelkeret. Ez azonban még nem oldja meg a magasabb havi részletek fizetését. Így aztán a legtöbben maradnak albérletben, amelyek szintén megdrágultak. Néhány évvel ezelőtt még nem igazán voltak népszerűek az albérletek, hiszen a hitel havi törlesztőrészlete és a rezsi költsége együtt a legtöbb helyen alacsonyabb volt, mint az albérlet ára, így aki számára a körülmények engedték, inkább saját ingatlant vásárolt banki segítséggel. Akkor sem kerül bajba a vevő, ha hosszabb távon nem tudta törleszteni a hitelt, megmaradt számára az eladás lehetősége, amely a legtöbb esetben gyorsan ment az olcsó hitelek időszakában.
Új idők
Ennek a korszaknak most a drágább hitelek miatt vége, s a bérlemények iránti igény hatalmasat emelkedett. Ez pedig hatással volt azok árára is. Az egyik januári felmérésből kiderült, az elmúlt évben 35 százalékkal emelkedett az albérletek ára.
A sok ok közül az egyik az orosz–ukrán háború, hiszen a harcok kitörése után rengeteg menekült érkezett Szlovákiába, közülük sokan albérletben laknak a mai napig, ha sikerült munkát találniuk a régióban, vagy volt megtakarított pénzük. A másik oldalon a háborúra adott válaszok olyan válságot okoztak, amely magasba repítette az energiaárakat, ezeket pedig a tulajdonosok a bérletek szintjén is megjelenítették.
Ettől függetlenül a bérlemények iránti igény továbbra is jelentős, változás pedig rövid távon nem nagyon várható, hiszen az Európai Központi Bank tovább emeli az alapkamatot, ez pedig a hazai lakáshitelek kamatlábaiban is megmutatkozik majd. Az már más kérdés, hogy az emelés milyen mértékű lesz idén, de a legtöbben azt várják, hogy a jelenlegi átlagos 3 százalékos kamatszintről eljuthatunk 4-5 százalékra.
Kollár lakásprogramja
Ebben a helyzetben úgy tűnhet, a Sme rodina által szorgalmazott állami bérlakásprogram a legjobb időben érkezik. Egyelőre azonban még nem áll egyetlen ház sem, csak annyi biztos, sikerült előszerződéseket kötniük két nagybefektetővel. A BWSG és a Kooperatíva kilencezer bérlakás építését vállalta mintegy 1,5 milliárd euró értékben.
Januárban elindították a bérlakás iránt érdeklődők regisztrációját, és a nyilvános információk szerint már az első napon négyezren jelezték igényüket. A közzétett űrlap csupán a kezdeti igények felmérésére szolgált, a következő lépés az ajánlatok közzététele lesz, amikor az érdeklődők a kiválasztott lakást le is foglalhatják.
Elsősorban Pozsony, Nyitra és Nagyszombat megyékben mutatkozik nagyobb igény bérlakásokra. A hivatalos ígéretek szerint a havi bérlet ára 62 százalékkal olcsóbb lesz, mint a jelzáloghitel törlesztőrészlete.
Mikor költözhetnek a lakók?
Az nyilvánvaló, nem tervezés alatt lévő épületekről van szó, hanem olyanokról, amelyek már elkészültek vagy befejezés előtt állnak. Szerintem arra is ügyelni fognak a Sme rodina politikusai, hogy az első bérlők még a választások előtt beköltözhessenek.
Arról már írtunk lapunk hasábjain, hogy bérlakások elsősorban a megyeszékhelyekhez közel épülnek majd, illetve ott, ahol sok munkahely van.
A regionális problémákat nem fogja megoldani a bérlakás-építési program, annál inkább gyorsíthatja a keletről nyugatra költözést, s azon belül a már így is erőteljes csallóközi betelepülést.
Az ingatlanpiac egésze szempontjából viszont a legfontosabb kérdés az, milyen gazdasági intézkedéseket hoz idén a kormány. A pénzpiacon ugyanis romlott Szlovákia megítélése, eladósodottsága tovább mélyül, így aztán az olcsó hitelek országából gyorsan a drága hitelek országává válhat, ahol 6-7 százalékos növekedéssel kell számolnunk a lakáshitelek esetében. Azzal a legtöbb szakértő egyetért, hogy amíg nem sikerül megállítani az infláció növekedését, addig a kamatlábak emelkedni fognak; ha pedig a recesszió húzza be a féket, akkor ugyan megállhat az infláció növekedése, de a gazdasági visszaesés az élet minden területén érezteti majd a hatását.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/5. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
