Kőkorszaki utazás a múzeumban

Kőkorszaki utazás a múzeumban

Kissé még annak is hihetetlenül hangzik, aki évtizedek óta tud az erősdi kerámiáról, de nem mese: több mint hatezer évvel ezelőtt virágzó civilizáció helyszíne volt a Sepsiszentgyörgytől alig húsz kilométerre fekvő Tyiszk-hegy, amelynek szakszerű régészeti feltárásával a Székely Nemzeti Múzeum munkatársai foglalkoztak bő száz éven keresztül. Ezt a leletanyagot mutatja be az intézmény tegnap megnyitott állandó kiállítása, amely Tempora Praehistorica – Egy 6000 éves civilizáció régészeti emlékei címmel kalauzolja az őskori kultúrák világába a látogatókat. 

A tárlat megnyitása azért is kiemelt jelentőségű, mert Vargha Mihály múzeumigazgató – aki tegnap utolsó munkanapját töltötte az intézmény élén – elmondása szerint legutóbb 2006-ban, pontosan húsz éve, akkor frissen kinevezett igazgatóként nyitott meg régészeti alapkiállítást, amely aztán a múzeum felújításának kezdetekor, mintegy tíz éve be is zárt. Most adják át újra a közönségnek, egyúttal a neves elődök, László Ferenc és dr. Székely Zoltán, illetve később bekapcsolódott társaik emlékének is tisztelegve. A kiállítás külön értéke, hogy nemcsak a régészeti leleteket, hanem a mögöttük álló tudományos munkát is bemutatja, a régi tárgyak mellett azt is, ahogy a kutatók az egykori emberek, közösségek életét próbálták megismerni. Az erősdi kultúra az Erősd–Cucuteni–Tripolje kultúrkör részeként nem csupán a régmúlt időkben élőkről mesél, hanem azokról a kapcsolatokról is, amelyek már évezredekkel ezelőtt összekötötték térségünket Európa más vidékeivel – jelentette ki Vargha Mihály, megköszönve mindazok közreműködését, akik részt vettek a tárlat kialakításában.

 

Fotó: Kristó-Gothárd Hunor

 

Hírdetés

Európa egyik legjobban kutatott, ismert és sajátos régészeti kultúrájához tartozik az erősdi, amely a késő neolitikum (kőkorszak) vagy más beosztás szerint a korai rézkorszak idején, az időszámításunk előtti ötödik-negyedik évezredben alakult ki az Erdélytől Moldván keresztül Ukrajnáig terjedő mintegy 350 000 négyzetkilométeres területen – fejtette ki László Attila régész, a történettudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, László Ferenc unokája. Előadásában rámutatott: a több színnel festett, spirális és egyéb mértani formákkal díszített erősdi kerámiák a XIX. század végén véletlenül kerültek elő, és csak a későbbi kutatások derítették ki szoros rokonságukat a moldvai Cucuteni, illetve az ukrajnai Tripolje környékén feltárt őstelepek leleteivel. Eleinte csak találgatták, és sokáig a mükénéi görög vázák barbár utánzatának tartották az előkerült festett cserépdarabokat, de aztán kiderült, hogy sokkal régebbiek, nem következményei az ógörög fazakasságnak, hanem jóval megelőzik azt. Az akkori népeket, embereket, nyelvüket nem ismerjük, de életmódjukra, társadalmi viszonyaikra, hitvilágukra tudunk következtetni a hátrahagyott tárgyaikból, házaik, gazdasági épületeik maradványaiból – mondotta László Attila. Beszámolt az erősdi leletek kutatásáról, a sepsiszentgyörgyi, német, angol, lengyel, román régészek hozzájárulásáról, és azt is elmondta, hogy László Ferencet mikós tanárként választották múzeumőrré, azután tanulta ki és gyakorolta a régészetet, megszakításokkal 1907-től 1925-ben bekövetkezett hirtelen elhunytáig.

 

Fotó: Kristó-Gothárd Hunor

 

Egy kis falu református lelkésze cserepeket gyűjtött és beküldte a múzeumnak – így kezdődött. Aztán jött egy brassói gyógyszerész és amatőr régész, egy mikós tanár, egy múzeumigazgató, aki a kommunizmus baljós évtizedeiben is folytatta a feltárást, és román kollégákat is bevonva dacolt a pénzhiánnyal, érdektelenséggel – elevenítette fel a kutatás nehézségeit Sztáncsuj Sándor József kurátor, név szerint megköszönve a mostani kiállítás létrehozásában résztvevők munkáját, hozzájárulását. Ezek után vonult át a közönség az újonnan berendezett tárlat megtekintésére. Vagy inkább egyfajta időutazásra, hiszen a több­ ezer éves kerámiaedényeken kívül egy korabeli cölöpház vázát, korhű égetőkemencét, kőkorszaki használati eszközöket, egy régész mai kelléktárát és sok más érdekességet is látni lehet az őskori „kiránduláson”.


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »