Gubík László tiszta vizet öntött a pohárba Ficóról, a magyar kormányról, és az ellenzéki pártok kiállásáról is beszélt. Azt is elmondta, mi lehet a Beneš-dekrétumok és a szlovák-magyar viszony problémáinak megoldása.
Három hete szavazták meg a Beneš-dekrétumok bírálhatatlanságáról szóló törvényt, két hete alá is írta a köztársasági elnök, túl vagyunk pár tüntetésen, kiálláson, üzeneten – hogy érzi magát ma a magyar közösség?
A közösségünkben a Beneš-dekrétumok kritikájának büntethetővé tétele pártszimpátiától függetlenül összeköti a józan többséget. Persze, vannak olyan hangok is, amelyek féltik a magyar-szlovák államközi kapcsolatokat vagy Brüsszelből gerjesztett akciónak tartják a progresszívek mozgását. De ez ebben az esetben egész egyszerűen nem igaz. A szlovák kormánypártok simán csak durván és ostobán reagáltak, mi pedig éppen az egymásra utaltság jegyében szólaltunk meg, és fejtjük ki nagyon határozottan a kritikáinkat a törvénnyel kapcsolatban. Felvidéki magyar párt nem is tehet másként.
Ettől önök még nem lettek progresszívek, sem nettó ellenzékiek.
A barátságba, ha őszinte, igenis bele kell, hogy férjen az ilyen ügyek korrekciója is. Ez teljesen független a többi magyar-szlovák együttműködéstől, pláne nemzetközi színtéren, hiszen
- ettől még a konzervatív értékek mellett, vagy éppen
- LMBTQ-ügyek,
- woke-ügyek,
- Ukrajna nem mindenáron való támogatása,
- brüsszeli központosítás,
- vétójog-megvonás
és a többi ellen ugyanúgy tudja egymást támogatni a két kormány, hogy mi felemeltük a szavunkat a dekrétumok kritikájának kriminalizálása ellen.
Dunaszerdahely után Budapest is megmozdult a felvidéki magyarok szólásszabadsága mellett, független, egyébként MCC-s diákok szervezésében. Hogyan értékelné a helyzetet?
Mi minden olyan jó szándékú és előremutató kezdeményezést üdvözlünk, ami beleillik abba a polgári engedetlenségi küzdelembe, amit meghirdettünk a decemberi dunaszerdahelyi Ártatlanság Menetén, legyen az tüntetés, valamilyen egyéni performansz, adott esetben az online térben kiállás. Szóval az, hogy a nemzet fővárosában is fiatalok és nem csak fiatalok az utcára mentek, az mindenképpen jó. A szervezőknek utóbb küldtem is egy gratuláló üzenetet.
Egyikük külön említette is Gubík Lászlót, a tömeg pedig megtapsolta. Egyébként mi is ott voltunk, nagyon sokféle ember volt kint, a zöm azért a hagyományos, ilyen ügyekben megmozduló jobboldali tüntető volt, de előkerültek olyanok is, akik szépen fogalmazva nem feltétlenül voltak mindig a külhoni magyarság szószólói. Mennyire látja őszintének az ő kiállásukat?
A Beneš-dekrétumok ügye nemzeti minimum. Annak idején, amikor az állampolgársági ügybe álltam bele, és fosztottak meg a szlovák állampolgárságomtól, ugyanilyen, párthovatartozástól független kiállást láttam Magyarországról, vagyis a kormánypártok: a Fidesz és a KDNP, valamint a Jobbik, az LMP és a szocialisták is szolidaritásukról biztosítottak, az egy kivétel a DK volt. Most ugyanezt látom, a DK-n és talán Jakab Péteréken kívül mindenki támogatását fejezte ki, ki erőteljesebben, ki kevésbé.
Hogy mennyire őszinte azoknak a kiállása, akik korábban nem tűntek nagy külhoni magyar-barátoknak, azt majd a jövő dönti el, és az, hogy más ügyekben is ilyen hangosak lesznek-e. Azt tudjuk, hogy a polgári, nemzeti kormány tizenöt éve stratégiai partnerként támogat minket, mint ahogy minden magyar nemzetrésszel és annak megválasztott pártjával teszi. Hogy a jelen helyzetben a kormány kiállása – a külügyminiszter, a miniszterelnök-helyettes, most utóbb a miniszterelnök politikai igazgatója, illetve maga a kormányfő részéről megfogalmazott, erős üzenetek mellett – végül milyen gyakorlati megvalósulásban manifesztálódik, abban lennének azért további reményeink (időközben Ursula von der Leyennek Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó levelet is írt ez ügyben – a szerk).
A honi ellenzéki média igyekszik úgy bemutatni a budapesti demonstrációt, mintha pont a liberális erőknek lett volna a kiállása – hogy jár el a szlovák média?
A progresszív kötődésű média hasonlóképpen. Illetve az itteni kormánypárti média is igyekszik áttolni ellenzéki térfélre a tüntetéseket, és ezzel rájuk húzni, hogy bomlasztják a magyar-szlovák együttműködést. Robert Fico és párttársai láthatóan belekerültek egy negatív kommunikációs spirálba, ami megnehezíti a lehetséges korrekciót és a normális párbeszédet ezen a téren, egyelőre a józanság hangjai nem jutnak el hozzájuk.
Sokan azt a képet is igyekeznek erősíteni, hogy a szlovák jó progresszívok emberbaráti érzületekkel, teljes mellszélességgel rendezni akarják a Beneš-kérdést, míg a konzervatívok legszívesebben megfojtanák a felvidéki magyarokat egy kanál vízben.
Nyilván ez is fals kép. Olyan visszajelzést hébe-hóba kaptam azért szlovák konzervatívok részéről is, hogy örömmel látják, hogy a magyar párt ismét láthatóvá vált a szlovák belpolitikában, és egyébként még a PS-es szlovákok között sem érzem azt, hogy mindegyiküket a pártfegyelmen túl olyan nagyon érdekelnék a Beneš-dekrétumok. Általában is, a Beneš-sel kapcsolatos pontok kevésbé mozgatják a szlovák belpolitikát, legalábbis jóval szűkebb kört, mint az ezzel együtt tárgyalt és elfogadott, a vádalkut kötő vádlottakat célzó védelem meggyengítése. Szóval a PS-szimpatizánsok sem azzal foglalkoznak null-huszonnégyben, hogy eltöröljék az igazságtalanságokat, de legalább egy kis részükben felmerülhetett, hogy tényleg problémásak a jelenkori földelkobzások. És ez már önmagában előrelépés.
Említette, hogy az aktív médiajelenlét mellett különféle figyelemfelkeltő, illetve polgári engedetlenségi akciókra is készek. Mit takarnak ezek?
A tüntetések mellett készül egy petíció is, amelynek a benyújtói – a Magyar Szövetség komáromi politikusa, Orosz Örs, továbbá Fiala-Butora János és Stubendek Attila – egyúttal fel is jelentették magukat. Az online petíciónak lesz offline verziója is, ezt személyesen terjesztjük majd országszerte a párt részéről. Emellett, bár sok szempontból nem a legjobb időszak ez konferenciaszervezésre, készülünk egy szólásszabadságról szóló konferenciáról január végén, a magyar kultúra napján, ahol bemutatjuk ennek az alapjognak a sérülését, illetve a jogbiztonság sérülését, ami – a földelkobzások újrakezdésének formájában – végülis kirobbantotta most ezt az egész ügyet. Emellett szeretnénk bemutatni a vitás kérdések korszerű rendezésének módjait, például az elmúlt másfél évtizedben példaértékű módon rendezett szerb-magyar kapcsolatokat, ahol a történelmi sérelmekért bocsánatkérés és erkölcsi elégtétel is történt.
Forrás: mandiner
The post Kőkemény kiállást szerveznek a Beneš-dekrétumok ügyében – a felvidéki magyarok vezetője a Mandinernek! appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
