Huszonkettedik alkalommal rendezték meg a Kommandói Falunapokat. A kétnapos ünnepség idén túlmutatott a hagyományos mulatságon: a fenyvesek közé épült település községgé nyilvánításának kilencvenedik évfordulójára emlékezett. A központi mozzanat a község múltjának és összetartásának emléket állító alkotás felavatása volt, amelyet versenyek, gyermekprogramok, kulturális műsorok és esti mulatságok kereteztek.
Kilenc évtized a hegyek között
Az augusztusi napsütésben ünneplőbe öltözött Kommandó központjában helyiek és meghívott vendégek gyűltek össze. A zászlókkal felsorakozó fiatalok és a meghívottak előtt leplezték le a község kilencvenéves fennállásának emléket állító alkotást.
Jelen voltak Kommandó testvértelepüléseinek küldöttségei, mintegy tizenhat polgármester, Henning László és Gáj Nándor megyeitanács-alelnökök, Kovács Ödön megyemenedzser, Ráduly István prefektus, továbbá az egyházak és a brassói zsidó közösség képviselői. Közreműködött a 109. számú cserkészcsapat, Szabó Mária pedig Wass Albert Üzenet haza című versét szavalta el.
Kocsis Béla polgármester arra emlékeztetett, hogy Kommandó története elválaszthatatlan az erdőtől, a faipartól és azoktól, akik munkájukkal felépítették a települést. A kezdeti munkástelepből rendezett hegyi közösség, majd önálló község alakult ki, lakói pedig a nehéz körülmények között is otthont teremtettek és továbbadták a szülőföld szeretetét.
Külön szólt Horn Dávid faipari vállalkozóról, Kommandó alapítójáról. Kezdeményezésére épültek ki a fűrésztelepek, a keskeny nyomtávú erdei vasút és az európai hírű Sikló. Felidézte: Temesvár után Gyulafalva és Kommandó Erdély első villamosított települései közé tartozott. Az időseknek az átadott örökséget köszönte meg, a fiatalokat pedig arra biztatta, hogy hittel és bátorsággal építsék tovább Kommandó jövőjét.
Ráduly István prefektus a dolgos, becsületes közösséget méltatta. Mint mondta, ha Horn Dávid ma végigsétálna Kommandó utcáin, aligha ismerne rá az egykori telepre, annak azonban bizonyára örülne, hogy a helység él, fejlődik, és lakói bíznak a jövőben. A faluturizmus erősödésére is kitért, és arra intette a helyieket, hogy megfontoltan döntsenek földjeik, telkeik eladásáról, mert a következő nemzedékeknek még szükségük lehet erre az örökségre.
Kövek, sínek és az ég felé vezető létra
Az emlékmű alkotója, Kövér György gidófalvi szobrász szerint a mű első pillantásra csupán néhány kőből és vasdarabból áll, jelentése azonban jóval túlmutat az anyagokon. A kőlapok ugyanabból a csíki andezitből készültek, amelyből Horn Dávid szobrának talapzata is. Wass Albert sorát idézve hangsúlyozta: „A kő marad” – ezért az anyag a kitartás és a helytállás jelképe.
Az alkotás központi eleme a nagyobb alapkő, tetején tizenkét ágú napmotívummal, amely fűrészlapként is értelmezhető, felidézve Kommandó faipari múltját. Mellette hat kőlap áll a település történetének fontos évszámaival. A feliratok az 1769-es első katonai térképes említéstől az 1888-as villamosításon, az 1889-es településalapításon és az 1890-ben átadott kisvasúton és Siklón át az 1936-os községgé nyilvánításig vezetik végig a látogatót. Az egyik kő az 1924-es állapotot is megörökíti: akkor hat fűrészüzem, öt iskola, kaszinó, gőzfürdő és mozivetítés szolgálta a mintegy hétszáz lakosú települést.
A hullámzó vonalban elhelyezett kövek az idő múlását érzékeltetik, félkörük az emlékezés terét jelöli ki. A harmadik meghatározó elem a létra, amely egyeseknek fenyőfát, másoknak Jákob ég és föld között vezető létráját idézheti. Kövér György szerint Horn Dávid is álmot látott, amikor a rengetegben fejlődő települést és gyárakat képzelt el, majd álmát munkával valósággá tette.
A létra kilenc foka a községgé nyilvánítás kilencvenedik évfordulójára utal, anyaga eredeti vasúti sín. A sínek régen eltörtek, de mindig megjavították őket. A közösség nem állt tanácstalanul a baj előtt: megoldást keresett, kalákát szervezett, és közösen dolgozott tovább. „A kommandói emberek sem problémákat, hanem megoldandó helyzeteket látnak” – fogalmazott a szobrász. Úgy vélte, amíg ez a szemlélet él, Kommandónak van jövője.
Az alkotó megköszönte Kocsis Béla polgármester szervezőmunkáját, továbbá Béni János alpolgármester, Berszán Imre, András Zsolt, Kerekes Gábor és Horváth József közreműködését.
Lóerő a Nagy-Bászka völgyében
A falunapok szombaton a hagyományos rönkhúzó versennyel kezdődtek. A Nagy-Bászka völgyében kijelölt pálya köré már délelőtt sokan gyűltek, hogy lássák a megfeszülő hámokat, a súlyos rönknek nekirugaszkodó lovakat és a hajtók küzdelmét. A helyiek mellett Brassó, Beszterce, Fehér, Prahova, Szeben és Suceava megyéből is érkeztek fogatok.
A több tucat résztvevő négy kategóriában mérte össze erejét. A kisebb lovak egyes fogatainál a Prahova megyei Alexandru Alin győzött, második lett a barcarozsnyói Sebi Cristolovean, harmadik a besztercei Oprea Alexandru. A nagy lovak egyes fogatainál a barcarozsnyói Alexandru Veleanu végzett az első helyen, megelőzve a suceavai Bercheva Iacobot és a gyulafehérvári Dîrzu Dorint.
A kisebb lovak kettes fogatainál ismét Alexandru Alin bizonyult a legjobbnak, mögötte a suceavai Oprea Sidor Alexandru és a Prahova megyei Victor Gabriel végzett. A nagy lovak kettes fogatainál Alexandru Veleanu győzött, Bercheva Iacob lett a második, Cricovean Constantin a harmadik, Spleșoiu Trinel pedig a negyedik. A felkészített lovak teljesítménye a régi erdei munka világát és a mai sportversenyek izgalmát idézte. A versenyt Tusa Levente helybéli lóidomár szervezte.
Kommandó a magasból
Szombat estére a versenypályák zaja koncertzenének és falunapi forgatagnak adta át a helyét. A legnépszerűbb programnak a hőlégballonozás bizonyult: sokan vártak arra, hogy néhány percre a házak, kertek és fenyvesek fölé emelkedjenek. A magasból feltárult a hegyek közé simuló település és a környező erdők koszorúja. Közben a színpadon Agárdi Szilvia adott koncertet, a napot pedig zenés mulatság és hatalmas tábortűz zárta.
Fűrészporban dőlt el a verseny
Vasárnap a favágó verseny vette át a főszerepet. Az önkormányzat és a Husqvarna láncfűrészeket forgalmazó Saigon Kft. közreműködésével megszervezett erőpróbán a versenyzők gyorsaságukat, pontosságukat és szakmai tudásukat mérték össze. Dübörögtek a motorfűrészek, csattantak a fejszék, a nézők pedig minden jól sikerült mozdulatot tapssal jutalmaztak.
A versenyben a Bracovex csapata – Lazăr Viorel és Argăseală Ciprian – győzött 5,24-es eredménnyel. Második lett az Eurocov a Debreczi Róbert–Debreczi Sándor összeállításban 5,59-cel, harmadik az Intertrans Olaru Nicolae és Oltean Ioan párosával 6,04-gyel. A Kárpátköb csapata – Tusa Levente és Fejér Arnold – 6,10-es idővel a negyedik, Dobra Géza és Simon Lajos párosa pedig 6,25-tel az ötödik helyen végzett.
A nap folyamán fejsze- és capinahajítást, minifocit, gyermek- és néptáncműsorokat is tartottak. A rendezvény esti zenés programmal, majd tűzijátékkal ért véget.
Továbbépülő örökség
A huszonkettedik falunap egyszerre mutatta meg Kommandó múltját és jelenét. Az emlékkövek, a régi sínekből emelt létra, a lovas és favágó erőpróbák ugyanannak a közösségnek a történetét őrzik, amely az erdőből teremtett megélhetést, a nehéz helyzetekben pedig rendre megtalálta a továbbvezető utat.
A kilencfokú létra mögött kilencven esztendő áll. A következő fokokat már a mai kommandóiaknak és az utánuk következőknek kell hozzáépíteniük – ugyanazzal a munkával, kitartással és összefogással, amelyből a fenyvesek között egykor település, majd község született.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
