Martin Klus (SaS) külügyi államtitkárt az állampolgársági törvény módosításáról és arról kérdeztük, biztonsági kockázatnak tartja-e a szlovákiai magyarokat, de azirtánt is érdeklődtünk, mikorra válható az oltási igazolvány.
A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter (Fidesz) önnek a szlovák állampolgársági törvény módosítása kapcsán tett kijelentéseit provokációnak nevezte. Szijjártó arról beszélt, hogy a szlovákiai magyarok helyzetét befagyott kaukázusi konfliktusokhoz hasonlítani provokáció. Miben hasonlít ön szerint a szlovákiai magyarok helyzete az abháziai, a dél-oszétiai és kelet-ukrajnai szituációra?
Mindenekelőtt azt kell mondanom, sajnálom, hogy Szijjártó miniszter úr hitelt adott azoknak a hazugságoknak, hogy én állítólag valami ilyesmit kijelentettem volna. Én a világ említett részein lévő befagyott konfliktusokról abban az összefüggésben beszéltem, hogy ott osztottak állampolgárságot az embereknek anélkül, hogy szilárd kapcsolatuk lett volna az útleveleket kibocsátó országgal. Ott ez biztonsági problémát okozott. Ha valaki ez alapján azt érzi, hogy mi Szlovákiában ezt ugyancsak biztonsági problémának tekintjük, akkor az az ő baja, és az illető mentális beállítottságát tükrözi. Nem tetszik nekem, hogy a magyar külügyminiszter Szlovákia területén tesz ilyen kijelentéseket. Nem tudom elképzelni, hogy mint szlovák diplomata átmenjek Rajkára és ott a magyar jogállamiságról kezdjek el hasonló módon beszélni. A jó baráti és szomszédi viszonyok íratlan szabálya, hogy bizonyos belpolitikai ügyekbe nem szólunk bele, különösen nem úgy, hogy az adott állam területén tennénk kijelentéseket. Ebben a konkrét esetben a miniszter úr átlépett egy olyan vonalat, amit nem szabadott volna.
Ha tehát a szlovákiai magyarok felvehetnék a magyar állampolgárságot, biztonsági kockázatot jelentenének-e, vagy sem?
Az állampolgársággal kapcsolatban egyáltalán nem szeretnék biztonsági kockázatról beszélni. Mindezt pont azért, mert egyszer már jogtalanul rámsütöttek emiatt egy bélyeget. Ahogy említettem, még a magyar kormány is elhitte ezt rólam, amit elítélendőnek tartok. Inkább beszéljünk arról, hogy az európai normák azt mondják, az állampolgárságnak az adott országgal való valamilyen konkrét kapcsolatra kell épülnie. Az lehet az állandó lakhely, vagy a házastárs állampolgársága, vagy egy ottani vállalkozás. A magyar kormány által elfogadott honosítási törvény egyik ilyen feltételt sem tartalmazza, hanem lehetővé teszi, hogy a világ országaiban élő magyarok felvegyék a magyar állampolgárságot is. Erre való reakcióként született az egyébként nagyon nem szerencsés 2010-es szlovák ellentörvény. Ez azonban végső soron azt okozta, hogy közel 200 személy elvesztette a szlovák útlevelét, mert felvette a magyar állampolgárságot, de további 3400 olyan személy is elvesztette a szlovák állampolgárságát, aki nem magyar, hanem másmilyen útlevelet szerzett. Ezt akartuk megváltoztatni, hiszen ez szerepelt az SaS programjában és ez került be a kormányprogramba is. A vonatkozó törvénymódosítást a parlament első olvasatban elfogadta. Bízom benne, hogy rövid időn belül úgy változtatjuk meg a szlovák állampolgárságra vonatkozó szabályokat, hogy mindenkinek, akit valamilyen valós viszony köt Magyarországhoz, lehessen magyar és szlovák állampolgársága is. A fő célunk tehát az volt, hogy a jelenlegi nem jó törvényt megváltoztassuk, amely azokat az embereket is megfosztotta a szlovák útlevelüktől, akik úgy vették fel egy másik ország állampolgárságát, hogy valódi kötődéssel rendelkeznek az adott államhoz. Örülök, hogy sikerült helyrehoznunk egy olyan dolgot, ami az ország polgárainak ártott.
Ön biztonsági kockázatnak tekinti-e a szlovákiai magyarokat?
Semmi esetre sem. Soha nem a nemzetisége, anyanyelve, vagy bőrszíne alapján ítéltem meg az embereket. A szlovákiai magyarok között nagyon sok barátom van. Biztonsági kockázatnak inkább azokat tekintem, akik neonáci szimbólumokat tartalmazó csekkeket osztogatnak és arra törekednek, hogy Szlovákia ne demokratikus állam legyen.
A nyelvi, kulturális kötődést tehát nem tarják olyan valódi kapcsolatnak, amely alapján fel lehetne venni egy másik ország állampolgárságát?
Ez nem része az európai normáknak. Ha a nyelvi, kulturális kötődés mellett mondjuk egy állandó lakhellyel is rendelkezik valaki egy másik országban, akkor nem látunk problémát a kettős állampolgárságban. Egy egyszerű példával élve, lehetőség lenne arra, hogy az a több ezer szlovák állampolgár, aki lehet magyar anyanyelvű, nemzetiségű és aki Magyarország határmenti régiójában él, felvegye a magyar állampolgárságot és megtartsák a szlovákot is. Ebben nem látok problémát.
Ha jól tudom, például Románia megengedi, hogy úgy vegye fel valaki mondjuk a magyar állampolgárságot, hogy az állandó lakhelye továbbra is Romániában van. Ön szerint ők megsértik az európai normákat?
Nem arról van szó, hogy például Románia valamit megsértene, hanem ők egyszerűen úgy döntöttek, ezen az úton mennek. Mi ebben a kormánykoalícióban úgy döntöttünk, a kettős állampolgársághoz szükséges kapcsolatnak a történelmi, kulturális kötődésen kívül más követelményt is teljesítenie kell. Úgy látom, ez így helyes, hiszen az uniós országok túlnyomó többsége így szabályozza a kettős állampolgárságot. Hozzá kell tenni, hogy bizonyos országok egyáltalán nem engedik meg a kettős állampolgárságot. Mi kijavítjuk a 2010-es rossz törvényt, így legalább részlegesen lehetséges lesz a magyar állampolgárság felvétele, ha létezik az előbb említett valódi kapcsolat.
Miért döntöttek úgy, hogy nem Romániához hasonló megoldást fogadnak el?
Most ez első fontos lépést tettük meg, amely az előbb említett módon lehetővé teszi a kettős állampolgárságot. Nem fogunk ahhoz ragaszkodni, hogy aki felveszi egy másik ország állampolgárságát, veszítse el a szlovákot, ahogy azt a 2010-es törvény előírja. Meglátjuk, milyen hatása lesz ennek a kettős állampolgársági kérelmekre. Természetesen nem állítom, hogy ez az utolsó lépésünk ebben a kérdésben. Én őszintén örülnék neki, ha a többi európai országban a barátaink nyitottak lennének egyeztetni velünk erről a témáról. Lehetséges, hogy a jövőben több uniós államban liberálisabb lesz a szabályozás, ebben az esetben készek vagyunk erről vitát nyitni Szlovákiában is. De ebben a pillanatban a mostani módosító javaslat az első jó lépés abba az irányba, hogy a polgáraink ne veszítsék el a szlovák állampolgárságukat abban az esetben, ha valamilyen valós kapcsolatuk van egy másik országgal. Több száz olyan személy van Németországban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában, az USA-ban, Ausztráliában, akik üdvözlik a most terítéken lévő módosítást. A jövőben pedig beszéljük a további lépésekről.
Az állampolgárság hazai szabályozása tehát attól is függ, hogy például Magyarország miként áll ehhez a kérdéshez?
Miért ne. Úgy gondolom, igen.
Amikor önök ellenzékben voltak, egy olyan törvénymódosító javaslatot adtak be, amely szerint az állampolgárságra vonatkozó szabályozás visszatért volna a 2010-et megelőző állapothoz, amikor lényegében szabadon fel lehetett venni egy másik ország állampolgárságát. Miért változott meg az álláspontjuk?
Igaza van, nem tagadom, hogy már korábban nagyon fontosnak tartottuk az állampolgársági törvény megváltoztatását. Amikor a külügyminisztériumba érkeztem, elmagyarázták nekem a már említett európai normákat. Így abban maradtunk, hogy most ezt az első lépést fontos megtenni. Aztán, amennyiben változnának az európai normák, beszélhetünk róla, hogy milyen további lépéseket tehetünk. Nem tanácsolták nekünk, hogy a 2010-es állapothoz térjünk vissza, hiszen ez nem tükrözné az európai normákat.
Az állampolgársági törvény terítéken lévő módosítása azt tartalmazza, hogy öt igazolt külföldön töltött év esetén lenne lehetséges a kettős állampolgárság felvétele. A jelenlegi állapothoz képest ez azonban szigorírás, hiszen most nincs ilyen öt éves feltétel. El tudja képzelni, hogy a parlamenti folyamat során ez a feltétel megváltozzon?
Feltételezem, hogy a törvényhozásban a második olvasat során a kollégák módosító javaslatokat tesznek. El tudom képzelni, hogy többek között erről az öt éves feltételről is beszélni fognak. A javaslatba azért került bele, mert ez egyfajta standard azok számára is, akik külföldiként szlovák állampolgárságért folyamodnak. Számomra nagyon fontos, hogy egyszerűsítsük a szlovák állampolgárság visszaszerzését azok számára, akik elveszítették azt. Bízom benne, hogy a kollégák a belügyminisztériumban is együttműködnek majd ebben.
Mennyi ember számára tenné lehetővé a mostani módosítás, hogy felvegyék egy másik ország állampolgárságát?
Annyit tudunk biztosan, hogy megközelítőleg 3600 olyan személyt fog érinteni, akik eddig már elvesztették az állampolgárságukat. De úgy becsülöm, ennek akár a tízszerese is lehet azon érintettek száma, akik kettős állampolgárok lesznek. Az Egyesült Királyságban élő polgárainktól például nagyon sok kérést kaptunk, hogy változtassuk meg a törvényt. 90 ezer szlovák állampolgár jelezte, hogy huzamosan az Egyesült Királyságban tartózkodik. Ha figyelembe vesszük, hogy a brexit miatt akár ennek a számnak a fele felveheti a brit állampolgárságot, akkor a jövőben hozzávetőlegesen 50 ezer kettős állampolgárról beszélünk. Nagyon fontos számunkra, hogy ezek az emberek ne veszítsék el a Szlovákiához fűződő viszonyukat, és ezt segítheti a kettős állampolgárság.
Hiba volt-e megrendelni a Szputnyik V-vakcinát? Milyen következményei vannak ennek a lépésnek Szlovákia geopolitikai irányultságára nézve?
Fontos tudatosítani, az jelentette a problémát, ahogy a Szputnyik V-vakcinát megrendelték és ahogy az országba érkezett. Maga a vakcina, amennyiben életeket ment, nem lehet probléma. Ugyancsak fontos, hogy a Szputnyik V-vakcinát még nem engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség, de még a szlovák gyógyszerfelügyelet sem. Ezért nem oltunk még vele. Az SaS részéről a vakcina használatára vonatkozóan azok voltak az alapvető feltételek, hogy a készítménynek legyen engedélye, ami azt igazolja, hogy megfelelően biztonságos a polgáraink számára. A problémát, ahogy említettem, az jelenti számunkra, ahogy a vakcinát beszerezték és ahogy Szlovákiában üdvözölték az első szállítmányt. Hiszen a többi oltóanyagot nem üdvözöltük ilyen módon. Ebben látjuk a geopolitikai probléma gyökerét is.
A napokban távozott külügyminiszter, Ivan Korčok (SaS jelölt) a hibrid háború eszközének nevezte az orosz vakcinát. Milyen veszélyt jelent Szlovákia számára mindez?
Erre talán Korčok miniszter úr tudna legjobban válaszolni. Én úgy látom, rendelkezésünkre állnak brit, svéd, amerikai vakcinák, de egyiket sem üdvözöltük a reptéren. Nem helyes, ha ilyesmi csak az egyik oltóanyag esetében történik. Ugyancsak helytelen lenne, ha egy ilyen lépés a vakcina beszerzéséről szóló szerződés részét képezné. Ez olyasmi, aminek az Európai Unióban, amelynek vannak bizonyos szabályai, nem szabadna megtörténnie. Az SaS már hosszabb ideje azon az állásponton van, hogy az EU működésének alapja a szabályok betartása kell legyen. Az egyik ilyen, saját magunk által meghozott és elfogadott szabály, hogy az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákat fogunk használni. Hiszen ezeket tartjuk megfelelően biztonságosnak. Ez a jóváhagyás a Szputnyik V-vakcina esetében még nem történt meg. Korčok miniszter úr arra is utalhatott, a Szputnyik V-vakcina gyártójának több hónap állt rendelkezésre, hogy kérje a készítmény jóváhagyását, de nem így tett. Inkább külön-külön kezdett el tárgyalni az egyes EU tagországokkal a vakcina megvásárlásáról. Ezt pedig nem tartjuk megfelelő eljárásnak.
Ön szerint Szlovákia az Orosz Föderáció által folytatott hibrid háború színtere?
Kétségkívül. Hozzátenném, nem csak az Orosz Föderáció folytat ilyen tevékenységet. Több olyan játékos van, amely befolyásolja a szlovákiai történéseket. Elég, ha a csak megnézzük a közösségi médiát, vagy ha megfigyeljük, milyen furcsa portálok jönnek létre, milyen furcsa adatlapú személyek kapcsolódnak be a politikai vitákba. Ez utóbbiak nem is biztos, hogy valódi emberek, hanem automaták, amelyeket nagyon furcsa politikai nézetek terjesztésére, a közvélemény befolyásolására használnak. Ez mind része azoknak a hibrid fenyegetéseknek, amelyeket itt az utóbbi években azonosítottunk.
Az Orosz Föderáción kívül, mely államok folytatnak még ilyen tevékenységet Szlovákiában?
Nem gondolom, hogy nekem, mint külügyi államtitkárnak helyes lenne megneveznem a kérdéses országokat, de ha belenézünk a Szlovák Információs Szolgálat éves jelentésének nyilvános részébe, akkor abban megneveznek olyan állami és nem állami szereplőket, amelyek problémát jelentenek Szlovákia biztonsága szempontjából.
Milyen válaszlépéseket készül tenni Szlovákia amiatt, hogy Kína szankciókat rótt ki Miriam Lexmann (KDH) EP-képviselőre, aki kiállt az ujgurok elleni rendszerszerű kínzások leállítása mellett?
Kapcsolatban vagyunk Miriammal. A szankciók kirovása némileg meglepett minket. Ebben a percben arról egyeztetünk itt a minisztériumon belül, hogy mi lenne a részünkről a megfelelő válaszlépés, de ebben a pillanatban ezt még nem szeretnénk nyilvánosságra hozni.
A világjárvány következtében arra számíthatunk, hogy csak oltási igazolvánnyal fogunk tudni utazni?
Június közepén már működnie kellene a COVID-igazolványoknak, az ún. Digitális Zöld Igazolásnak. Ennek a célja, hogy ideiglenesen egyszerűbbé tegye az utazást az unió országai között. Az ideiglenes alatt azt értem, hogy ennek az intézkedésnek addig kell életben lennie, míg itt van velünk a vírus, míg ki nem alakul a kollektív immunitás. Ezek az igazolások információt tartalmaznának az egyes emberek beoltottságáról, teszteredményéről, esetleg a meglévő immunitásukról azok esetében, akik már átestek a betegségen. Ennek a három típusú információnak köszönhetően senki nem érezheti magát diszkriminálva, hiszen, ha valamilyen oknál fogva nem akarja magát beoltatni, akkor még mindig ott van a tesztelés lehetősége. Ezt az igazolást az egész unióban, de további országokban is elfogadják majd. Egyben bízom benne, hogy világ összes országa szintjén is létrejön egy megállapodás, és sokkal szabadabban utazhatunk majd bárhová.
Érvényes oltási igazolványt kap-e, akit Szputnyik V-vakcinával oltanak be?
Az Európai Bizottság egy kompromisszumos megoldást vetett fel, amely szerint az egyes országok adhatnak majd ilyen igazolványt azoknak is, akiket csak az adott országban jóváhagyott vakcinával oltottak be. Így például Magyarországon az igazolványt kiállíthatják a kínai vagy orosz vakcinával való oltás után is. Problémát jelenthet azonban, hogy az így kiadott igazolványt nem kell, hogy minden ország elfogadja. Tehát egyrészt igen, az adott polgár az orosz vakcinával való oltás után is megkapja az igazolványt, de elképzelhető, hogy lesznek olyan uniós tagállamok, amelyek ebben problémát látnak majd. Mindezt egészen addig, míg az adott vakcinát el nem fogadja az Európai Gyógyszerügynökség. Ezért is fontos, hogy a Szputnyik V-vakcina uniós szintű vizsgálata megtörténjen.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
