Az ország alig keveredett ki a Covid által okozott nehézségekből, máris a nyakunkon van a háborúból kigyűrűző újabb válság, amely a szomszédunkban nemcsak iszonyú károkozással, hanem sok tízezer ember halálával is járt és jár. Magyarország, sőt egész Európa szembenéz a menekültválsággal, a megugrott inflációval, az elbizonytalanodással, amikor nem lehet tudni, mi következik. Az öreg kontinens országainak nagyon különböző kormányzatai eltérő vagy sok esetben mégis egybecsengő módszerekkel igyekeznek félig-meddig úrrá lenni a helyzeten.
A tág eszköztár egyik eleme az ársapka lett, azaz a maximált hatósági ár.
Ez az új szókép jellemzi talán a legtalálóbban a 2022-es évet, mert benne van a háború és az infláció is mint ok. Magyarországon az üzemanyagok esetében nagy népszerűségre tett szert az ársapka, ezért erre a termékre saját változat keletkezett, az „olajsapka”. De nem csak Magyarország próbálkozott ezzel a piacgazdaságnak ellentmondó módszerrel, sokan mások is megtették, a német nyelvterületen például fedőt tettek az árakra (Preisdeckel), a románok mennyezetet, a magyar nyelvben is ismert plafont húztak az árak fölé (plafonarea preturilor), Izraelben hatóságilag felügyelt árat vezettek be (שבפיקוח), míg máshol nyugodtan szállhattak az árak, nem volt „prezzo massimo”, ahogy azt az olaszok szokványos kifejezése tartja. (Balogh F. András)
Az év antiszava: hangemberkedés
Ez a tevékenység a kommenthuszárokra, a megmondóemberekre és a fotelforradalmárokra jellemző, számukra csak fekete-fehér, igen-nem létezik, átmenet és árnyalat nem. A billentyűzet-Toldik mindig mindenre tudják a választ, és a cselekedet helyett mindig megmondják, hogy kinek mit kellene tennie… Fogjuk meg és vigyétek, majd én megmondom, hogyan!
Óriási a cselekvés és a szavak közti különbség. A lájkmesterek vátesznek és lángoszlopnak képzelik magukat, miközben osztják az észt. A hangemberkedés kiemelkedő színtere az internetes fórum, ahol nem kell a szemébe nézni annak, akihez szólunk. Elegendő a verbális kielégülés, a valódi küzdelemhez már nincs bátorság. Mindezt természetesen lehet szóban is végezni, a fodrásznál vagy a kocsmapultot támasztva, a lényeg, hogy lehet rágni a gumicsontot. A hangemberek azok, akiknek mindenről van határozott véleményük, kérésre vagy anélkül megmondják a nagy igazságokat és bölcsességeket, többnyire tét és illetékesség nélkül. Széchenyi szájhazafiknak nevezte őket. (Minya Károly)
Az év ifjúsági szava: flexel
Nem szokatlan a nyelvben az, ha egy márkanévből ige válik: ilyen volt a fénymásológépeket (is) gyártó Xerox nevéből a xeroxol (fénymásol), a Facebook nevéből a facebookozik (használja, pörgeti a Facebookot), és ilyen az elektromos kéziszerszámokat gyártó Flex nevéből a flexel (sarokcsiszolót használ, sarokcsiszol). Az sem szokatlan, hogy az ifjúsági nyelvben és a szlengben a szavak a köznyelvitől eltérő jelentést kapnak: benéz (téved, rosszul mér föl egy helyzetet), oltás (csipkelődés, gúnyolódás), király (nagyon jó, szuper).
A flexel igénk mindkét előbb említett kategóriába beletartozik, jelentése az ifjúsági nyelvben pedig gyökeresen eltér a köznyelvitől: ’valaki kérkedik, felvág valamivel’, ’menőzik’. A flexel csak néhány éve adatolható ebben a jelentésében, mivel a felvágásra, menőzésre okot adó elektronikai vagy ruházati termékek (okoseszközök, márkás kiegészítők, drága ruhadarabok) nagyfokú gyarapodásával került be igazán a használatba. A flexelés terepe még a családi kapcsolatokra hivatkozás, az anyagiakkal való kérkedés, célja pedig a valóságtól eltérő, kedvezőbb társadalmi helyzet megmutatása is lehet. (Pölcz Ádám)
Az év költői szava: árnyvonat
Az év költői szavát egy korszakjellemző, élményszerű versből választottuk. 2022-ben Acsai Roland Hexameterek a kamaszkorról című, klasszikus versformában született verséből vettük az árnyvonat szót mint költői találmányt, egyedi szóalkotást, amely daktilus, ha magánhangzó áll utána. A versben megidézett kamaszkor jelenetei a Szolnok, Cegléd, Abony háromszögben: váróterem, busz, dohányzás, diszkó nélküli este, nyugati autók, lecke, parvós (parvovírusos) kiskutya, kamaszszerelem.
A versben megidézett kamaszkor jellemzői: messzi, percnyi, elsuhant, kipufogott, átutazott, és végkicsengésként jelenik meg a költői árnyvonat: „Árnyvonat indul időben az árnyak után: a kamaszkor.” Az árnyvonat a nosztalgikus, fájdalmas-elmúlásos-örömös emlékezés szimbóluma lesz. A szó maga bevonzza az aranyvonat szavunkat is, mely szerepel Kosztolányi egyik versében („Kanada földjén valahol / egy aranyvonat zakatol”), de a szakrális vonatkozású, 1938-as aranyvonatot is, mely a Szent Jobbot hordozta körül az országban. Acsai Roland (1975) Radnóti-, Zelk Zoltán- és Bárka-díjas író, költő, műfordító, drámaíró, 2022-ben az ötvenéves Somogy folyóirat pályázatán különdíjat kapott. (Balázs Géza)
Az év szava kiválasztásában közreműködött: ELTE BTK, Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, Petőfi Kulturális Ügynökség – Kazinczy Műhely.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
