A lévai székhelyű Barsi Múzeum hűen őrzi az múzeumalapító elődök emlékét. A hónap műtárgya is a múzeumi gyűjtemény értékes relikviáihoz kötődik. Mindamellett ezzel is tiszteleg a lévai születésű elismert Afrika-kutató emléke előtt.
A lévai vár területén lévő Kapitányháza emeletén látható a hónap műtárgya. Az üveges vitrinben egy koponya, valamint különleges nyaklánc található.
Ezeket egykoron Kittenberger Kálmán ajánlotta fel a múzeumnak.
A vitrinbe mindamellett a nagy Afrika-kutatóról szóló fotográfiák, valamint a róla szóló magyar és szlovák nyelvű könyvek, egykori újságkivágás került elhelyezésre.
Kittenberger Kálmán 1881. október 10-én született Léván egy többgyermekes katolikus család sarjaként. Alap- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Ebben az időben vált a természet szerelmesévé.
A természet iránti vonzódása Kriek Jenő természettanárának köszönhetőe. Tanárától tanulta meg a preparálás fortélyait.
Kriek tanácsára helyezkedett el preparátorként a budapesti Nemzeti Múzeumban.
A 20. század első negyedében számtalan afrikai expedíción vett részt. 1903-ban járt először a fekete kontinensen. Az expedíciók zöme a Viktória-vízeséshez, a Kilimandzsáróra, valamint Ugandába vezetett.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Útjai során élő állatokat hozott a budapesti állatkert részére. Bőségesen gyarapította továbbá a múzeum rovar- és madárgyűjteményét. Gyűjtése mintegy 300 új állatfajt tartalmazott, közülük csaknem negyvenet róla neveztek el.
1920-ban Nagymaroson telepedett le, itt alapított családot. 1958. január 4-én hunyt el, Nagymaroson temették el.
Afrikai éveiről fordulatokban bővelkedő, olvasmányos könyveiben emlékezett meg.
Művei: Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában (1927), A megváltozott Afrika (1930), Kelet-Afrika vadonjaiban (1955), A Kilimandzsárótól Nagymarosig (1956), Vadászkalandok Afrikában (1957), Utolsó afrikai vadászatom (1971). Írásaiban a vadászati szakszempontok mellett különös figyelmet fordított a természeti közeg, az afrikai népek életmódja, szokásai és társadalma részletes ismertetésére is. Kittenberger Kálmán 1958. január 4-én, nagymarosi otthonában hunyt el. Életéről bővebben ITT írtunk.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Kittenberger nem feledkezett el szülővárosáról. Többször visszatért Lévára. Élménybeszámolót tartott a lévaiak számára. A harmincas években több tárggyal gyarapította az alig pár évvel korábban alapított városi múzeumot. Ez idő tájt a már említett egykori tanára, Kriek Jenő volt a múzeum igazgatója.
Ekkor került a lévai múzeum tulajdonába többek között az úgynevezett Neptum-kehely, a sivatagi oroszlán koponyája, valamint a kis kagylókból álló nyaklánc. A hagyaték több tárgyát is láthatják a vitrinben a látogatók.
Léva nem feledkezett el Kittenbergerről. A kilencvenes évek közepén megalapított helyi magyar cserkészcsapat felvette az Afrika-kutató nevét. 2000-től kétnyelvű emléktábla is őrzi emlékét, melyet a lévai erdészeti üzem épületének falán lepleztek le. 2001-ben az egykori szülőháza előtti utcát róla nevezték el. Születésének 140. évfordulója alkalmából 2021. október 10-én mellszobrot avattak a róla elnevezett utcában, az impozáns zsinagóga főbejáratával szembeni kis parkban, mely Túri Török Tibor alkotása. Mindebben nagy szerepe volt a tragikus hirtelenséggel fiatalon eltávozott Tolnai Csaba helytörténésznek, a város alpolgármesterének.
A Barsi Múzeum jelenleg keddtől vasárnapig 9–16, hétvégén pedig 10–16 óráig várja a látogatókat. További információk magyar nyelven az intézmény hivatalos honlapján találhatóak.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
