Hatalmas bizonytalanság és félelem uralkodott tegnap a világ tőzsdéin, ami a hazai börzét is elérte. Gyengült a forint, nagyot zuhant a hazai tőzsde is, miközben emelkedtek a magyar állampapírok hozamai. Magyarország ugyanakkor jobb pénzügyi helyzetben szembesül egy újabb globális válság lehetőségével, mint hat évvel ezelőtt.
Fekete napjuk volt a világ tőzsdéinek tegnap, miután a nyugat-európai, amerikai és ázsiai börzék lapzártakor 5-8 százalékos zuhanást produkáltak. A hazai parkettet sem kímélte az újabb pénzügyi krízis: miközben a forint árfolyama is zuhant, napközben a 315-316-os szintig gyengült az euróval szemben, és a magyar állampapírhozamok enyhén emelkedtek a másodlagos piacokon.
Lényegében három fő oka van a legfrissebb tőzsdepániknak. Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint az első és legjelentősebb esemény a kínai jegybank közelmúltbeli döntése, ami alapján 2, majd 1,6 százalékkal leértékelte a jüan árfolyamát, hogy útját állja az ázsiai gazdaság további lassulásának. Elbizonytalanodtak az elemzők az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed őszre tervezett kamatemelésével kapcsolatban is. A harmadik ok a görög belpolitikai válság folytatódása, miután Alexisz Ciprasz kormányfő a múlt héten bejelentette lemondását. Az elemző szerint a tőzsdék pánikreakcióját leginkább a többszörös bizonytalanság fűti, kérdés, hogy a következő napokban, hetekben mi történik.
A pekingi központi bank a kínai fizetőeszköz leértékelésével igyekszik támogatni a gazdasági növekedést – fejtette ki részletesebben az elemző. Balatoni András szerint a jüan gyengítése nagyobb versenyelőnyt ad az exportnak. Ez ugyanakkor drágítaná az importot, ami érzékenyen érinti a fejlett piacok gazdaságait. A félelmeket tovább táplálta, hogy a vártnál is rosszabb lett a kínai feldolgozóipar augusztusi teljesítményét mérő index, miközben a pénteken közölt adat szerint a beszerzésimenedzser-index hat és fél éves mélypontra süllyedt. Emellett a kínai gazdaság lassulása csökkenti a nyersanyagok iránti keresletet, ami esetükben áreséshez vezet.
Az észak-amerikai könnyűolaj (WTI) októberi szállítású jegyzése az ázsiai kereskedésben 3 százalékos csökkenés mellett 39,18 dollárnál járt hordónként tegnap reggel, de a határidős kereskedésben az északi-tengeri Brent olajfajta jegyzése is 2,77 százalékkal, 44 dollárra mérséklődött. (A helyzet komolyságát jól jelzi, hogy a Brent árfolyama 2009 márciusa óta nem volt a 45 dolláros szint alatt.) Tovább gyengítette az olaj árát az az iráni bejelentés is, miszerint a szankciók feloldása után az ország növelné a kitermelést egy olyan piaci helyzetben, amikor egyébként is túlkínálat van.
Balatoni András szerint a jüan leértékelésének és az olajárak csökkenésének inflációmérséklő hatása is van az egész világgazdaság tekintetében, ami újabb bizonytalanságot visz az amerikai kamatpolitikába. Bár a piacok az elmúlt időszakban beárazták a Fed közelgő kamatemelését, a csökkenő inflációs nyomás miatt elképzelhető, hogy az amerikai jegybank mégsem emeli a rátát. (Tompíthatják a Fed döntésével kapcsolatos aggodalmakat, hogy egyes elemzői vélemények szerint az amerikai gazdaság a várt 3,2 százalékos ütemben nőhetett a második negyedévben. Ez ugyanis megerősítheti az amerikai jegybank kamatemelési hajlandóságát.) A globális piac azonban elsősorban most Kínára figyel, vagyis az ottani hatóságok döntésétől függ, hogy milyen irányt vesz a jelenlegi krízis.
A pánikhangulat ellenére Balatoni András úgy véli, hazánk most sokkal jobb helyzetben vészelheti át az esetleg kitörő válságot, mint a hat évvel ezelőtti krízist. – Továbbra is sérülékenységet okoz, hogy viszonylag magas a külföldi befektetők részaránya a hazai államadósságon belül. Egy piaci turbulencia esetén eladói nyomás alakul ki a kockázatosnak vélt államkötvények terén – mondta az elemző. Jó hírnek nevezte ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent a külföldiek részaránya a hazai adósságon belül. – Emellett pozitív a Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja is, amelynek során a belföldi intézményi szereplőket, elsősorban a bankokat ösztönzik állampapír-vásárlásra – tette hozzá. Balatoni András szerint a forint árfolyam-ingadozását mérsékli az elmúlt időszakban tapasztalt masszív külkereskedelmi többlet: egy árfolyamcsökkenés után ugyanis az exportőrök bejönnek a piacra, és eladják az eurót, ami stabilizálja a hazai valuta árfolyamát.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
