Július elseje Kanada napja. Nemzeti ünnep a hatalmas országban. Ehhez a dátumhoz kötik az észak-amerikai állam létrejöttét. Mégis, a helyiek egy része nem tud büszke lenni e napra.
Mégpedig azért, mert rengeteg vér tapad hozzá. Ahhoz, hogy megértsük, mi is a probléma, szükség van egy történelmi gyorstalpalóra. Az első európaiak az újkori gyarmatosítások idejében, a 15. században érkeztek a mai Kanada területére, pár évvel Kolumbusz Kristóf nagy felfedezése után (a vikingek már 1000 környékén jártak itt, rövid időre le is telepedtek, ám a helyiekkel való együttélés nem volt zökkenőmentes). Az európaiak előbb néhány várost alapítottak, fokozatosan érkeztek a francia és a brit gyarmatosítók. Kereskedtek a helyiekkel, úgy tűnt, a békés együttélés lehetséges. Csakhogy az éhes európaiak egyre többen lettek, szükség volt az új területekre, törvényekre.
Milyen esemény köthető Kanada napjához? Miért érinti ez érzékenyen a helyi őslakosokat? Miért kényszerítették az őslakos gyerekeket bentlakásos iskolába? Mi mindenen mentek ott keresztül? Mikor zárták be az utolsó ilyen iskolát? Mi a problémájuk a kanadaiaknak az őslakosokkal? Mi történt a napokban Kanadában? Hogyan hat ez az őslakosok leszármazottaira? Miért vonultak utcára tömegek?
Mayer-Ázsoth Réka írásában ezekre a kérdésekre is választ kapunk a már megvásárolható Vasárnapban.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
