Finnország arra kérte az amerikai tisztviselőket, hogy ne használják a NATO „5. cikkelyéhez” hasonló kifejezést Ukrajna jövőbeli biztonsági garanciáira. Egy kiszivárgott külügyi távirat szerint Helsinki attól tart, hogy ez gyengítheti a NATO valódi védelmi erejét és az elrettentést – írja a Politico. A dokumentum Elina Valtonen finn külügyminiszter és amerikai kongresszusi képviselők januári találkozóját részletezi.
Valtonen szerint egyértelmű „tűzfalat” kell húzni a NATO kötelezettségei és az Ukrajnának tett kétoldalú ígéretek közé. A finn vezetés úgy véli, veszélyes összemosni a szövetség kollektív védelmét egyéb, lazább megállapodásokkal. A cél az, hogy a NATO 5. cikke – amely szerint egy tag elleni támadás mindenki elleni támadásnak minősül – megőrizze egyediségét és súlyát.
Veszélyes játék a szavakkal
A szakértők is osztják a finn aggodalmakat az óvatlan szóhasználattal kapcsolatban. Edward Wrong, a NATO korábbi tisztviselője szerint az 5. cikkely emlegetése tévesen a szövetség közvetlen részvételét sugallhatja olyan helyzetekben is, ahol erről nincs szó. Ez politikai muníciót adhat az ellenzéknek, és félreértésekhez vezethet a nemzetközi porondon.
Még nagyobb kockázatot jelent Oroszország reakciója egy ilyen retorikai lépésre. Rachel Ellehuus, a Biden-kormányzat korábbi védelmi tisztviselője arra figyelmeztet, hogy Moszkva a gyakorlatban tesztelheti ezeket a „hasonló” garanciákat. Ha egy támadás esetén a nyugati válasz nem elég határozott, az megkérdőjelezheti magának a NATO 5. cikkelyének a hitelességét is. A finnek ezért nem akarnak olyan ígéreteket tenni, amelyeket később nem tudnak maradéktalanul betartani.
Hosszú távú stratégia és realitás
Bár Valtonen óvatosságra int a szóhasználattal kapcsolatban, Finnország továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Oroszország hosszú távú stratégiai fenyegetést jelent a régióra. Éppen ezért óvott egy „gyenge” békeszerződéstől, amely megakadályozná Kijevet a jövőbeli védekezésben.
A finn álláspont szerint Ukrajna jövője a NATO-ban van, de a csatlakozásig a biztonsági garanciákat pontosan kell definiálni. Finnország, mint a szövetség egyik legújabb tagja, különösen érzékeny a kérdésre a több mint 1300 kilométeres közös orosz határszakasz miatt. A távirat szerint a miniszter leszögezte: nem szabad naivnak lenni Moszkva szándékaival kapcsolatban, még akkor sem, ha a szankciók enyhülnének.
A sorok között
A Politico megállapításain túl érdemes kicsit kivesézni, hogy mit is tükröz Finnország álláspontja. A helyzet ugyanis drámai.
Finnország lényegében megkérdőjelezte a NATO képességeit, ugyanis pontosan amiatt akarja leválasztani Ukrajnáról az „5-ös cikkelyt”, nehogy azt az oroszok teszteljék.
A jövőben, ha az Ukrajnának tett „5-ös cikkely szerű” garanciák kudarcot vallanak, az azt jelenti, hogy a NATO 5-ös cikkelye elveszti elrettentő képességét. Nem kell, hogy Oroszország ténylegesen agressziót fontolgasson Finnország ellen, a legkeletibb NATO gazdasága megsínyli az ezzel járó gazdasági bizonytalanságot.
Ráadásul fontos megérteni, hogy az elrettentés fenntartása Finnországnak kulcsfontosságú. Ha az országot már agresszió érte, és elvesztette területei egy részét, vagy folyik a pusztítás, azt már nehéz visszaszerezni, helyreállítani, még ha meg is érkezik a nyugati segítség. Oroszország atomhatalom, benne van a pakliban, hogy az atomháború elkerülése érdekében nem NATO-Oroszország háború lesz, hanem kompromisszum születik.
Az elrettentés fenntartása arról szól, hogy ne derüljön ki, hogy a NATO tagállamok hajlandók-e kockáztatni egy saját katonákkal vívott nagy eurázsiai háborút egy vagy több szövetségért. Mert lehet, hogy nemleges lenne a válasz…
Körkép.sk
Nyitókép forrása:canva, illusztráció
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
