Felmerült egy új javaslat az Európai Unióban Ukrajna tagfelvételének megmentése érdekében. Ennek lényege, hogy az új tagországok kezdetben nem kapnának teljes szavazati jogot. A terv célja, hogy felgyorsítsa a bővítési folyamatot, amit jelenleg Magyarország és néhány más tagállam is blokkol (Magyarország Ukrajna esetében, Franciaország a Balkán esetében). Az újabb, tagállamokat kijátszani próbáló brüsszeli mestertervről a Politico számolt be.
A vétójog megkerülése
A brüsszeli lap szerint a javaslat segíthet meggyőzni az olyan vezetőket, mint Orbán Viktor, akik eddig ellenálltak Ukrajna tagfelvételének. Az ötlet még korai szakaszban van, még kiforratlan, ráadásul az összes jelenlegi tagállam jóváhagyása szükséges az elfogadásához.
Az elképzelés szerint az új tagok később kapnák meg a teljes jogokat. Erre akkor kerülne sor, miután az EU megreformálta működését. Megreformálás alatt azt kell érteni, hogy eltörölték a vétójogot, és csak minősített többséggel hoznak döntéseket az Európai Tanácsban.
A javaslatot informálisan vitatják meg a tagállamok és a Bizottság. Így a csatlakozó országok (mint Ukrajna, Moldova, Montenegró) vétó nélkül élvezhetnék az uniós tagság előnyeit. Ezzel elkerülhető lenne az EU alapszerződéseinek módosítása. Ezt több kormány sem támogatná.
Körkép-vélemény:
Erős kétségeink vannak afelől, hogy ennyi elég lesz Magyarország, Franciaország és Hollandia ellenállásának megtöréséhez. Nem csak a tagállamok szavazatának súlyáról van szó döntéshozatalban. És nem is csak arról, hogy Ukrajna vétójog nélkül rá lenne kényszerülve más tagállamokkal szembeni jó kapcsolatok kialakításához. Hanem főleg arról van szó, hogy Ukrajna tagfelvételének gazdasági következményei túl egy sor ország számára, amit az EU bürokratikus átalakítása még töredékrészben sem tud ellensúlyozni.
Stratégiai cél a bővítés
Az EU stratégiai prioritásként kezeli a bővítést Oroszország terjeszkedése miatt. A jelenlegi 27 tagállamról akár 30-ra bővülne a blokk. Ez a törekvés azonban belső megosztottságot okoz.
A bővítéspárti kormányok, a Bizottságon kívül az északi és balti államok, régóta támogatják a folyamatot. Korábban a vezetők ragaszkodtak a belső reformokhoz az új tagok felvétele előtt. Azonban a meglévő tagok vétójogának eltörlését Magyarország mellett Franciaország és Hollandia is ellenzi.
Fontos kiemelni, hogy Magyarország Ukrajna csatlakozását ellenzi, a nyugat-balkáni integrációt támogatja. Ukrajna esetében azonban Budapest úgy véli, hogy csatlakozásával az EU beléptetné a háborút is a blokkba. Ugyanezt mondta nemrég az Európai Parlament Ukrajna-ügyi jelentéstevője is – vagyis a problémával az EP-ben és az Európai Bizottságban is tisztában vannak.
Növekvő frusztráció
A tagjelölt államok egyre frusztráltabbak. Ezek az országok (Kelet-Európában és a Nyugat-Balkánon) komoly reformokat hajtottak végre. Ennek ellenére évekkel a jelentkezés után sem kerültek közelebb a tagsághoz. Montenegró például 2012-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Ida Marie Odgaard/Ritzau Scanpix via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
