A New York Times birtokába jutott egy belső ukrán memorandum, amely részletes javaslatot tesz az orosz-ukrán háború befejezésére. A dokumentum 22 pontban fogalmazza meg Kijev elképzeléseit, köztük egy átfogó tűzszünetet szárazföldön, tengeren és a levegőben, nemzetközi felügyelet alatt. Az ukrán fél a dokumentumot hivatalosan is átadta a washingtoni kormánynak, és várja Oroszország válaszát – amely azonban egyelőre elmaradt.
Az mindenesetre érdekes, hogy kiszivárgott a dokumentum tartalma a sajtóhoz. Általában ez akkor történik meg, ha a döntéshozás magasabb szintjén egyeseknek vagy egy erőközpontnak nem tetszik az adott dokumentum tartalma, vagy épp ellenkezőleg, annak tartalmát a szivárogtatással akarják bebetonozni. Valószínűleg most is ez utóbbi történt. Esélyes, hogy az európaiak irányították az ukránok kezét a dokumentum megírásánál, a mainstream sajtó pedig gyorsan kiszivárogtatta, hogy a Trump-kormányzat a háttérben ne akarjon a módosításról tárgyalni Ukrajnával, és ne is akarja átértelmezni az abba foglaltakat.
Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai különmegbízottja megerősítette: az Egyesült Államokhoz megérkezett az ukrán javaslat, de az orosz fél még nem küldte el saját álláspontját. Kellogg szerint a kijevi memorandum „ésszerű” és „használható”, de felszólította Ukrajnát, hogy a válasz hiányában se vonuljon ki a tárgyalási folyamatból.
A következő tárgyalási fordulót június 2-án tartanák Isztambulban, de az ukrán fél hangsúlyozta: csak akkor vesz részt, ha addig megkapja az orosz dokumentumot. Andrij Szybiha külügyminiszter szerint Moszkva szándékosan halogatja a választ. Zelenszkij elnök is bírálta Oroszországot: szerinte a Kreml megpróbálja félrevezetni a békét sürgető nemzetközi szereplőket, és még Törökországnak sem adta át a tervezett javaslatot.
A halogatás okáról Heorhij Tichij, a külügyminisztérium szóvivője úgy vélekedett: Oroszország azért nem küldi el a memorandumot, mert az túlzó követeléseket tartalmazhat, amelyeket nehéz lenne nyilvánosan megvédeni. Tychyj felszólította Moszkvát, hogy „ne játssza tovább ezt a játékot”, és tegye világossá valódi szándékait.
A New York Times kiemeli: Ukrajna elsődleges célja a harcok azonnali beszüntetése, míg Oroszország a háború „fő okainak” rendezésére hivatkozva – például a NATO keleti bővítésének tilalmát kérve – próbálja átterelni a figyelmet. Ez azonban Kijev és nyugati partnerei szerint Moszkva burkolt törekvése arra, hogy ismét befolyást szerezzen Ukrajna felett.
A béketárgyalások így továbbra is a patthelyzet árnyékában zajlanak. Abban a NYTimes nem téved, hogy a labda most Moszkva térfelén pattog.
Kiderült néhány részlet arról, mit követel Putyin a békéért cserébe
Az ukrán memorandum lényege
Az ukrán memorandum alapvetően az európai globalisták érdekeit tükrözi. Ezért is kapott benne helyet az, hogy bármilyen béketárgyalás vagy érdemi egyeztetés előtt először teljes tűzszünetre van szükség.
Ez ütközik az orosz érdekekkel. Moszkva (megjegyezzük, részben jogosan) el akarja kerülni hogy a tűzszünet égisze alatt Európa és Ukrajna megerősítse pozícióit a fronton. Más szavakkal, lélegzetvételhez juttatnák Ukrajnát, aztán zátonyra vinnék a tárgyalásokat, hogy Ukrajna jobb pozícióban folytassa a harcot.
Ennek sajnos van realitása, az európai nyugati országvezetők szeretnék elhúzni a háborút részben a politikai elszámoltatás elkerülése végett, részben ideológiai fanatizmusuk miatt, részben pedig azért, hogy a háborút kihasználva az Egyesült Államokat el akarják tántorítani izolacionista politikájától (értsd: a globalista hatalmi körök szeretnék, ha az amerikai katonai erőt használva továbbra is érvényesíthessék érdekeiket szerte a világon).
Orosz ENSZ-nagykövet: A Nyugat állítsa le a fegyverszállításokat, Ukrajna pedig a mozgósítást
Washington: A tűzszüneti javaslat Oroszország számára a „legjobb lehetőség”
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Mstyslav Chernov
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
