Angela Merkel német kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: EPA/Stephanie Lecocq)
A német elnökség a legnagyobb feladata a német Európa egyben tartása lesz és az EU versenyképességét biztosító reformok elfogadtatása a déli államokkal. A jövő heti uniós csúcson dönthetnek az EU hétéves költségvetésére épülő 750 milliárd eurós helyreállítási tervéről. A politikából jövőre távozó Angela Merkel kancellárnak a mostani féléves időszak lesz a hattyúdala.
A németek az elmúlt évtizedekben gazdaságilag dominálták az Európai Uniót, a GDP közel felét az export teszi ki, ezért Németországnak égető szüksége van az uniós piacokra, Európa egyben tartására – mondta Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Ezért fontos a német vezetés számára, hogy világossá tegye, hogy mindenki nyer ezzel. A politológus szerint az északi államok azért tudták jobban kezelni a válságot, mert volt tartalékuk, míg a déli államok eddig is adósságban úsztak.
A német elnökség nagy feladata, hogy a helyreállítási alap forrásait ne az életszínvonal fenntartására, mint például a baloldali spanyol kormány által ösztönzött alapjövedelemre, hanem a németek által fontosnak tartott prioritásokra költsék, mint a versenyképesség javítása, klímasemleges gazdaság, vagy digitalizáció – tette hozzá, többek közt a munkaügyi reformokat is megemlítve.
Egy statisztikát idézve elmondta, hogy a munkában eltöltött évek száma Olaszország 32, míg ez Németországban 39, Hollandiában pedig 41.
Szolidaritás, feltételekkel
Angela Merkel a héten az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén bemutatta a német elnökség stratégiáját és fő céljait, amelyek között előkelő helyen szerepelt a szolidaritás.
Németország a britek távozása miatt az uniós költségvetésben keletkező évi 13 milliárdos bevételt kész kipótolni, de amiről Merkel nem beszélt, hogy ennek a pénznek a célzott felhasználását várják el – fejtette ki Kiszelly Zoltán.
A Helyreállítási Alapról szóló diskurzus felerősítette a korábbi évek vitáit.
Az euró bevezetésekor is hasonló viták voltak. 2002-ben a déli államok óriási esélyt kaptak, de a forrásokat felélték. Hasonló történt az euróválság utáni mentőcsomagok után.
„Amikor az EU északi országai sok pénzt tesznek be a közösbe, elvárják, hogy a déliek szedjék össze magukat” – fogalmazott a politológus.
Történelmi kihívás
A német kancellár beszédében kifejtette, hogy az Európai Unió történelme legnagyobb kihívása előtt áll.
Kiszelly Zoltán szerint ez nem a járvány, hanem az eltérő gazdaságfejlődés miatt van.
Az eurozónán belüli különbségeket a járvány felnagyította, ezért is merülhet fel egyes országokban, mint például Olaszország, vagy Franciaország, hogy kilépjenek az euróövezetből, mert versenyképességük csökkent.
Az első világháború előtti helyzetet éljük újra, amikor a olaszoknak, és a franciáknak el kellett dönteniük, hogy Németország vagy Anglia mellé álljanak. A szigetországiakkal mindig jobban jártak, mint a németekkel, és Merkel történelmi próbatétele most, hogy milyen ajánlatot tesz az olaszoknak, spanyoloknak – mondta.
Hozzátette: van egy másik alternatíva, az angolok által kínált szabadkereskedelem és egy lazább szövetség az Európai Unión belül.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
