Óriási károkkal jár együtt a Rajna lassú, de biztos kiszáradása. Európa legfontosabb folyami hajózási útvonalának megszűnése, nemcsak a Rajna-Majna-Duna csatorna jelentőségének csökkenését hozhatja magával, hanem különösen a német gazdaság meggyengüléséhez is vezethet.
Tavaly ősszel már megtapasztalhatták a németek, mivel jár a Rajna vizének elapadása. Egyes helyeken például száraz lábbal lehetett begyalogolni a folyó medrének homokpadjaira. A 2003-as 81 centiméter után Kölnnél újra rekord alacsony, alig 77 centiméteres vízmélységet mértek. A vízállás miatt felszínre került rengeteg második világháborús bomba is. Szakértői becslések alapján, a folyó medrében mintegy 3000 fel nem robbant töltet lehet, melyek között vannak az évtizedekkel korábbi leszóráskor célt tévesztett, többtonnás óriásbombák is. Az eredetileg hidak megsemmisítésére tervezett töltetek azért is veszélyesek, mert a vízszint csökkenésével a még közlekedő hajók könnyebben ütközhetnek egy-egy ilyen bujkáló robbanótesttel.
A Rajnát elsősorban a gleccserek vize táplálja. Az ezekből érkező víz mennyiségének mértéke azonban 28 százalékot csökkent 1973 és 2010 között, de egy müncheni gleccserszakértő friss adatai alapján, a csökkenés mértéke mostanra elérte a 35 százalékot. De hozzájárul a haldokláshoz a klímaváltozás okozta felmelegedés, a hosszabb, gyakoribb száraz, csapadék nélküli időszakok is.
„Ha az általános gazdasági összefüggéseket nézzük, a szárazság két számjegyű, milliárdokban kifejezhető károkat eredményezhetnek”- mondja Michael Kunz, a Karlsruhei Műszaki Egyetem Katasztrófakezelési Központjának igazgatója.
Képgalériánk:
Mindez óriási plusz költséget ró a vállalatokra, szervezetekre, és végső soron a fogyasztókra is. Például a német szövetségi hidrológiai intézet adatai szerint,
Rotterdamból Bázelig szállítani az árut vízi úton, 40 százalékkal olcsóbb, mint vonaton.
A Rajna kiesése óriási változásokat hozna a fuvarozásban és a logisztikában, jelentősen drágítaná azt, amit a szakértők szerint a mégoly fejlett német úthálózat sem tudna kompenzálni. Az adatok szerint, 2017-ben 186 millió tonna áru mozgott vízen Bázel és a német-holland határterületek között, ami a kontinens teljes folyami áruforgalmi mennyiségének fele. Ennek a hatalmas mennyiségnek egy része biztosan teherautóra vagy vonatra kerülne, ha a Rajna apadása folytatódik, illetve állandósul az alacsony vízszint.
A szállításra még használható uszályok jelenleg is maximális kapacitáson dolgoznak, miközben költségük drasztikusan emelkedik. Míg korábban egy tonna 4-5 dolláros áron járta meg az utat, most akár 40 dollárba is kerülhet ekkora árumennyiség rajnai fuvarozása.
Ezt a hatalmas emelkedést pedig részben biztosan a fogyasztók fizetik majd meg.
Azok a német és svájci háztartások, amelyek Rajnán szállított fűtőolajat használnak, a drágulást máris érezhették. Hamburgban 100 liter olaj 76, Stuttgartban pedig 100 euróhoz közeli áron szerezhető be, egyértelműen az áruszállítás költségeinek növekedése miatt.
A német szénerőműveket ugyanis vízen látják el az energiahordozóval, így ha azt más útvonalon kell célba juttatni, szintén jelentős, fogyasztókat is érintő drágulásra kell számítani az energiában.
Az első nagy vesztese a Rajna száradásának a BASF. A világ vezető vegyipari óriásának Ludwigshafenben működik fontos gyára.
A cég közlése szerint döbbenetes pénzbe, 285 millió dollárba került számukra az, hogy alternatív útvonalakat kellett keresniük árujuknak a Rajnára vonatkozó hajózási korlátozások miatt. A cég vezérigazgatója, Martin Brudermueller egy interjúban új beruházásokat sürgetett a folyóra, duzzasztókat és más létesítményeket, hogy újra hajózható legyen a folyam, vagy annak legalább egy-egy szakasza. A cég vezetője elmondta: nehéz számukra megfelelő új útvonalakat találni, mivel olyan területen át kell megoldaniuk a szállítást, amely UNESCO világörökségi védelmet élvez.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
