Jelentős rendőri és katonai létszámmal, illetve komoly eszközparkkal őrzik a kerítéssel nem védett határszakaszt Bács-Kiskun megyében. A rendőrség hőkamerát, a Magyar Honvédség pedig drónt és radart is alkalmaz – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója Hercegszántón pénteken.
Bakondi György közölte: megnőtt a határsértések száma a műszaki akadályzárral nem védett Bács-Kiskun megyei szakaszon, megváltozott továbbá az illegális bevándorlók útvonala és állampolgári összetétele is.
Kiemelte: a Bács-Kiskun megyei szerb–horvát–magyar hármas határ térségében tapasztalható a legnagyobb aktivitás, ott érkezik a legtöbb határsértő, mivel a magyar határ egy részét ott nem védi kerítés.
A határsértő mozgások fő irányát Homorúd, Sárhát, Nagybaracska és Bátmonostor települések képezik – tette hozzá.
Emlékeztetett: a Bács-Kiskun megyei határszakasz mintegy 113 kilométer hosszú, ebből 102,5 kilométert ideiglenes biztonsági határzár véd. Részben a terepviszonyok, másrészt a vadmozgások (igazi vadakról van szó, nem cigányokról – a szerk.) miatt azonban 10,5 kilométer hosszan nem lehetett semmilyen műszaki akadályt kiépíteni.
A belbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta: a megyében 2018-ban 3477-en, az elmúlt évben 11 535-en követtek el itt tiltott határátlépést, míg idén januárban eddig már 1353-an.
A hercegszántói határátkelőhelyen – ahol kamionok nem, csak személyautók közlekednek – nem tapasztalnak határsértést, viszont a kelebiai vasúti átkelőnél 1328-an, a tompai közúti átkelőhelyen pedig 376-an tettek kísérletet a jogellenes átlépésre az elmúlt évben.
Figyelmeztetgetéstől kellene eltántorodniuk
Bakondi György szerint megváltozott az a korábbi tendencia, hogy az illegális bevándorlók Szerbiába érkezve onnan Boszniába, majd Horvátországon és Szlovénián keresztül próbáltak Nyugat-Európába jutni. Ma már elég nagy számban érkeznek Boszniából Szerbiába, ők azonnal a "Vajdaság" (magyarul Délvidék – a szerk.) területére, a magyar határ közelébe érnek, és tipikus főútvonalakon – mint amilyen a hercegszántói – tesznek kísérletet az Európai Unióba jutni.
Kiemelte: változás történt az állampolgársági összetételben is, hiszen míg korábban alapvetően afgánok, irániak, pakisztániak érkeztek, és csak kisebb számban szírek, irakiak és mások, manapság a legtöbben újra – mint a 2015-ös időszakban – szírnek vallják magukat, és viszonylag magas a számuk azoknak is, akik ismeretlen útvonalakon Észak-Afrikából jönnek ide.
Az eljárásról a belbiztonsági főtanácsadó elmondta: ez hasonló a kerítéssel védett határszakaszokhoz, vagyis az elfogottakat figyelmeztetik és visszakísérik az ideiglenes biztonsági határzárhoz.
Irán helyett Európába jön az afgán
Bakondi György kérdésre válaszolva elmondta: a balkáni útvonalon jelentős aktivitást tapasztalnak, sokkal többen érkeznek, mint egy átlagos januári időszakban. Ezt az útvonalat pedig nagyban befolyásolja a Törökországban lévő szírek és afgánok száma.
Emlékeztetett, tavaly a török hatóságok mintegy 500 ezer tiltott határátlépővel szemben léptek fel, és biztosan vannak olyanok is, akik átjutottak az ellenőrzésen. Az Iránban dolgozó afgán vendégmunkások pedig a romló gazdasági helyzet miatt elveszítették a munkahelyüket, és úgy gondolják, hogy inkább Európában próbálnak szerencsét.
Bakondi György kiemelte, a tapasztalatok szerint az embercsempészetben részt vevők állampolgári összetétele is változott. A szerb és magyar embercsempészeket ugyanis kiszorították azok a viszonylag nagyszámú illegális bevándorlók, akik Németországban vagy Ausztriában menekültstátuszt kaptak, és konvenciós útlevelükkel az Európai Unióban szabadon utazhatnak – tette hozzá.
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
