Egy zászlóalj harccsoportot sem tudna kiállítani a Magyar Honvédség a képzett katonák hiánya miatt – állította Varga Csaba István, a Magyar Honvédség volt hivatásos őrnagya a Partizán szerdán közzétett interjújában, írja a 24.
Varga egyike volt azoknak a hivatásosoknak, akiket az állomány fiatalítására hivatkozva rúgtak ki. Varga az elbocsátása után a Facebook-oldalán írt a történtekről. Bár bejegyzése nagy feltűnést keltett, most nyilatkozott először a borítékosztásról, amely 42 évesen lett túl öregnek nyilvánította őt a honvédséghez.
Varga információi szerint a hivatalos számokkal ellentétben legalább 1800 embert rúgtak ki országszerte. Az első „borítékosztás” januárban volt a Bálnában, a második februárban, ám az első két fordulóban „nem volt elég név a kirúgandók listáján, amit bekértek a parancsnokoktól, ezért generáltak még neveket”.
Hivatalosan a 45 évet betöltött, legalább 25 évet szolgáló katonákat lehetett indoklás nélkül felmenteni, de a rendelet „hatos paragrafusa” lehetővé tett a fiatalabbak eltávolítását is. A „vészhelyzetre” tekintettel rendelkezési állományba kerülhettek 45 év alattiak is, majd onnan automatizmus volt a kirúgásuk.
Varga szerint a leépítés körül nagy a titkolózás, ezért a mai napig nem tudni, hogy pontosan mi áll a leépítések mögött.
Az utóbbiról Varga azt mondta, hogy maga is hallott ilyen pletykát, hogy a Századvégnél döntötték el, kinek kell mennie, de nem tudja megerősíteni az információt. Azt viszont biztosan állíthatja, hogy a kirúgásra kijelöltek listáját nem a HM-en belül állították össze, „az kiderült volna, kicsi a család”. Mint mondta, maga a vezérkar sem tudott a listáról, Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök január 20-án egy konkrét listát kapott a minisztertől.
Az viszont, hogy a Magyar Honvédség állománytáblája egy magáncéghez kerülhetett, szerinte adatvédelmi törvénybe ütközhet, sőt államtitoksértés is lehet.
Varga többször visszatért arra, hogy a honvédség nem engedhetné meg magának egy ilyen háborús helyzetben, hogy a szakképzett, évtizedes tapasztalattal rendelkező munkaerőt szélnek eressze.
Hogyan lehet megválni olyan embertől, aki éles tűzharcban vezetett katonákat? Ez a Magyar Honvédségben hiányzó tapasztalat.
Szerinte a mostani állománynak csak két százaléka rendelkezik ilyen tapasztalatokkal, ő Afganisztánban esett át a tűzkeresztségen. Épp egy hathónapos iraki misszió után bocsátották el. Ő volt kontingens parancsnokhelyettese, önként jelentkezett, mert azt gondolta, hogy a karrierje szempontjából fontos lehet. Aztán amikor hazatért, két hét múlva megkapta a felmondást tartalmazó borítékot. A borítékban talált levélben leírtakkal ellentétben az ő felmentését sem a parancsnoka kérte. Varga általánosságban azt mondta, hogy az elbocsátások gyengítették a hadsereg reakcióképességet és honvédség erejét. Véleménye szerint jelenleg a Magyar Honvédség a NATO-s vállalásának sem tudna eleget tenni, egy zászlóalj harccsoportot sem tudna az ország kiállítani 30 napon belül. A vállalás azt kellene hogy jelentse, hogy a létszám fel van töltve. „Egy csomó embert azonban most rúgtak ki, ők hiányoznak.” A riporter kérdésére, hogy a honvédség felkészült-e arra, hogy a háború eszkalálódhat, rendkívüli teljesítményekre lehet szükség, azt mondta, hogy nincs felkészülve.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter személye is szóba került. Róla a volt őrnagy azt mondta, „a fiúk nem kedvelik, végrehajtó, azt csinálja meg, amit a kormányülésen mondanak, túl sok önálló gondolatot nem látok”.
Állította, hogy a miniszterrel ellentétben Ruszin-Szendi Romuluszt tisztelték, „mögé beállt volna a katonaság színe-java”. A miniszter azonban szerinte nem rendelkezik harci tudással. Varga kiemelte, hogy a miniszter gyakran emlegetett tartalékos múltja a díszzászlóaljhoz köti,
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
